300 likes | 429 Views
A bűn(tudat) és (fel)oldozás (kognitív) metaforái a klinikai gyakorlatban Homa Ildikó. frankliánus szellemben …. az ember nem redukálható le egyik tudomány szintjére sem . le kell vetnünk a “tudomány(osság) saruit”. Különösen is misztérium az ember akkor, amikor belép a gyóntatószékbe.
E N D
A bűn(tudat) és (fel)oldozás (kognitív) metaforái a klinikai gyakorlatban Homa Ildikó
frankliánus szellemben … az ember nem redukálható le egyik tudomány szintjére sem
Különösen is misztérium az ember akkor, amikor belép a gyóntatószékbe. • formális: gyóntatószék • nemformális: bűnösség, szégyen, megbocsátás, afeloldozásérzelmivonatkozásai.
Az ember beszélőlény, akiazértszületetterre a világra, hogyelmondja a történetét.
Minden ember életetörténet, eseményekéstörténésekegybefűzése, összeépítése. • Azemberiélettörténeténeknégyolvasata van: • a publikustörténet, • a priváttörténet, • azátváltozásitörténet • és a szenttörténet.
1. A bűn(tudat) nyelvi és klinikai vonatkozásai • mint sokaság (annyi van, mint a bűn; több a bűne, mint a hajszála), • mint rútság (ronda/rút, mint a bűn; vénebb a bűnnél; utálja, mint a bűnét), • mint egy ragacsos dolog (ragad, mint a bűn; úgy ragad, mint az enyv), • mint egy olyan dolog, amibe bele lehet esni (bűnbe esik), mint egy út (a bűn útjára taszít, a bűn útjára téved), • súlya van, meg lehet tisztulni tőle.
A BŰN TEHER • A TEHER nemcsak a bűn sajátja, a szomorúságot is szoktuk eszerint konceptualizálni (a szomorúság nyomja a szívünket). A BŰN TISZTÁTALANSÁG • A TISZTÁTALANSÁG viszont a bűn sajátja.
Freud: a bűntudat a felettes én fegyvere, amellyel az én döntéseit befolyásolja, • Otto Rank:a bűntudat félelem és szorongás attól, hogy megszakad az anya-gyermek kötődés, • behaviorista nézőpont: a bűntudat az internalizált viselkedési standardokat megszegő viselkedés miatti ön-mediált büntetés
Az inter-perszonális bűntudatnak két affektív forrása lehet: az empátia és a szociális kirekesztéstől való szorongás.
2. A szégyen és bűntudat keveredése • privát- publikus tengely: a szégyen inkább publikus érzelem, a bűntudat inkább privát ügy, • specificitás: a bűntudat egy konkrét tettre vonatkozik, a szégyen az egész személyre, • különböző viselkedéses reakciókat vonnak maguk után: a bűntudat bűnbevalláshoz, bocsánatkéréshez és a rossz jóvátételéhez vezet, a szégyen menekvéses és titkolásos viselkedéseket motivál.
sztereotípiák • a lélektan vallás-ellenessége: a vallás árthat a lelki egészségnek a túlzott bűntudat-okozás valamint a bűnösség érzésének fokozása miatt • a vallás lélektan-ellenessége: a bűntudat enyhítésére és feloldására irányuló törekvései miatt
3. A szégyen nyelvi és klinikai vonatkozásai kifejezések: szégyenbe esik, szégyenben marad, szégyent hoz rá, megszégyenül, elöntötte a szégyen, elsüllyed szégyenében, a szégyen pírja, ég az arcom a szégyentől, valakinek a szégyene.
A SZÉGYEN TARTÁLY (bele lehet esni, benne lehet maradni, ha feltelik, kiönt) A SZÉGYEN TŰZ (éget).
a helyzetből való kimozdulás már másképpen történik: • a bűn esetében a terhet le lehet tenni, • a szégyenben viszont benne maradunk, mert a szégyen belülről ül ki az ember arcára.
a szégyennek személyiségépítő hatása van • egzisztencia-analitikus értelmezésben: a szégyen a személy védőruhája
a szégyen véd, a megszégyenülés kiszolgáltatottá tesz • „szégyellni” és „megszégyenülni” • megszégyenülés: befele való elmozdulás - aki megszégyenül, az még közelebb kerül önmagához • a megszégyenülés a személy határait sérti, az intimitásából hódít el területet
A szégyen a mezítelenség elleni ruha. Dekiszolgáltatottá is tesz, mert hát végső soron az ember eredeti hivatása az, hogy mezítelenül járjon.
Viktor Frankl: • az önmagammal való intimitás, amelyet a szenvedésben élünk meg; • a mással való intimitás, amelyet a testi szerelemben élünk meg, • az Istennel való intimitás, amelyet az imádságban tapasztalunk.
Az intimitás a személy egyedi értéke, a szégyen ennek az egyedi értéknek az őre. A szégyenérzet tehát saját értékességünk megéléséből ered. Aki önmagát nem értékeli, az szégyentelen.
A Jóisten először a szégyennel foglalkozott, megszólította az első emberpárt, vagyis a kapcsolatot igyekezett először helyreállítani, majd utána foglalkozott a tiltás megszegésével, a bűntudattal és a büntetéssel. • Valaki saját tetteiért csak akkor fog tudni felelősséget vállalni, már létezik egy olyan személyes értékesség-érzet, amelyet a szégyen védhet.
4. A szégyen és bűntudat (fel)oldozása • A bűnbevallásnak és a feloldozásnak csak akkor van értelme, ha a gyónó úgy érzi, hogy kapcsolatban van Istennel és megbízhat benne. Ha ez a kapcsolat nem létezik, a feloldozás szavai mágikus minőséget nyernek. • A gyónás formalitása a regresszív igényeket elégítheti ki és ebben az esetben nem segít a személynek, hogy felvállalja a felelősséget a saját élete iránt.
5. (Meg)bocsátás és (fel)oldozás Isten bocsánata nem működik a gyónó ön-megbocsátási folyamata nélkül.
A gyónás lélektani funkciói a felsorolt indokokból adódnak: 1. a bűntudat és szégyen csökkentése, 2. szociális kapcsolat keresése, 3. értelem és koherencia keresése, 4. benyomás alakítása.
Ha a gyónás csupán a katartikus szinten marad, nem lesz más, mint a „felgyülemlett gőz kieresztése”.
A medikális metafora: • diagnózis – beavatkozás – kezelés • a gyónás sémája: bűnbevallás – bűnbűnat – feloldozás • A jogi metafora: mindannyian bűnösök vagyunk Isten ítélete előtt, a menekvést a hit megvallása adja meg
Isten megbocsátása feltétlen, az emberé viszont feltételes. A pszichoterápiában, éppen úgy, mint a gyónásban, a kulcsfontosságú elem az ön-elfogadás, a szégyenérzet által védett személyes érték megvallása és felvállalása. Erről szól az ember eredeti mezítelensége: a személyes értékről, amelynek megvallásához nincs szüksége ruhára.
A bűnbevallásra akkor érkezik meg a feloldozás, amikor Isten mellett saját magunk is közbelépünk.