1 / 29

Az előadás szerkezete

Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő. Az előadás szerkezete. Az értékelés célja T erületi folyamato k A területi kohézió a tervezésben M egvalósítási eszközök

nansen
Download Presentation

Az előadás szerkezete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióraA területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő

  2. Az előadás szerkezete • Az értékelés célja • Területi folyamatok • A területi kohézió a tervezésben • Megvalósítási eszközök • Forráskihelyezés mintázata • Fejlesztési források területi kohéziós hatásai • Következtetések • Javaslatok

  3. I. Az értékelés célja Fő kérdések: • Hogyan alakultak a hazai területi folyamatok? • Mi volt a fejlesztési források szerepe? • Milyen tényezők befolyásolták e hatást? • Hogyan tudná a területi kohéziót jobban szolgálni a fejlesztéspolitika? Megközelítés: A folyamatok és tényezők feltárása a szándékoktól a megvalósításon és a megvalósuláson át az eredményekig.

  4. II. Területi folyamatok • Részletes elemzés • 2000-2011 (2000-2004, 2004-2007, 2007-2011) • Statikus helyzet és dinamikus folyamatok 26 mutatóra • Régiós, megyei, kistérségi, települési szinteken • Megmagyarázandó főbb folyamatok: • A hagyományos törésvonalak nem változtak, de • általában erősödő megosztottság (centrum-periféria!) • Jelentős belső átrendeződések/helycserék a régió alatti szinteken, régiós szinten konvergencia klubok • A válság hatására csak ideiglenes konvergencia

  5. II.1 Területi folyamatok – a GDP és változásai GDP/fő az országos átlag százalékában, 2010 TGE/fő, 2010 A GDP évi átlagos növekedési üteme, 2000-2010 GDP szigmadivergenciája, 2000-2010

  6. II.2 Területi folyamatok – a foglalkoztatás és változásai A foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011 Foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011 A foglalkoztatotti arány éves átlagos változása, 2000-2010 Hoover-index a foglalkoztatotti rátákban, 2000-2010

  7. II.3 Területi folyamatok – a belföldi vándorlás Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra, 2000-2010

  8. III. Területi kohézió a tervezésben Tervezés bizonytalan fogalmi keretben: • Változó európai szintű értelmezések közepette terveztünk • NSRK: Európai felzárkózás, belső kiegyenlítés, területi harmónia és szinergia a fejlesztésekben • ROP-ok: regionális felzárkózás és belső kiegyenlítés, térhasználat • ÁOP-ok: általános elvek, kiegyenlítési célok, ágazati implicit célok

  9. IV. Megvalósítási eszközök

  10. V. A forráskihelyezés mintázatai – V/1. Megítélt források területi eloszlása • Adatelemzésben vizsgált források: • 2004-2012 időszak : NFT-KA/ISPA– NSRK–EMVA • Összehasonlíthatóság - területi azonosítás problémák • 15 kistérségi esettanulmány: településszerkezet, fejlettség, K-NY • ÚMFT-ÚSZT források: • kiegyenlítettebben, de • eltérő regionális stratégiákkal • 2007-től EMVA-val együtt vizsgálandó

  11. V.2 A forráskihelyezés mintázata - Pályázati aktivitás és nyerési esély A versenyben a helyi kapacitások (pályázati aktivitás) a döntő faktor

  12. V.3 A forráskihelyezés mintázata – Kifizetések 2007-12 között Az EMVA –val együtt már van kiegyenlítési erőfeszítés, de - lett egy szürke zónája a fejlesztéseknek - ott hat-e a forrás ahova érkezik?

  13. V.4 A forráskihelyezés alulnézetben • Nem mindig a sok pénz boldogít • nem az számít mennyi, hanem hogy milyen forrást nyertek; • A percepció és a valóság sokszor eltér: • Inkább keleten, ahol nagyok a várakozások és • ahol gyengék voltak a horizontális kapcsolatok; • Sikeresek: elégséges pályázati kapacitások + eleve jobb intézményi kapacitások • Átlag alattiak: nem volt meghatározó szereplő • A források népszerűségét az elérhetőségük, a helyi igényekhez való illeszkedésük és adminisztratív terhei határozzák meg. • legnépszerűbbek az egykori hazaiak – befolyásolható feltételrendszer; • legkevésbé népszerű a LEADER - bonyolult adminisztráció

  14. VI. A fejlesztési források hatása a területi kohézióra - hatásvizsgálat Cél: a túlcsordulásokat is figyelembe vevő hatások meghatározása és támogatástípus szerinti szétbontása Erős feltevésekre épített térökonometriai vizsgálat: Költések hatására, 2010-ig 3 változóra (jövedelem, foglalkoztatás, vándorlás) kistérségi szinten 4 lépcsős vizsgálat: Alapmodell építés Támogatási változók beépítése - mely területegység változóira hatnak a források? Robosztusság vizsgálat – mely források hatnak biztosan Végül: növelte vagy csökkentette a kohéziót Értelmezési korlátok: Kontrollcsoport és adatproblémák miatt csak a nagyon robosztus eredményeket interpretáljuk eredményeink ott érnek véget (2010), ahol izgalmassá válnak

  15. VI.1 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 1

  16. VI.2 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 2 A hatások csak helyben szignifikánsak

  17. VI.3 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 3 A támogatások csökkentik a jövedelmi különbségeket

  18. VI.4 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Jövedelem 4 A támogatások hatására bekövetkezett jövedelem (TGE) változás 2004-2010 (millió Ft/fő) Az alacsonyabb jövedelmű vidékekhez többet tett hozzá KMR, BKÜ, Nógrád kimaradt BP átlag felett nyert, de természetes dinamikájánál kevesebbet

  19. VI.5 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Foglalkoztatás • Időben és térben túlcsorduló hatások jelentkeznek: • A foglalkoztathatóság és a K+F támogatásai növelik a foglalkoztatást a szomszédban (2, ill. 1 év késéssel) • A közösségi vállalati infra idővel javítja (2 év) helyben • A vállalati támogatások és a kommunális infra- fejlesztések két év késéssel rontják, de a szomszédban - A kohéziót erősítette 2007 és 2008 kivételével

  20. VI.6 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Vándorlás • Hatások helyben, de nagyon heterogének (két irányúak) • Vállalati támogatások: • általában rontják, de a turisztikaiak javítják (GOP túlysúly) • Öregedés és munkanélküliség szerint heterogén • Foglalkoztathatóság javítása: • átlagosan javít, de • álláskínálat és munkanélküliség szerint heterogén(-2,15-3,96) • Aktívak képzése: • Átlagosan javít (3,06), de • Munkanélküliség szerint heterogén (-2,48 – 7,00) • Kohézióra gyakorolt hatásban vegyes a kép: • Délen és Nógrádban javított • Keleten rontott

  21. VI.7 Területi kohézióra gyakorolt hatások – A KMR fejlesztések túlcsorduló hatásai • Kísérleti modell a TGE-re • Asszimmetrikus szomszédsági mátrixszal (gravitációs modell) – Budapest mindenkinek szomszédja • Kis mértékben javult a modell illeszkedése • Továbbgondolandó eredmények: • A KMR-ből származik a hatások többsége, de ezek jellemzően a KMR-ben is csapódnak le; • A KMR-en kívüli térségekben jelentkező hatások nagy része a KMR-ből származik vagyis; • A KMR-be kerülő források fontosak mindenkinek, de növelik az egyenlőtlenséget

  22. VI.8 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Az esettanulmányok szemszögéből - 1 • Legfontosabbnak ítélt források a fejlődéshez : • idegenforgalmi vonzerő növelése, oktatási fejlesztések, városközpont fejlesztések (+kistérség specifikus fejlesztések) • hiányolt, keveselt támogatások: • munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés • félbemaradt / meghiúsult támogatások • helyi infrastruktúra fejlesztések • Sikeresnek tartották a fejlesztést, ha • egymásra épültek, • Kooperációban valósult meg. • Sikeres térségekben • elégséges fejlesztési kapacitás; • jó és a fejlesztések hatására javuló intézményrendszer; • tervezett fejlesztések; • Sikertelenek - a szereplők közötti összhang, együttműködés hiánya

  23. VI.9 Területi kohézióra gyakorolt hatások -Az esettanulmányok szemszögéből - 2 • A fejlesztésben sikertelen kistérségekben: • belső koordináció teljes hiánya (mind vertikálisan, mind horizontálisan) • meghatározó intézményi szereplő hiánya • belső egyenlőtlenségek stagnáltak • Nem alakították át a források a belső erőviszonyokat • Térségi eltérések a sikertényezőkben: • nagyvárosi térségekben - a nagyváros kapacitásai • középvárosi térségekben - versengő szereplők alkuja • kisvárosi és falusias térségben - fejlesztést koordináló intézményi szereplő léte (fejlesztési központ) • Az LHH (33) kapacitásait fejlesztette a fejlesztéspolitika, a többi LHH-ban (14) visszafejlődött az intézményrendszer

  24. VII.1 Következtetések– Szinergiával növelhető a hatás Ennyi pénz már hat, de szinergiákkal lehetne növelni. DE • …jelenleg túl nagy a koordinációs igény: • a lehatárolás és • a források ütemezése miatt és • Sikertelen a koordináció • A fejlesztéspolitika irányításában • Az ágazatok céljai és a helyiek kereslete között • A helyi szereplők között • Mert: • A kooperáció nem sajátja a magyar kultúrának • helyben a verseny és a tervezhetőség hiánya • központban a felelősség megosztás akadályoz • Szintek között az alkalmazott technikák rosszak

  25. VII.2 Következtetések – Az egyik megoldás egy erős szereplő Erős intézményi szereplő egy lehetséges, de törékeny megoldás: • Siker ott volt ahol volt a térség egészét átfogó szereplő • nagy és közép városokban a központi város • másutt a kistérségi munkaszervezet vagy egy nagyvállalat • Ugyanezen helyeken tudtak csak egymásra épülni a pályázatok • sikeres horizontális koordinációra alig találtunk példát, ezt kényszeríteni nem lehet • Projektgazdák építik tovább korábbi fejlesztéseiket, de stratégia alapú pályázás lényegesen ritkább • Ha több szereplő fejlesztéseit kellene összehangolni, az csak akkor megy, ha van erős szereplő • Ugyanakkor: az egyszereplős fejlesztések sérülékenyebbek lettek (lásd Pécs)

  26. VII.3 Következtetések –Létre hozható-e a kooperáció? • Az intézményrendszert fejlesztette a kooperációs lehetőség (LHH), de nem javította a kooperációs kényszer (kötelező konzorciumok) • A fejlesztéspolitikában kialakult intézmények • vagy integrálódtak a helyi szervezetekbe • vagy meg fognak szűnni a projektek után. • Az NFT-ben kialakult kooperációk visszafejlődtek, kivétel az LHH program • Az NSRK-ban azok a projektek integrálták a kistérséget, amelyek eleve integrált célt hordozó intézmény vitt • ezekből kevés volt és • többször versenyeztek a szereplők egymással, mint ahányszor együtt többet nyerhettek volna • Ha volt ösztönzés, közösen megszerezhető forrás, akkor volt kooperáció • A tervezés nem ösztönzött kooperációra, de jó indikátora a helyi kooperációnak Vagyis: Kooperációt a közös érdek hoz létre, a kényszer kevés

  27. VIII.1 Javaslatok a szinergia növelésére • Csökkentsük a koordinációs szükségletet • Erősítsük meg a koordinálni képes kapacitásokat • Anyagi ösztönzőkkel segítsük elő a helyi együttműködéseket • Kiindulópontok: • Területi igazgatási rendszer új erős szereplőket hoz • A vertikális koordinációra építő rendszerek magától is sikeresek, ha nem gátoljuk • A horizontális koordinációra csak érdek mentén van esély • Konkrét lépések: • Kapacitásfejlesztés támogatása a térségi integrációban érdekelt új és régi szereplőknek; • Ágazati probléma térképek létrehozatala, amelyre építve a verseny helyett normatívan (kiszámíthatóan) finanszírozott közszolgáltatási fejlesztések;

  28. VIII.2. Javaslatok a szinergia növelésére • Sikeresnek ítélt fejlesztések újabb fázisának támogatása; • A gyengébb kapacitású szervezeteknek kisprojekt kiírások és fejlesztési tanácsadás; • Az önkormányzati nem kötelező feladatokra fejlesztési keret 7 éves ütemezéssel • A fejlesztéspolitikában erős területi intézményrendszer kiépítése a már meglévő kapacitások bázisán az új területi közigazgatáshoz igazított megyei szintű koordinációval • A források átjárhatóságának növelése • Speciális esetekben közvetlen állami fejlesztés • Nagyobb támogatás intenzitás az együttműködésben megvalósuló projektekre • Szűk keretben együttműködési innovációra ösztönző intézményi pályázatok

  29. Köszönöm a figyelmet! balasgabor@hetfa.hu

More Related