11. Magyarok Csehszlovákiában

1. 11. Magyarok Csehszlovákiában Csehszlovákia története 1948–1992

2. A magyar kisebbség jogállása • Elvileg (alkotmány, ill. más törvények szerint) • a jogfosztottság évei nem értek véget azonnal, az 1948. máj. 9-i alkotmány-ból kimaradtak a kisebbségek (a jún.-i választásokon sem vehettek részt) • 1948. okt.-ben kapják vissza állampolgárságukat • 1949. barátsági, együttműködési stb. szerződés Csehszl. és Mo. között • 1956. júl.-ban említ először magyarokat egy alkotmánytörvény • az 1960-as alkotmány teljes egyenjogúságot, ill. anyanyelvi oktatást és a kult. fejlődés biztosítását ígéri • 1968-ban önálló alk. tv. született a kisebbségekről, ami a magyarok ügyét a szlovák társállam belügyévé minősítette • a kisebbségeknek a szocialista demokrácia biztosítja a sokoldalú fejlődést • megadták a létszámarányos képviselet, az anyanyelvi művelődés és hivatali ügyintézés, a nemzetiségi szervezetek és sajtó létrehozásának jogát • Gyakorlatilag • a fenti jogok papíron maradtak • a hatóságok elszabotálták a rendelkezéseket, vagy ki sem hirdették a végrehajtási rendeleteket • a kisebbségi jogok formálisak voltak, beleértve azt is, hogy bárki szabadon választhatja meg nemzeti hovatartozását • 1968-ig a cseh–szlovák ellentét gátolta a magyarellenes politika kibontakozá-sát, 1969-től azonban a szlovák nacionalizmus jutott uralomra és kormány-szintre emelte a kisebbség-ellenességet

3. Magyarok a (cseh)szlovák politikai életben • A politikai szerepvállalás újbóli kezdete • 1949-től ismét beléphettek magyarok a CSKP-ba (SzlKP-ba) • Lőrincz Gyula, Fábry István a KB-ba is bekerült; magyarokkal egészítették ki a nemzeti bizottságok tagjait, tömegszervezeteket, megalakult a Csemadok • 1954: 1935 óta az első választás, ahol magyarok is részt vehettek • 1956-ban Szlovákiában nem volt nagy megmozdulás a magyar forr. mellett • csak álcázott rokonszenv-tüntetések (gyászszalag, honvédsír-koszorúzások stb.) • a mozgósított hadseregbe nem hívtak be magyar tartalékosokat • diákok megtagadták a forr. elítélését, több száz főt érintett a megtorlás • Magyarok a prágai tavasz során • 1968. márc. 12.: a Csemadok javaslatai a kisebbségek önigazgatására, jogaik törvényi szabályozására, 1945–48 magyarellenességének kivizsg.-ra stb. • új, reformer vezetők: Dobos László eln. és Szabó Rezső főtitkár, akik részt vettek a nemzetiségi alk.tv. tervezeteinek tárgyalásában • a megszállást elítéli a kisebbség is, ellenségesen fogadják a magyar katonákat • 1969. jan. 1-től Dobos a szlk. kormány nemzetiségi ügyi minisztere lett, a szlk. parlament egyik alelnöke Szabó R.; nemzetiségi bizottság is létrejött • A husáki normalizáció periódusa • a reformer Csemadok-vezetők eltávolítása, tisztogatások • az ellenzéki politikai képviseletet a Csszl.-i Magyar Kisebbség Jogvédő Biz.-a (CSMKJB) látja el 1978 óta (Duray Miklós; szoros kapcsolat a Charta ’77-tel) • Durayt kétszer bebörtönzik, meghurcolják Janics Kálmánt is

4. Érdekvédelem • Egyesületek • a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete (Csemadok) 1949-ben létesült, s egyedülálló kivétel a Kárpát-medencei magyarok esetében • a CSKP kezdeményezte létrejöttét, s a „mindenes” szerepet szánta neki, kivéve az érdekvédelmi jelleget • ennek ellenére 1956-ig „kis párt”-ként működött: felvállalta a kisebbségi kult. élet és a magyar nyelvű oktatás újjászervezését • a magyar forradalom után korlátozták működését • a 60-as évek szabad légkörében ismét érdekvédelmi jelleget öltött • 1969 után a Szlovák Kulturális Minisztérium teljesen gúzsba kötötte a Csemadok működését; csak 1987-ben lett ismét teljes jogú tömegszervezet és újra a Nemzeti Front tagja (1971-ben zárták ki onnan) • Egyházak • a komm. rezsimen kívül állva az egyház a kisebbségi elit menedéke lehet • de csak „nemzeti” egyházak esetén, ha a felekezeti eltérés nemzeti is • a reformátusok száma 130-160e fő, ez teljesen m. egyház (bár 1950-ig szlk.-ok által vezetett Szervezőbizottság irányította); lelkészhiány nincs, de püspökét a hatóságok nevezték ki; a templomok állapota nagyon leromlott • a katolikusok száma közel 500e; de itt a szlovák többség a vezető (a magyarok közt paphiány, 1948-ig csak latin vagy szlovák mise; magyar katolikus lapok nincsenek, csak 1-2 liturgikus [kétnyelvű] könyv; a papképzésben is nemz.-i diszkrimináció, a magyar papok zöme idős)

5. Települési és demográfiai helyzet • A magyar településterület csökkenése • a magyarok zöme egy keskeny, de folyamatos sávon élt, amit a hatóságok tudatos betelepítési politikával igyekeztek fellazítani (elmosódó nyelvhatár) • a városokban a magyarok aránya töredékére csökkent; sokkal inkább falvakban élnek, mint a szlovákok, ami gazdasági elmaradottsággal jár • a jelentős beruházások ua. szlovák betelepüléssel járnak, így szintén előnytelenek • falvakba is sok szlovák érkezett, a tsz-ek irányítói is ők lettek • a magyarlakta térség 1700 km2-rel csökkent és e kisebb területen is csökkent a magyarok többsége; egyre több falu vált vegyes lakosságúvá • a közigazgatási területek határait 1960-ban úgy vonták meg, hogy a magyarok aránya a lehető legkisebb legyen (2 magyar többségű járás maradt) • Népesedési mutatók • összlétszám nehezen határozható meg a (reszlovakizáció stb. okozta félelmek) • ennek ellenére 1970-ben kb. annyi magyar élt itt, mint 1930-ban (565e fő nemzetiség, 614e fő anyanyelv szerint). • a magyarok születési aránya kisebb, halálozási aránya nagyobb a szlk.-okénál, elöregedettségünk előrehaladottabb volt • ennek ellenére 1980-ig még mindenképpen volt természetes szaporulat • az asszimilációs veszteség a természetes szaporulat felére tehető. Okai: • belső vándorlás • vegyes házasságok (viszonylag kései jelenség, de egyre terjedt és inkább a nőkre jellemző; okai közt szerepel a társadalmi státusz emelésének igénye is

6. Gazdaság, társadalom • A csonka társadalom felé • 1950-re az értelmiségi és hivatalnoki réteg teljesen eltűnt, s még mindig >50% élt mg.-ból (szl. 39%, cs. 18%). Ezután jelentős volt a mg.-i elvándorlás, de ez jórészt szakképzetlen munkássá válást jelentett. • a mg-i népességben rejtett munkanélküliség is van (pl. a magyar nők jóval kisebb arányban vállaltak munkát.) • 1970-ben még mindig 34,7% a mg.-i népesség aránya (szlk.: 18,6%). • a m.-lakta terület a beruházásokból is legkevésbé részesült (így sok m. ingázik, vagy elvándorol). Diszkrimináció volt a munkások felvételénél, képzésénél, ill. a munkában is (a m. nyelv tiltása révén). A mg.-ban is a szlovák területeket preferálják a fejlesztések; az összevont tsz-ek mindig szlovák vezetést kaptak • Relatív lemaradás • míg Szlovákia egésze fellendült, a magyarok gazd. és társ. helyzete az 1890-es szintre zuhant vissza • a magyarlakta terület az ország legelmaradottabb és legrosszabb jövedelmű területe. Ráadásul a m-ok közt több az eltartott, főleg a több idős ember és háztartásbeli nő miatt • a magyarok az ország 7 népcsoportja közül csak a cigányokat előzték meg az életminőség terén

7. Oktatás • Óvodák, általános iskolák • az első magyar osztályok 1949-ben indultak meg, 4 év szünet után • a régi tanárok 5%-a állt munkába, s évtizedekig képzetlen tanerők dolgoztak • 1969-től ismét csökkenni kezdett a magyar iskolák száma és nőtt a szlovák iskolákba járó magyarok aránya; a szülőket sokszor meg is félemlítették, de maguk is előnyösnek tartják, ha gyerekük megtanul szlovákul… • a 70-es években terv a m. iskolák teljes felszámolása; a CSMKJB gátolta meg • 1978-ig a „körzetesítés” miatt így is 233 magyar iskola szűnt meg • eztán szlovák iskolabuszok működtek, de magyarok nem • állandóan nőtt a szlovák tantárgyak aránya is a magyar iskolákban • már az óvodák is elszlovákosodtak, sőt „a szlovák magasabb rendű nyelv” • Középiskolák és a felsőoktatás • középiskolában csak a m. nyelvűek 35%-a számára van anyanyelvi férőhely. Ezeket jóval később kezdték újra megnyitni. Járásonként csak egy magyar gimnázium működhet, kollégiumok viszont nem voltak. A magyarok közül kevesebben jártak középisk.-ba és szakmunkásképzőbe is, részben a társ.-i elmaradottság miatt is. Érettségizett a m-ok 30%-a, a szlovákok 43%-a • felsőoktatásba a m-ok 6, a szl.-ok 18%-át vették fel 1977-ben. Nem sikerül pótolni az 1945–48-ban elüldözött értelmiséget. A diplomások aránya 1% alatti, a szl.-oknál 4%. 1977-ben a nyitrai főiskola magyar karát felszámolták • külföldi egyetemre csak szlovák nyelvű gimn.-ból lehetett jelentkezni

8. Anyanyelv-használat • az 50-es évek óta elvileg a hivatalokban is használható a magyar, de e rende-leteket nem hozták nyilvánosságra, vagy csak késve és szlovákul • egyáltalán nem alkalmaznak kétnyelvű űrlapokat, felhívásokat (kivéve az adózáshoz és a sorozáshoz…) • vegyszerek feliratait nem ismerve halálos balesetek történtek • a települések magyar nevét nem, vagy csak második helyen lehetett említeni a szlovák név után (de csak Košice és Bratislava lehet.) • részben fordítással, részben átírással, részben totálisan új nevekkel teljesen megszűntek a magyar helységnevek • 1948-ban 710 (főleg magyar) település nevét változtatták meg egyszerre • a helységekben csak 1-2 véletlenül ott maradt kétnyelvű tábla volt • a személyneveknél is törekednek a szlovákos átírásra (Čontoš), s az egyszer így hivatalosan leírt nevet szinte lehetetlen vissza­magyarosítani. • a nők nevéhez kérés nélkül is -ová képzőt tesznek • magyar keresztnév adása is nehéz • nyilvános helyeken felszólítják a magyarokat, hogy csak szlovákul beszéljenek, hisz „a mi ételünket eszik”. A magyar nyelv így a magánélet otthoni szférájára korlátozódik, konyhanyelvvé degradálódik

9. Művelődés • Népművelés • hivatalos népművelés diszkriminálja a magyarokat, míg a nagyüzemek épp a szlovákosítást támogatják kultúréletükben • a Népművelési Intézetben 1956–83 közt működött nemzetiségi osztály • magyar népművelőket nem képeztek, akik mégis így dolgoztak, ingyen tették • Könyv- és lapkiadás • 1945 után 1,5m m. könyvet pusztítottak el, e veszteséget nem heverték ki a könyvtárak. A m-okra 40%-kal kevesebb könyv jut, új beszerzésre 30%-kal kevesebb pénz van, ráadásul a beszerzéseket a Matica Slovenská felügyelte • 1950-ig nem jelent meg m. nyelvű könyv, s csak 1969-ben jött létre a Madách Kiadó (ennél is a könyvek 60-65%-a čs. művek fordítása, s ezek példányszáma 5×-e a magyar művekének). A m. kötetek előre elfogynak, hiány van belőlük. A kiadó nem alkalmazhatott szakszerkesztőket, csak irodalmárokat, nem adhatott megbízást könyv írására és • „papírhiány” miatt csak egyetlen lapot adhatott ki (Irodalmi Szemle). Más magyar lapok is emiatt szűntek meg, vagy csökkent a pld.-szám. • egyetlen napilap az Új Szó (1948 végétől), ill. három képes hetilap volt • Színház, tv, rádió • 1970-ig csak a komáromi színház működött, aztán Kassán is • a rádió magyar műsora csak politikai propaganda és zene, • a TV-ben 1983-ig nem volt m. műsor, azután is csak 30 perc és az sem magyar témákról szól, saját stábja sincs (MTV, MR: jó vételi lehetőségek!)