1 / 15

Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné

Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné. Olvasás és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon Olvasók és nem olvasók : Az első nagyszabású olvasásvizsgálatot 1962-ben a KSH végezte (Mit olvasunk? 1965).

nanji
Download Presentation

Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Olvasásismeret 2006/2007 II. félév Beniczky Péterné

  2. Olvasás és könyvtárszociológiai vizsgálatok Magyarországon • Olvasók és nem olvasók: • Az első nagyszabású olvasásvizsgálatot 1962-ben a KSH végezte (Mit olvasunk? 1965). • A 60-as években jött létre a magyarországi olvasásvizsgálatok két hivatásos műhelye: • a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja • az OSZK KMK

  3. Társadalmi rétegződés szerinti vizsgálatok: • falusi lakosság ( Sas, 1968) • középiskolás ifjúság (Gereben, 1968) • munkások (Kamarás, 1969) • vidéki értelmiségi (Kamarás-Polónyi, 1970) • Könyvvásárlás és könyvgyűjtés témaköre: • Kulcsár – Mándi, 1983; Kulcsár,1991) • „Miért” olvasunk vagy nem olvasunk? (Nagy Attila, 1978, 1991) • Biblioterápia (Bartos 1989, 1999)

  4. Jelenleg nincs Magyarországon kimondottan olvasáskutatási profillal rendelkező műhely. Működnek olyan személyek és csoportok, akik pályázati pénzből vagy külön megbízásból végeznek olvasáskutatási feladatokat. A hagyományos olvasáskutatás főleg a könyvolvasókat vizsgálta. Az újabb kutatások az emberek információs szükségletét vizsgálják.

  5. Terestyéni Tamás felmérése (1987)!! Az aktív dolgozók mintegy 31 %-ának munkavégzése során nem kell írnia, olvasnia, számolnia. – az írásbeliség elemi formáit se használják. Terestyéni felmérés (1995): Az 1995. évi adatok szinte teljes pontossággal megegyeztek a tíz évvel korábbi felmérések eredményével. A munkájuk során olvasásra soha nem késztetett felnőttek aránya még emelkedett is: 44 %-ról 58 %-ra!!! Jellemző a magyar lakosságra, hogy a szóbeli kommunikációt részesíti előnyben.

  6. Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában • 1948 – országos közvélemény-kutatatás : az olvasást első helyre hozta ki. • 1967 – még az élen áll az olvasás • 1975 könyvolvasás csökkenése – elektronikus tömegtájékoztatási eszközök • 1998 televízió, rádió az első helyen – számítógép, Internet!

  7. Szabadidős tevékenységre, művelődésrefordított idő: 1964 olvasás napi 0,7 óra –26 % rádió – 55 % 1972olvasás napi0,4 óra televízió 1,2 óra 1999olvasás napi 9 perc! televízió 2,6 óra

  8. A funkcionális analfabétáktól a rendszeres olvasókig: • 20. század elején az írástudatlanok aránya elérte a népesség közel egyharmadát. • A 2. világháború után 10 %-ra csökkent. (Berend, 1978)

  9. Funkcionális analfabéták: Írási, olvasási és számolási készségük nem felel meg a kor követelményeinek. A felnőtt magyar népesség mintegy 20-25 %-ára terjed ki (Terestyéni, 1996) Az ún. elit csoport napilapot, hetilapot, rendszeresen könyvet is olvas: 1985-ben a felnőtt népesség 18 %-a 2000-ben 9 %-a!!! ( Az átlagosnál képzettebbek, fiatalabbak és jelentős többségük városban él).

  10. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Időpont: Április 12-15. (csütörtök-vasárnap) 10-19 h Helyszín: Kongresszusi Központ

More Related