640 likes | 784 Views
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei, minta és populáció, konfidencia intervallumok. Dr Füst György. Epidemiológia. 1. A fertőző betegségek epidemiológiája 2. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. I. rész A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai.
E N D
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei, minta és populáció, konfidencia intervallumok Dr Füst György
Epidemiológia • 1. A fertőző betegségek epidemiológiája • 2. A nem fertőző betegségek epidemiológiája
I. rész A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai
Egy adott betegség előfordulási gyakorisága egy adott számú és adott helyen élő lakosságcsoportban egy adott időpontban Magyarországon az addiktológiai gondozókban 42 924, a pszichiátriai gondozókban 2902, azaz összesen 45 826 alkoholbeteget tartottak nyilván 1999-ben. A gondozásba került alkoholbetegség prevalenciája tehát 1999-ben 100 000 lakosra számolva kereken 460, 1000 lakosra számolva kereken 5 volt.
Kelet-Európa és a Szovjetunió egyéb utódállamai EASTERN EUROPE AND CENTRAL ASIA HIV and AIDS statistics and features, end of 2002 and 2004
Egy adott betegség újonnan felismert eseteinek száma egy adott számú és adott helyen élő lakosságcsoportban egy adott időpontban (időintervallumban) Pl. 2001 január 1. és december 31. között Magyarországon 4 typhus abdominális eset, de 10 433 salmonellosis eset fordult elő. • 100 000 magyar lakosra számítva tehát a typhus abdominalis 2001-es incidenciája 100 000 lakosra számolva 0.04, a salmonellosisé 103,9 volt. Januárban 404, júliusban 1423 salmonellosist jelentettek , a 100 000 lakosra számított incidencia tehát januárban 4, júliusban 14 volt.
PREVALENCIA VS INCIDENCIA • A tüdőgondozók által regisztrált nem gümőkóros, krónikus légzőszervi betegek száma tovább növekedett: 351 ezer főt tett ki (1998-ban 324 ezer). (prevalencia 100 000 lakosra számítva 1999-ben: kereken 3500, 1998-ban kereken 3200) Az 1999-ben újonnan nyilvántartásba vett nem tbc-s betegek száma 62 817 volt, az incidencia 1999-ben 100 000 lakosra számítva kereken 630)
Kumulatív incidencia • Az adott betegség felismerése óta egy adott területen, pl. országban évente felismert eseteinek összesített száma. Pl. a Magyarországon 1986 óta diagnosztizált AIDS betegek összesített száma.
MIT JELENT, HA A KUMULATÍV INCIDENCIA a prevalenciával kb. azonos, ill. ennél lényegesen nagyobb?
Egy adott betegségben meghaltak száma egy adott lakosságszámra vonatkozóan egy adott időszakban A legmegbízhatóbb járványügyi adat
Daganatos halálozás (KSH adatok) 100 000 lakosra számítva (kerekítve)
A járványügyi adatok szokásos csoportosítási módjai • Korcsoportok szerint • Nemek szerint • Életmód szerint • Lakóhely szerint (egyes megyékben vagy nagyváros-kisváros-falu) • Az eltelt évek (évtizedek) során bekövetkezett változások, szezonalitás • Mortalitás: halálok, halandósági tábla, a születéskor várható átlagos élettartam
Az idő előtti halálozás miatt elvesztett potenciális évek száma
II. rész A járványügyi adatok megbízhatósága • Az adatok megbízhatósága • Az adatfelvétel reprezentativitása • Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése
Az adatok megbízhatósága • A betegség súlyossága • A tünetek jelentkezési ideje a betegség kezdetétől kezdve • A betegség társadalmi megítélése • A betegek félelme a betegségük megismerésétől
A szűrővizsgálatok • A betegség kezdete és a tünetek megjelenése között hosszú idő telik el • A lakosság egyes csoportjaiban (életkor, nem, szociális helyzet, életmód) az adott betegség gyakrabban fordul elő • A sentinel surveillance • Az unlinked anonim szűrés
A járványügyi adatok megbízhatósága • Az adatok megbízhatósága • Az adatfelvétel reprezentativitása • Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése
GÉNEK, STB • Genom • Kromoszóma • Gén • Allél (génvariáns), homozigóta, heterozigóta • Haplotípus • Kiterjesztett haplotípus • Mendel szabályok, domináns, recesszív öröklődés
Az allél-gyakoriság kiszámítása • Az egészséges izlandi populációban vizsgáltuk a Hsp-70-2 A>G génpolimorfizmus két alléljének gyakoriságát. AA homozigóta: 50 (54.9%), AG heterozygota: 28 (30.8%), GG homozygota: 13 (14.3%). Mennyi a G allél gyakorisága a vizsgált 91 emberben?. A 91 embernek összesen 182 hsp70-2 allélja van. Ezekből 13x2 + 28 = 26+28 = 54 a G allél. Gyakorisága: 54/182= 0.297 (0.30). Az A allél gyakorisága = 1- 0,297 = 0.703 (0,70).
A Hardy-Weinberg egyensúly • Egy ideális populációbanminden egyed azonos valószínűséggel párosodhat bármely más egyeddel (pánmixis). Mivel az egyedek párválasztásának modellünkben nincs hatása a következő nemzedék allélgyakoriságára, az allélgyakoriság kizárólag a gamétákban lévő allélek gyakoriságától függ. (A szemléletesség kedvéért elképzelhetünk egy óriási tavat, amelyben nagyon sok hal él. A nőstények és hímek párzáskor a vízbe eresztik ivarsejtjeiket, amelyek eredetüktől függetlenül, véletlenszerűen egyesülnek.)
A Hardy-Weinberg egyensúly (folyt.) • Vizsgáljuk egyetlen lokusz két alléljának (A és a) gyakoriságát két egymást követő generációban. Az első generációban legyen A allél relatív gyakorisága p(A),a allélé pedig q(a). A két relatív gyakoriság összege 1, tehát p = 1 - q. Egy gaméta vagy az egyik, vagy a másik allélt hordozza, így az A allélt hordozó gaméták gyakorisága p, az a allélt hordozó gaméták gyakorisága q. Milyen arányban lesz jelen A és a allél a következő generáció gamétáiban? • AA genotípusú zigóta akkor jön létre, ha két A allélt hordozó gaméta találkozik. Két A allélt hordozó gaméta találkozásának valószínűsége p x p= p2 . Ugyanígy, aa genotípusú zigóták q2 valószínűséggel keletkeznek. Aa genotípusú egyedek kétféleképpen jöhetnek létre: egyrészt úgy, hogy A allélt hordozó hímivarsejt találkozik a allélt hordozó petesejttel, aminek valószínűsége p x q, illetve úgy, hogy a allélt hordozó hímivarsejt találkozik A allélt hordozó petesejttel, aminek valószínűsége q x p. A két valószínűség összege 2pq.