1 / 16

A KELETI FRANK KIR LYS G

A Keleti Frank Kirlysg a IX. szzadban. Normannok, majd magyarok tmadsaiIII. (Vastag) Kroly881. Rmban csszrr koronzzk885. a nyugati frank elokelok kirlyukk vlasztjk887. a keleti frank elokelok megfosztjk trnjtl. A kirlyi hatalom felaprzdsa. Meggyenglt a kirlysgTrzsi

emil
Download Presentation

A KELETI FRANK KIR LYS G

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG

    2. A Keleti Frank Királyság a IX. században Normannok, majd magyarok támadásai III. (Vastag) Károly 881. Rómában császárrá koronázzák 885. a nyugati frank elokelok királyukká választják 887. a keleti frank elokelok megfosztják trónjától

    3. A királyi hatalom felaprózódása Meggyengült a királyság Törzsi hercegségek (a X. század elejére: szász, frank, sváb és bajor) A Karoling-dinasztia kihalása után 911-ben a törzsi hercegek a frank I. Konrádot választották királlyá

    4. A szász dinasztia (919-1024) I. (Madarász) Henrik 919. Királlyá választása Célja a politikai egység helyreállítása Megválasztása után elutasította a felkenést és a koronázási szertartást Szakított elodei ország-megosztási gyakorlatával

    5. A szász dinasztia (919-1024) I. Ottó (936-973) Békés viszony fenntartása a törzsi hercegekkel A királyi hatalom támasza az egyház Királyi hatalom – államszervezet – egyház A király a birodalmi egyház feje A központi kormányzat és a helyi közigazgatás fobb tisztségviseloi egyházi személyek

    6. A szász dinasztia (919-1024) I. Ottó a császári korona megszerzésére törekedett 951. elfoglalta Észak-Itáliát és a longobárdok királyává koronáztatta magát 961. wormsi birodalmi gyulés: II. Ottó királlyá választása, majd megkoronázása Aachenben 962. I. Ottó német-római császárrá koronázása

    7. A szász dinasztia (919-1024) Privilegium Ottonianum A császárság és a pápaság viszonyának szabályozása Bizánc és a Német-római Császárság Ki a valódi „római” császár: a bizánci baszileiosz vagy a latin imperator 972. kölcsönös elismerés és egyenrangúság

    8. A X-XII. századi Német Királyság Hiányoztak a tulajdonképpeni államiság legfontosabb kellékei Nem alakultak ki a hatalomgyakorlás intézményes keretei Alig lehet központi kormányzatról beszélni XII. század: önálló területi fejedelemségek kialakulása

    9. A száli dinasztia (1024-1125) Az invesztitúraharc VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár 1073. az elso összeütközés Vita a milánói érseki szék betöltése kapcsán 1075. a pápa érvénytelennek nyilvánítja IV. Henrik minden egyházat érinto személyi döntését 1076. IV. Henrik lemondásra szólítja fel a pápát – VII. Gergely kiközösíti a császárt 1077. Canossa-járás

    10. A Stauf-dinasztia (XII-XIII. század) I. Barbarossa Frigyes (1152-1190) Modern hivatalnokállam kiépítésére törekedett A régi római császárok jogutódjának tekintette magát Konfliktus III. Sándor pápával A városok élén német tisztviselok, podesták 1177. Velence: béke a pápával 1183. Konstanz: béke a városokkal

    11. A német fejedelemségek A XIII. században 20-30 világi fejedelemség és 90 egyházi fejedelemség osztozott Németország területén A rendi intézmények, majd a bürokratikus állam kialakulása az egyes területi fejedelemségek szintjén ment végbe A XIV-XV. századra: a birodalom államok szövetsége, konföderációja (Bund) A király hatalma csak névleges A központi birodalmi intézmények csak igen korlátozott hatáskörrel muködtek

    12. A birodalmi gyulés Három kollégiumból állt: Választófejedelmek Világi és egyházi fejedelmek Birodalmi városok (51) küldöttei A birodalmi gyulést a császár hívta össze Az üléseket a mainzi érsek vezette

    13. A Birodalmi Kamarai Bíróság 1495-ben került felállításra Tagjait a király nevezte ki Birodalmi szintu ügyek Fellebbviteli ítélkezo fórum

    14. A királyválasztás A XIII. század második felétol a királyt a hét választófejedelem választotta: A mainzi, a trieri és a kölni érsek A cseh király, a rajnai palotagróf, a szász herceg és a brandenburgi orgróf A választási eljárást 1356-ban a német Aranybulla szabályozta. A választás színhelye Frankfurt városa lett. Az érvényes választáshoz legalább négy választófejedelem jelenléte volt szükséges. A választófejedelmi méltóság férfi egyeneságon öröklodött.

    15. A hadipajzsrendszer A hadipajzsok: 1. pajzs: uralkodó, mint legfobb hubérúr 2. pajzs: egyházi fejedelmek 3. pajzs: világi fejedelmek 4. pajzs: egyházi és világi fejedelmek hubéresei, grófok, bárók 5. pajzs: „közönséges” nemesek 6. pajzs: ministerialisok 7. pajzs: egypajzsosok

    16. Szokásjog Szásztükör (Sachsenspiegel) Svábtükör (Schwabenspiegel)

More Related