BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4.

1. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4. Csoportok szerkezete, szociometria Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás

2. A pszichológia főbb területei Alaptudományok (akadémiai pszichológia): - általános lélektan - fejlődéslélektan - személyiséglélektan - szociálpszichológia - neuropszichlógia Alkalmazott tudományok

3. Mit vizsgál a szociálpszichológia? • a társas interakciókat • az interperszonális kapcsolatok alakulását • a társas közeg egyénre gyakorolt hatását • az egyén társakra való hatását Általános előfeltételezés: az emberi viselkedés a személytől és a helyzettől egyaránt függ!

4. A csoportszerveződés típusai Csoport: egymással tartósan interakcióban lévő személyek. • a személyre gyakorolt jelentőség szerint: elsődleges / másodlagos csoport • a csoportszervezés típusa szerint:formális / informális csoport • a csoporttagság eredete szerint:szerzett / veleszületett csoporttagság • méret alapján:kiscsoport / nagycsoport / tömeg

5. A csoportszerveződés típusai A személyre gyakorolt jelentőség szerint: a csoporttagok közti érintkezés közvetlensége, gyakorisága, érzelmi hőfoka számít • elsődleges csoport: tagjai ismerik egymást, rendszeresen interakcióban vannak egymással, érzelmi szálak fűzik össze a tagokat (pozitív és negatív)pl. család, barátik kör, egy kis falu zárt közössége • másodlagos csoport: tagjait formális keretek tartják össze, kevésbé intenzív az érzelmi kapcsolat, emiatt kevésbé gyakorol hatást a tagokra Iskolai osztály?

6. A csoportszerveződés típusai A csoportszervezés típusa szerint: • formális: mesterségesen, meghatározott célból hozták létre; valamilyen szempont szerint besorolják a tagokat, akik kezdetben gyakran nem is ismerik egymást; meghatározott cél vagy feladat tartja összepl. iskolai osztály, egy üzemi részleg munkatársai • informális csoport: rokonszenv vagy közös érdeklődés alapján szerveződik, elsősorban érzelmi alapon; elsősorban a közös együttlét öröme tartja összepl. baráti csoportok, klubok

7. A csoportszerveződés típusai A csoporttagság eredete szerint: • szerzett csoporttagság: a tagok kisebb vagy nagyobb mértékben beleszólhatnak abba, hogy az adott csoport tagjaivá válnak-e; el lehet veszíteni a tagság jogát • veleszületett csoporttagság Méret alapján: • kiscsoport: 3 – 15 / 20 fő, a tagok gyakori interakciója, mindnyájan kapcsolatban vannak egymássalegyüttes munkavégzés, kölcsönös bizalom, támogatás • nagycsoport: kb. 50 főig; a tagok ismerik egymást, de nincsenek közvetlen kapcsolatban mindenkivel; alcsop. • tömeg: a tagok közt nincs interakció, gyakran nem is ismerik egymást, a tagokra gyakorolt hatás csekély

8. A szociometriai felmérés • Jacob Lévy Moreno nevéhez kötődik, Mérei Ferenc dolgozta át • alapfeltevése: a formális struktúra mögött mindig lappang a spontán társulások hálózta • a csoporton belüli kapcsolatok feltérképezésének módszere • a csoporttagok közti rokon- és ellenszenvi választásokon alapul • az egyén helyzetét vizsgálja egy adott csoporton belül

9. MÉREI FERENC Több szempontú szociometria (1971): • közösségi funkciókra, • egyéni tulajdonságokra, képességekre, adottságokra, • közösségi helyzetre, népszerűségre vonatkozó kérdéseket is tartalmaz

10. Kérdőív középiskolásoknak • Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a legalkalmasabb ennek a megszervezésére? • Ha az osztály többnapos kirándulásra indulna, kivel utaznál szívesen egy fülkében? • Ki az az osztálytársaid közül, aki valamilyen területen (tudomány, művészet, egyéb) kiemelkedően tehetséges? • Ha az osztály döntőbíróságot alakítana kisebb fegyelmi ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság tagjaként? • Osztálytársaid közül ki az, akivel érettségi után is szívesen barátkoznál? • Nehéz élethelyzetben, kínos ügyben kikhez fordulnál baráti segítségért az osztálytársaid közül?

11. Kérdőív középiskolásoknak • Ha az osztályfőnök váratlan távolléte miatt a tanulók közül kellene őt valakinek helyettesítenie, ki lenne erre a legalkalmasabb? • Kivel töltenél szívesen egy vasárnapot az osztálytársaid közül? • Kik azok az osztálytársaid közül, akiknek a viselkedése sokaknak tetszik, akiknek a viselkedését sokan követik? • Egy diákparlamentben ki képviselné legjobban az osztályt a társaid közül?

12. Kérdőív középiskolásoknak • Rokonszenvi kérdés:2, 5, 8 (együttlét, barátkozás)6 (bizalom) • Funkció:1, 7, 10 (vezetés, szervezés)4 (döntés, igazságosság) • Egyéni tulajdonság:3 • Népszerűség:9

13. A szociogram A kölcsönös rokonszenvi választások alapján felrajzolt csoportszerkezeti hálózat, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe. A kölcsönösségi táblázat grafikus ábrázolása.

14. A kölcsönösségi táblázat

15. A szociogram

16. A szociogram / óvodai csoport

17. A szociogram

18. A szociogram

19. A szociogram Akikre különösen figyelni kell: • perem:(1) nem választ, és őt se választják → magányos(2) ő választ, de őt nem választják(3) őt választják, de ő nem viszonozza • centrum, sztár Egy iskolai osztály működése akkor optimális, ha • szerkezete több központú, • a gyerekek sok kötődési szállal kapcsolódnak, • szűk a perem, és • a peremre nem a gyengék szorulnak, hanem azok, akiknek lakóhelyük, sajátos érdeklődésük miatt más közösségben vannak barátaik.

20. A csoportfejlődés fázisai • alakulás (forming)egymás megismerése, önmagunk bemutatása • viharzás (storming)a pozíciókért és szerepekért vívott harc, a hierarchia kialakításaegyéni különbségek szerepeviták, konfliktusok, rivalizálás • normaképzés (norming)a csoportra jellemző értékek, szabályok, viselkedés • működés (performing) • megszűnés (ending)- meghatározott időre vagy feladatra szerveződött csop.- nincs új cél → érdektelenség- túlzott mértékű konfliktusok

21. Csoportközi konfliktusok • identitásunk fontos eleme a csoportokhoz tartozásunk • pozitív önértékelés vágya → saját csoportunkat más hasonló csoportoktól különbözőnek és jobbnak látjuk ↓ ↓ ↓ • hajlunk arra, hogy saját csoportunkat túlértékeljük, mások csoportjait leértékeljük + a csoportok közti különbségeket felnagyítva észleljük

22. A versengés hatása • Sherif & Sherif terepkísérlete (1961): nyári tábor 11-12 é fiúknak, három hétig tartó kísérlet • mesterségesen kialakított csop-k, külön barakkban elszállásolva („Ördögök” és „Bulldogok”)közös programok, kooperatívan megoldható feladatok (közös főzés, kötélhíd építés, ugródeszka építése )szerepek, csoportszokások, normák kialakulásasajátos nyelvhasználat, utalások, viccek • versenyszerű játék (rögbi, baseball, számháború) bevezetése, jutalom a győztes csapatnak → ellenségeskedés • a versengés megszüntetése: az ellenségeskedés és a bizalmatlanság nem csökken, sőt, növekedik! • megoldás: kölcsönös függés (kooperáció szükséges a közös cél eléréséhez, pl. vízvezetékszerelés, bedöglött teherautó)

23. Minimális csoport paradigma • Tajfel, 1978. • tetszőleges kritérium (pl. kockadobás) alapján két csoportra osztott v.sz-k úgy osztják el a jutalmat két ember között, hogy - a saját csoportba tartozó többet kapjon, ill. - a megítélt összegek közti különbség a legnagyobb legyen!

25. Társas befolyásolás • Sherif (1935) és az autokinetikus hatásBecsülje meg a fénypont mozgását! • egyedül: néhány cm-től néhány m-igmások előtt: a becslések egy csoportnormába konvergálnak → hajlamunk van egyetérteni azzal, amit mások gondolnak!

26. Társas befolyásolás • Asch (1980) és a jól látható vonalakHárom vonal közül melyik ugyanolyan hosszú, mint a célvonal?ítélet mások előtt, csak az utolsó a valódi v.sz. 35% akkor is ragaszkodott a csoportnormához, ha az nyilván-valóan hibás volt!

27. Konformitás • Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének konvergenciája a csoportnorma irányában • Személyes konformitás: amikor az emberek valóban meg vannak győződve arról, hogy a csoportnak igaza van, és önként magukénak ismerik el a csoport normáit • Nyilvános konformitás (behódolás): amikor az emberek valóságos vagy képzelt nyomásnak engedve olyan csoportnormák szerint viselkednek, amelyeket személy szerint nem helyeselnek • A konformitás és annak megítélése függ a kultúrától!

28. Aronson első törvénye: „Nem feltétlenül őrült, aki őrült dolgokat művel.”