Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon

1. Népek és népesség az Árpád-kori Magyarországon 2012. március 19. 10.b

2. Honfogalás előtti népesség Avarok Morvák A kortársak szlávoknak nevezik őket, de nem azonosak a mai szláv népekkel.

3. Nemzetiségek az Árpádok Magyaroszágán I. Magyarok Besenyők Kunok, jászok Autonomiával rendelkeznek 1300 körül már tömbökben Szászok Németek, de önálló autonómia. Felvidéken és Erdélyben. Székelyek Autonóm közigazgatás.

4. Nemzetiségek az Árpádok Magyarországán II. TK 157. oldal Németek Románok (vlachok, oláhok) Szlovákok (tót név eleinte minden szlávra) Horvátok Délszlávok Böszörmények (izmaeliták, muszlimok) Zsidók

5. Népesség eloszlása TK 133. oldal Milyen területek voltak lakatlanok? A mocsaras részek árterek: folyamatosan vagy időlegesen vízzel borított területek, illetve a hegyvidékek.

6. Nemzetiségek Mit tudunk a székelyekről? Eredetük nem tisztázódott Elmagyarosodtak már a korai időben, de sajátos társadalom. Mely akkor már Magyarországon élő népeket nem ábrázol a térkép? Vajon miért?

7. A nemzetiségek fogalma a 11. században Semmilyen nemzettudat nincs. Magyarok: Magyar Királyság lakosai, a király alattvalói Különbség nyelvben a legjelentősebb. Székelyek és szászok társadalmi különbségek miatt önálló nemzet.

8. A nemzetfogalom kialakulás Középkor második felére létezik magyar nemzet. Kik a nemzet tagjai? „rendek”: nemesség, egyháziak, városi polgárok Más anyanyelvű népek is a magyar nemzet részei, ha közéjük tartoznak. Legjelentősebb kérdés az erdélyi románság.

9. Románok, szlovákok nemzettudata Milyen ősöktől származtatják magukat a románok, illetve a szlovákok? Dákoromán kontinuitás-elmélet Nagymorva birodalom Mad'arsko, Uhorsko

10. Etnikai térképek problémái Mi volt a vörös térkép? Mi a különbség Teleki térképe és a középkori nemzetiségi térképek között? Mit lehet ábrázolni etnikai térképeken?

11. Vörös térkép

12. Kevert etnikumú területek jelölő térkép

13. Szlávok Kezdetben mindenkire közösen használják. (Tót) Horvátországban élő horvátokat külön népnek tekintik. A szlovákok az István-korabeli szlávság utolsó maradványaiból alakulnak ki. Többi nép későbbi betelepülés. Tatárjárás után peremterületek. A 10-11. századi és a 13. századi szlávok nem azonosak!

14. Románok Csak a 13. századtól találhatóak meg a forrásokban. Kisebb csoportok már korábban is lehettek. Észrevétlenség oka: Hegyvidéki területek Magyar nemességbe betagozódás

15. Székelyek 10-12. században sok helyen élnek. 13. századtól Erdélyen kívül beolvadnak. Feladatuk katonáskodás. Közigazgatási autonómia: székek.

16. „Latinok” Nyugati hospesek közös neve. Legtöbben beolvadnak. (kivétel: Egervölgy) Származási helyük: mai Dél-Belgium, Franciaország, Olaszország A köznyelv olasznak nevezi őket. (Településnevek, i végűek 10-11. század)

17. Németek, szászok Városokban általában német többség. (kivétel Buda, Kolozsvár) Szászok: „német székelyek” német anyanyelv, önálló közigazgatás (székelyekhez hasonlóan székek) Erdély és Szepesség Középkori nemzettudatot jól mutatja, hogy nem tartották őket németnek. 20. századig is azonosságtudat. (Székelyekhez hasonlóan) kereskedelem

18. Jászok, kunok, besenyők Jászok: iráni eredetű nomádok Kunok, besenyők: török nyelvű nomádok Betörtek vagy letelepedést kértek. Tatárjárásig itt élők beolvadtak, utána tömbökben éltek Autonómia, katonáskodás.

19. Zsidók, izmaeliták Nem keresztény népek Kálmán vallási asszimilálásra törekszik (sikertelen) Kereskedelemmel foglalkoznak Egy részük már a honfoglaláskor a magyarokkal jött be