Pedagógiai pszichológia

1. Pedagógiai pszichológia

2. Apedagógiai pszichológia fogalma Az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja. Feltárja, hogy: • az ismeretátadás folyamatában • a képességek alakulásának mechanizmusában • a tanár-diák kapcsolatban • egyén és közösség relációban • személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában • mi megy végbe a tanulóban és a tanárban

3. A pedagógiai pszichológia • a személyiségfejlesztés tudománya • elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja • figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is • előzménye: a fejlődéslélektan • kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét • aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe

4. A pedagógiai pszichológia • a harmonikus személyiségfejlődés törvényeit, lehetőségeit elemzi • pszichológiai megalapozást kíván adni a pedagógiai tevékenység számára • megszervezi azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a legszükségesebb folyamatok aktivizálódnak, a legpozitívabb személyiségjegyek formálódnak

5. A pedagógiai pszichológia • Tárgya: a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pszichológiai jelenségek, történések, törvényszerűségek vizsgálata • Feladata: a személyiségfejlődésben való aktív közreműködés és a harmonikus személyiségfejlesztés • Elemei: • személyi összetevők ki-kit-kiket? • tevékenységek oktatás-nevelés

6. A pedagógiai pszichológiai megközelítés Motívum ↓ Jelenség ↑ Személyiség

7. A pedagógiai pszichológia rendszere • A pedagógiai tevékenység személyi meghatározói (tanuló személyisége, pedagógus személyisége, tanulói közösség pszichológiája, egyéb közösségek hatásai) • Atanulói személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek (nevelési folyamat pszichológiája, oktatási folyamat pszichológiája) • Átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód (kiemelkedő képességűek, tanulásban elmaradók, nehezen nevelhetők)

8. A személyiségfejlesztés pszichológiája A személyiség: • tevékenységben, aktivitásban nyilvánul meg • vannak állandó jellemzői, amelyek rendszer jelleget, sajátos stílust kölcsönöznek az aktivitásnak • belülről szabályozza a külső aktivitást

9. Személyiségelméletek • biologisztikus elméletek (Hippokratész, Kretschmer, Sheldon) • mélylélektani elméletek (Freud, Adler, Jung, Szondi Lipót) • szociológiai eredetű elméletek (M. Weber, T. Parsons) • dinamikus személyiségelméletek (Maslow, Rogers, Erikson)

10. Személyiségelméleti problémák 1. Honnan ered az aktivitás? Rogers önmegvalósítás Freud ösztönelmélet • Mi befolyásolja a személyiség alakulását? tulajdonságok szerepek és szokások döntések és választások • Mire irányul az aktivitás? motiváció akarat és érdeklődés

11. A személyiség fejleszthetőségének általános kérdései • A személyiség fejlesztését segítő hatások minősége • A fejlesztendő gyermek fogadóképessége • A folyamat jellemzői

12. A személyiségfejlesztés törvényei • A szerkezet és funkció egységének törvénye • A belső alapok és külső hatások egységének törvénye • A koegzisztencia törvénye • A transzfer törvénye • Aktivitás törvénye • A rész és egész viszonyának törvénye • A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye • A totalitás törvénye

13. A tanulói személyiség • A pedagógiai tevékenység célja: A gyermeki személyiség fejlesztése • Az eredményesség függ: tantárgy tartalma, alkalmazott módszer, ped-tan. viszony, atmoszféra , életkori és egyéni sajátosságok • Életkori sajátosságok: függetlenedés, önállóság növekedése

14. Életkori sajátosságok: 6-10 éves kor • első alakváltozás kora • fő tevékenység a tanulás (tervszerűség, következetesség, akarati megfeszítés) • a környezet tárgyi vonatkozású átélése • konkrét műveletek dominanciája • elvont racionális gondolkodás

15. Életkori sajátosságok: 11-15 éves kor • második alakváltozás • formális műveletek kialakulása • erősödő kritikusság • „ábrándozás” • problémák: biológiai érés, társadalomba való beilleszkedés

16. Egyéni sajátosságok • meghatározó elemei: idegrendszer, pszichikus tényezők, környezeti feltételek • Mire törekszik? Mire képes? Mi motiválja? Mit valósít meg? ↓ dinamikus tendencia jellemzői temperamentum képességek jellemvonások rendszere

17. Egyéni sajátosságok (Horváth György, 2004.) 1. értelmi képességek • érdeklődés • igényszint • intelligencia • kreativitás • kognitív stílus • tehetség 2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok • érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia • erkölcsiség és értékrendszer

18. A tanulói személyiség megismerése I. A megismerésnél figyelembe kell venni: • a gyermek állandó fejlődésben van (folyamatos és rendszeres nyomonkövetés) • a megismerés természetes környezetben történjen • a személyiség tevékenységben nyilvánul meg • a megismerés a továbbfejlesztés érdekében történik

19. A tanulói személyiség megismerése II. A megismerés fő területei: 1. az eddigi személyiségfejlődés adatai (anamnesztikus adatok) 2. a gyermek körülményrendszere (család, osztályközösség, más csoportok) 3. az aktuális személyiség (testi és pszichikus fejlettség)

20. A tanulói személyiség megismerése III. A megismerés módszerei: megfigyelés pedagógiai helyzetteremtés explorációs módszerek pedagógiai szándékú beszélgetés a tanuló tevékenységének értékelése

21. A „problémás” gyermek Tünetek: • tartós levertség • túlzott ingerlékenység • alacsony önértékelés • szorongó • sokat foglalkozik önmagával • indokolatlan változások jellemzik a magatartását

22. Leggyakoribb problémák - tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar) - neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis, beszédhibák, izomrángás) - emocionális rendellenességek (szorongás, depresszió, evészavar, suicidum) - pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia) - magatartászavarok (agresszivitás) - kábítószer problémák (nyugtatók, serkentők, hallucinogének)

23. A tanári munka pszichológiája • „pótolhatatlan emberi lény” • Milyen a jó pedagógus? • Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa istenhite • Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők

24. Változások a XXI. században Információs forradalom Információhordozók megsokasodása Modernizáció ↓ Iskola szerepének újraértelmezése Jelenismeret, jelenre orientáltság (munka, tanulás, partnerkapcsolat, kommunikáció, társadalmi kapcsolatrendszer, pénzügyi erőforrások)

25. A nevelést érintő változások • Az egyén, mint individuum (→ individuum-fejlesztő funkció) • Megváltozott felnőtt-gyermek viszony • A család visszaszorulása a nevelésben • Társadalmi változások hatásai • Változó elvárások a pedagógusokkal szemben „Új arcú pedagógus”

26. Új oktatási tartalmak – új(abb) pedagógusszerepek • oktatástechnológus • atmoszférateremtő • tudományos kutató • kísérletező • tanácsadó ↓ nő a belső feszültség ↓ reflektív viselkedés (szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)

27. A pedagógus mint foglalkozási szerep Szociológiai jellemzők: • Az értelmiség legnépesebb csoportja • 1950: 42%, 2002: 70% a nők aránya • Nőtt a pedagógusok iskolázottsága • Nyitott a nem értelmiségiek számára • Ragaszkodás a pályához • Nők a pályamegtartók • Nagy a szubjektív megterhelés

28. Felmerülő problémák, kérdések: • Tanári szerep – példakép, azonosulási minta • „Tanít, nevel, adminisztrál” • Tanári pályaindítékok – külső és belső motívumok • Tanárparadoxon (belső konfliktusok) • Tanári mentálhigiéné

29. A nevelő személyisége • Rogers szerint: kongruens, elfogadó, bizalommal tele, megértő, empatikus • Kuzmina szerint: kommunikációs képesség, konstruktivitás, pedagógiai tapintat, megosztott figyelem • Kelemen László szerint: szilárd világnézet, fejlettebb növendékeinél, humánus

30. Adelson pedagógus típusai: sámán lelkész misztikus gyógyító Kurt Lewin vezetési stratégiái: autokrata demokrata laisser faire Anderson I/D=1,9

31. A hatékony pedagógus • A megértés fontosságát hangsúlyozza • A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad • Folyamatos fejlődés biztosítása • Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét • Megadja a tanulónak a választás lehetőségét • Magas elvárásokat támaszt • Pozitív légkört teremt • Megközelítése következetes • Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét • A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést • Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit • Biztosítja a rendszeres visszacsatolást

32. Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei • Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése • Az információ és az ismeretek megosztása • Az érzelmek megosztása • Közös döntéshozatali folyamatok • A családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

33. A burn-out jelenség • A kiégés (burn-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a technológiában használtak és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig • A kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják • A burn-out szindróma öndiagnózis

34. A fogalom meghatározása • Herbert J. Freudenberger: "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek." • Ditsa Kafry: "A kiégés tartós, vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben." • Jakob Levy Moreno: Az énkép a szerepekből fejlődik ki és szereprendszerként fogható fel. Önmagunk érzékelése ahhoz a szerephez kötődik, amelyet betöltünk és önértékelésünk attól függ, hogy milyen jól töltjük be azt. Így érthető, hogy aki szakmai szerepében csődöt mond, az önértékelését kikezdi. Egy szerep értékének szétesése szerepbeli kifáradáshoz, vagy szerepkiégéshez vezet, melynek oka az elavult elképzelésekben és a teljesületlen szerepelvárásokban rejlik.

35. Keletkezésének fő okai: • Sok stresszor, nagy emocionális megterhelések • Munkahelyen kevés motiváció, csökkent megelégedettség • Megromlott szociális kontaktus • Problémás kliensekkel való folyamatos érintkezés • Munkahelyi keret feltételek és kapcsolatok megterhelők • A segítő személyiségjegyei • Stressz feldolgozási stratégiák • Személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek

36. Keletkezésének fő okai: • Képzettség hiánya • Lehetőség hiánya • Szabadidő hiánya • Képesség hiánya • Megfelelő „szelepek” hiánya • A változatosság hiánya • Értelmes feladatok hiánya • Alkalmazkodási mechanizmusok hiánya • Munkatársak közötti összhang hiánya • Szakmai és személyes elismertség hiánya • Saját motivációk felismerésének hiány

37. Testi szindrómák: Krónikus fáradtság, gyengeség, energiátlanság, betegségre való hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, étkezési szokások megváltozása Emocionális tünetek: Kedvetlenség, levertség, feszültség, érzelmi kimerülés, gyakori sírás, érzelmi kiüresedés, megküzdési és kontroll mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegség alakulhat ki (depresszió, suicidium, alkohol-, drogabúzus, stb.) Szellemi kimerülés: Negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más emberekkel, és általában az élettel szemben. Cinizmus, elvész a rugalmasság. Tünetek

38. A burn-out lefolyása I. • Idealizmus szakasza: - nagy lelkesedés a szakmáért - a kollegákkal való élénk kapcsolattartás - túlazonosulás 2. A realizmus fázisa: - szakmájával elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollegákkal, - érdeklődik a gyermek fejlődése iránt, - távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik, - kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság

39. A burn-out lefolyása II. 3. Stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: • csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság 4. Frusztráció fázisa: • szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. diákokból diákság, diákanyag stb. lesz). • a kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik, • szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt, • kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke 5. Apátia fázisa: • a minimumra korlátozódik a gyermekkel való interakció, a szakmai munka sematikusan történik

40. A burn-out szindróma terápiája I. 1. Prevenció: Motivációs lehetőségek: a./ általános motiváció: • a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken • autonómia, szakmai fejlődés lehetősége, támogató rendszerek megléte • anyagi-erkölcsi megbecsültség b./ személyes motiváció: • a motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet

41. A burn-out szindróma terápiája II. 2. Intervenciók:beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére. a./ a stressz teli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális vonalon megközelíteni b./ stressz teli interakciókban az involválódást igyekezni csökkenteni c./ szorosabbra fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősség-megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokat d./ Coping, megküzdési stratégiák 3. Krízisintervenció

42. A nevelési folyamat pszichológiai elemzése Nevelési folyamat: céltudatos személyiségfejlesztés vezérlése Magába foglalja: • a gyermek egész személyiségére kiterjed és pozitív változásokra törekszik • kiterjed a tanuló életére • tudatos együttműködést igényel • figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat

43. A nevelési folyamat célja • A tanulónak pontos ismeretei legyenek a világról • Ismeretei összhangban legyenek magatartásával • Rendelkezzen értékes személyiségjegyekkel

44. Az ismeretek kialakításának pszichológiai problémái • tapasztalás • cselekvés, aktivitás • szokásalakítás • fogalmak kialakítása • a fogalmak szabályokká, normákká fejlesztése • az ismeretek meggyőződéssé érlelése • pozitív érzelmi állapot biztosítása

45. A magatartás kialakításának pszichológiai problémái • az akarat fejlesztése • helyes készségek és szokások alakítása • konkrét viselkedésmódok alakítása • a jellem alakítása

46. A személyiség értékmérői • értékorientáció • igényszint • aktivitás • motivációs bázis • közösségi jelleg • önállóság • fegyelmezettség • kreativitás • énkép, önértékelés

47. Az oktatási folyamat pszichológiai elemzése • Oktatási folyamatban történik a tananyag átadása, ill. annak tanulók általi elsajátítása. • Összetevői: ismeretátadás és ismeretelsajátítás • Problémái: • ismeretelsajátítás • alkalmazás • programozott oktatás

48. Az ismeretelsajátítás problémái Hogy történik a fogalomalkotás? • szemléltető oktatás (szenzualista empirikus lélektan) fogalomalkotás szakaszai: - tudatba való bevésődés • absztrakciós folyamat • esetleges vonások szelektálódása • kialakul a mag • cselekvő iskola (Lay és Dewey) elvont gondolkodás, megértés

49. Az ismeretek alkalmazásának problémái • elmélettől a gyakorlat felé vezető út • absztrakt és konkrét gondolkodás viszonylatában megy végbe • feladatmegoldást jelent • alkotó jellegű tevékenység • támpontokra van szükség • feladatszituáció alapos és sokoldalú elemzése • az alkalmazás eredményessége összefügg az ismeretelsajátítás színvonalával

50. A programozott oktatás Alapelvei: • „kis-lépések” elve • „cselekvő tanulás” elve • azonnali megerősítés elve • egyéni ütem elve • a teljesítmény kipróbálásának elve