A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században

1. A kulturális jól-lét nézőpontjai és a humán fejlesztés a 21. században GyöngyvérHervainéSzabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes

2. Van-e a helye a kulturális tanulmányoknak? • A kulturális tanulmányok nemzetközi kontextusa • Kritikai tanulmányok –Birmingham iskola • Média, kommunikáció és kulturális tanulmányok • Területi és kulturális tanulmányok • Irodalmi, nyelvi tanulmányok • Jól-lét tudomány – interdiszciplináris tanulmányok – • Gazdasági jól-lét, • Környezeti jól-lét • Társadalmi • Kulturális jól-lét Milyen előnyei és hátrányai vannak „az egészséget és jól-létet a kultúra révén” nézőpontoknak?

3. Az előadás fókuszpontjai • Az UNESCO 1982.évi nyilatkozata a kulturális sokféleségről,Stieglitz, OECD: Better Life index – univerzális modellt ígér • Az ausztrál, új zélandi kulturális jól-léti modell • A kanadai kulturális és közösségi jól-léti modell • A finn jóléti társadalom – kulturális jól-léti modellje

4. A kulturális jól-lét fogalma • Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét fogalma: • A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra • Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok, kommunikációs szokások, • A közösségi élet keretrendszere kialakítása, • Viselkedés, üzleti, populáris kultúra

6. Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002 • Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése: • a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése, értelmezése, • a kulturális örökségvédelem, • a regionális parkok menedzselése, • regionális rendezvényszervezés és • a közösségi közlekedés szervezése. • A régió pozitív imázsa, • a városok vitalitása megteremtése, • a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés megteremtésével együtt.

7. Városi/települési önkormányzatok A települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia. • Kulturális jól-léti stratégia: • a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó tevékenységek, • a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek, • könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése, • a közösségi életben a kulturális diverzitásához kapcsolódó ünnepségek szervezése, • sport, rekreációs és közösségi események szervezése és biztosítása, • a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati feladat.

8. A kulturális jól-lét kritériumai • a városfejlesztés, • a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek fejlesztése, • a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport és wellness) fejlesztése, • a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek megteremtése, • a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre való hatása megtervezése, • a vitalitási képesség, • az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi emlékhelyek, • Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási szokások, stb.

9. Kanada –közösségi vitalitás • Személyes és gazdasági biztonság • Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban • Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges életvitel. • Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása, sok csoport működése • Tiszta környezet, minden egészséges legyen • Vibráló építészet, művészet, kultúra • Biztonságos épített környezet. • Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban • Sokféle közösség és közösségérzet • Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások önkormányzati támogatással. • Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.

10. A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében • OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív • Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára, közösségre szabott, kimutatottak a szocio-kulturáliselmaradások, célzott a fejlesztés • Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban: • Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek más tartományban • Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek más tartományban. • Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában: • Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek • Tartományi szint – a közpolitika terei • Lokális szint a közösségi jól-lét terei • Őslakosok: spirituális well-being koncepciók

11. Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői az őslakos kisebbségek esetében: Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága; az őslakos kulturális örökség integritása, a társadalmi nem, az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció hiánya, a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés, teljes, informált és hatékony részvételiség a közügyekben, kulturálisan releváns oktatás, a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége, az anyagi jól-lét, a demográfiai folyamatok kezelése.

12. Finn jól-léti modell a kultúra révén • A kultúra a nemzeti, regionális és önkormányzati jól-léti politika része • A kultúra jól-lét és egészségfejlesztő hatása az állami, a non-profit és az üzleti szféra felelőssége, kötelező koordináció révén • A kultúra oktatása növelése az oktatási szektor egészén belül, a kulturális szektorban és a szociális és egészségügyi képzésben is! • A kultúra hosszú távú folyamatos kutatása • A kultúra megfelelő finanszírozása és támogatása ahhoz, hogy egészség és jól-lét fejlesztő hatása lehessen!

13. Art & CultureforWell-beingakcióprogram 2010-2014 Finnország • Kutatás: tudásbázis kialakítása a kultúra és a jól-lét témakörében • Egészségügyi és szociális jól-léti reform: az egészségügyi és szociális, az oktatási, a foglalkoztatási, a gazdasági és környezeti minisztériumok speciális kulturális felelőssége: • EÜSZM – kutatások , kulturális osztály művészetközpontú humán fejlesztés „Health fromCulture” alap • Művészeti Tanács, regionális művészeti tanácsok minden régióban,Regionális koordináció –kulturális és nyelvi kisebbségek kulturális programjai • Városi, helyi önkormányzat: jól-létet a kultúra révén stratégiai programok • Finanszírozás: játékautomata adó, munkaügyi törvények, munkahelyi kultúra, kreatív gazdaság

14. Együttműködés a szektorok között • Cégek- kreatív iparágak- eü szektor új termék és szolgáltatási koncepció • Kulturális inkubáció: kulturális termékfejlesztés és kereskedelmiesítés • Az egészségügyi, szociális szakembereknek népművészet és design oktatás • Kreatív vállalkozások a kulturális és eü szektor metszéspontjaiban • Új művészeti és kulturális szolgáltatások, művész, kézműves foglalkozások az eü és szoc. Szektorban(szerzői jogok és adózás), közbeszerzésnél kötelező előírás

15. Új kreatív egészségi és jól-léti terek • Önkormányzatok – kreatív földhasználat, közhivatalok munkaidő után sokféle célokra • Új befektetés ösztönző politikák • Könyvtárak, múzeumok felnőttképzési központok családi és csoportos programok • Falusi iskolák kulturális örökségközponttá fejlesztése • A kulturális intézmények együttműködése a szociális és egészségügyi szervezetekkel

16. Kulturális szolgáltatások • Államilag támogatott kulturális szervezeteknek kötelező: • Munkahelyi, iskolai szolgáltatásokat, • Egészségügyi intézményi • Szociális (börtön, menekülttábor, stb.) helyeken szolgáltatást adni • Szolgáltatások: koncertek, kiállítások, színházi előadás, tánc, opera, filmvetítés • Kulturális kafetériakötlezettség a munkahelyeken

17. Az egészségügyi és szociális szféra tervezési rendszere • Minden kliens mellett személyes nővér: mérik, a kulturális, művészeti, fizikai és mentális szükségleteket; • Minden intézményben kell kulturális program és rendezvényszervező (activityinstructor: kézműves, terapeuta, stb.), kulturális tevékenységre közösségi tér; az építési költségek 1 %-a –művészeti dekorra költött, a kulturális költségek az éves költségvetés részei

18. A kulturális jól-lét tudásalapja fejlesztése • Kutatások: integrált egészségügyi- kulturális és jól-léti kutatóműhelyek az egyetemeken, professzori állások • Egyetemi képzés: a szociális szakmákba a kézművesség beemelése • Iskolai népművészeti oktatás: kötelező tárgyak, egészség oktatás, • Speciális művészeti programok a szakképző intézményekben, speciális szakképzésben • Középiskolák, egyetemek: művészet, kézművesség, szociális, egészségi közös szakok: jól-léti szakemberek • Felnőttképzés népművész, kézműves képzés • Szociális és eü szektor átképzések, munkahelyi szociális, és egészségügyi jól-léti szakember képzés

19. Hol a kultúra helye? • Szabadidő/kultúra? szabadidő-és kultúra? • WHO 2001 a jól-lét teljes fizikai, mentális és társadalmi jól-lét, nem csupán a betegség hiánya: azaz az egészség és jól-lét az egyén fizikai jól-létén túl társadalmi, emocionális, spirituális és kulturális jól-lét is, ami kiterjed a közösségre is. • Ausztrália-ÚjZéland – kulturális stratégia • Kanada: szabadidő-kultúra- jól-lét • Finnország: kultúra a jól-létért

20. Kultúrával a jól-létért koncepció:a humán fejlesztés új modellje • A kultúra funkciója: a társadalmi inkluzió, kapacitás építés, hálózatépítés a napi lakókörnyezetben (finn, ausztrál, kanadai) • A kultúra és művészet része a szociális és egészségügyi szolgáltatásoknak (finn) • A kultúra és művészet a munkahelyi egészség támogatója

21. Összegzés • Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció • Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt • Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális szolgáltatások • Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség • A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika • A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index mérése, hosszú távú 10 éves tervezés • Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök • A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség, innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás