Vezetés- és szervezetpszichológia

1. Vezetés- és szervezetpszichológia Ferenczné Szarvas Anikó

2. „Ha hajót akarsz építeni, ne az embereket trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti vágyat!” (Antoine de Saint-Exupéry)

3. 1. A vezetés lényege

4. A vezetés lényege • Elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével. • A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai: • elkötelezetten együttműködjenek vele • egy közös cél érdekében • képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával

5. Mi a vezetés? A vezetés Munka Tudomány Művészet Szakma

6. A vezetés - munka: • Olyan munka, amelynek célja mások – a beosztottak – munkájának eredményessé tétele. (A munka: olyan fizikai és szellemi tevékenység, amelyet meghatározott időben és helyen, meghatározott cél érdekében, pénz ellenében végez valaki.)

7. A vezetés - tudomány: • megfigyelésekből, vizsgálatokból, kísérletezésből származó • rendezett tudásanyag, • amely a vizsgálati tárgy természetének, alapelveinek meghatározását szolgálja. • interdiszciplináris jellegű: olyan komplex elmélet, amely igen sok tudományág eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önálló tudománnyá válást.

8. A vezetés - művészet: • a tudományos eredmények általánosságait le kell fordítani konkrét emberi dolgokra • a tudománynak az emberi célokra irányuló alkalmazása művészet.

9. A vezetés - szakma: Bármely szakmának (Schein szerint) 3 kritériuma van: • általános alapelvek alapján döntéseket hoz, • státuszukat objektív teljesítmény-standardok alapján érik el. • szigorú etikai követelmények vezérlik tevékenységüket. Nyilvánvaló, hogy a vezetés mint szakma megfelel e kritériumoknak.

10. A vezetés mint szakma összetevői: • Irányítás → a vezető az az ember, aki megmondja másoknak, hogy mit csináljanak, és azok lelkesen végigcsinálják, amire a vezető (a szervezet érdekében) igyekszik rávenni őket. • Politika → a vezetés eredményességéhez a szervezeten belül és kívül is kapcsolatok kiépítésére, koalíciók alakítására, ésszerű kompro- misszumok megkötésére van szükség.

11. A vezetés kettős funkciója

12. A vezetés alapelemei

13. A vezető belső környezete

14. A vezető külső környezete

15. A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése: • XIX. sz. vége, XX. sz. eleje • F. W. Taylor „a tudományos vezetés atyja” DE! • Már a Bibliában Mózes II. könyvének 18. fejezetében minden benne van a vezetés lényegét illetően (kis túlzással).

16. A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 2. Megjelenik benne: • a vezetői tevékenység monopolizálásának, az „egylépcsős” vezetésnek a tarthatatlansága ott, ahol nagyobb tömegű beosztottakról van szó. • Jethró főpap meggyőzően bizonyítja, hogy szükség van a vezető hatáskörök egy részének delegálására, tehát a többlépcsős rendszer kialakítására a döntéseknél („nem végezheted el azt egymagad”);

17. A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 3. A vezető három lényeges funkciója, feladata: • a célok kitűzése („add tudtokra…a tenni valót, a melyet tenniök kell”) • az eszközök meghatározása („add tudtokra az utat, a melyen járniok kell”) • a szabályozás („És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre”);

18. A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 4. • a szervezeti struktúra létrehozásának szükségessége; a lineáris szervezeti forma karrierje több mint háromezer év után sem ért véget („ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké”); • a vezetők kiválasztásának alapvető szempontjai („derék, istenfélő, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést”); • a kollektív felelősség elve („így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák”).

19. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 2. 1. A klasszikus vezetéselméleti irányzat • F.W.Taylor • H.Fayol 2. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat • E. Mayo • D. McGregor • K. Lewin 3. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) • C. I. Barnard • C. Argyris • March és Simon

20. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 3.1. F.W.Taylor (1856-1915) • Fő kutatási területe: a tudományos munkaszervezés • „Melléktermékként” fogalmazta meg vezetési alapelveit: • a vezetőknek tudományos alapon kell kiválasztaniuk a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és alkalmazottakat; betanításuk is tudományos alapon történjen, • a vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell a munkavégzés minden elemét, • a vezetők és beosztottak „szívélyes egyetértésben dolgozzanak egymással, • a munkát és a felelőséget meg kell osztani a vezetők és a végrehajtók között.

21. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 4.1. F.W.Taylor (1856-1915) A négy alapelv a vezetők négy feladatához kapcsolódik: • munkatársak kiválasztása, • munkatársak betanítása, • együttműködés a munkatársakkal, • munkamegosztás és felelősség-megosztás a vezető és a beosztott között.

22. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 5. 2. H. Fayol (1841-1925) • Arra az emberre figyelt, aki a feladatért a felelőséget viseli, a vezetőre • A vállalati vezetést tekintette lényegesnek, melynek öt fő funkcióját határozta meg: • tervezés • szervezés • rendelkezés • koordinálás • ellenőrzés

23. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 6.2. H. Fayol (1841-1925) • Megalkotta a vezetés 14 alapelvét • 1916-ban elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét • Fontos megállapítása a szakmai és vezetési ismeretekről ill. képességekről és ezek arányáról: minél magasabban helyezkedik el valaki a szervezeti hierarchiában, annál fontosabb a vezetői felkészültsége és kevésbé fontos a szakmai képzettsége! • Rendszerezte a vezetői tulajdonságokat

24. A „tudományos vezetés” kialakulásának főbb vonalai 7.2. H. Fayol (1841-1925) Fayol vezetői „tulajdonságai”: • fizikai állapot (egészség, kedv) • értelmi képesség • erkölcsi tartás • műveltség • műszaki ismeret (szakismeret—alacsonyabb szinten) • tapasztalat • vezetési képesség (fölfelé haladva egyre inkább!)

25. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat1. E. Mayo (1880-1949) • Human Relations irányzat megteremtője, • az embert és a csoportmunkát helyezi előtérbe, • tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetők feladata és a munkásoknak a végrehajtás a feladata, • a vezetők társadalmi összefüggésrendszerben dolgoznak, • a vezetői munka hatékonyságát pszichológiai tényezők befolyásolják!

26. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 2. 2. D.McGregor • X ésY elmélete, amely kétféle vezetői előfeltételezést mutat be 3. K. Lewin • vezetési stílusok • az egyéni magatartás csoporteljárással történő megváltoztatása

27. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 1.C.I.Barnard • a szervezet a társadalmi kapcsolatokban működő emberek által jön létre, a siker • függ a szervezeten kívül működő emberektől • a szervezetben dolgozók nemcsak egyszerű tagjai a szervezetnek, hanem annak funkcionális részei, • a formális és informális szervezetnek dinamikai egyensúlyban kell lenniük. 2. C.Argylis • a szervezet részéről támasztott követelmények és a normális személyiség struktúrája között konfliktus van, • megoldás: motiváció!

28. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 2. 3. J.March és M.A.Simon • a szervezet egy input-output rendszer, • a környezetükkel bonyolult kapcsolati rendszert alkotnak, • a különböző tényezők (egyének, csoportok, magatartásformák, motivációk, célok stb.) összehangolása szükséges, • a döntési szféra sohasem korlátozódik a vezetői apparátusra, • a gyakorlatban a szervezet minden tagja döntéshozónak tekinthető.

30. 2. Menedzsment és vezetés

31. Menedzsment és vezetés fogalmak: • két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak, sokan pedig különbözőnek tartanak • a probléma kapcsán célszerű az angol nyelvű kifejezésekből kiindulni

32. Management célok kitűzésének és megvalósításának folyamata az öt menedzsment-funkció által humán, pénzügyi és anyagi források felhasználásával. A menedzser tehát a szervezetet működteti, mint rendszert, beleértve a szervezet személyi és tárgyi elemeit egyaránt. Leadership személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és megvalósítása érdekében. A leader (vezető) tevékenysége tehát az emberekre irányul, az egyént, illetve a csoportot befolyásolja, motiválja a célok érdekében Management és Leadership

33. Management funkciók Tervezés Szervezés Személyügyek Irányítás Ellenőrzés Leader funkciók Nevelés Tanácsadás Ítéletalkotás Képviselet Management és Leadership

34. Management egy lényegében állandósult folyamat. A szervezeti élet olyan összetett elemeivel foglalkozik racionális alapon, mint a problémamegoldás, költségvetés, controlling, stb. Leader A vezetés alapjában a személyes magatartásformákról és viselkedési mintákról szól. Érzelmekre hagyatkozik, azt kutatja, hogyan tudja az embereket egy vízió mögé felsorakoztatni és arra inspirálni, hogy e vízió megvalósításában hatékonyan közreműködjenek. Management és Leadership

36. Menedzsment és vezetés szükségessége • Az emberek hatékony irányításához mind a menedzseri készségekre, mint a vezetői képességekre szükség van. • A kihívás a két készség adott szituációban történő egyidejű és megfelelő alkalmazásában rejlik, mely végül sikeres eredménnyel zárul.

38. 3. Vezetővé válási modellek

39. Vezetővé válási modellek: • A karizma • Az erőszak-behódolás modellje • A születési előjog • A rokonszenv és a bizalom elve • A választás módszere • A képzettség, a képesítés szerepe • A tulajdonság elmélet • A kontingenciaelmélet • A véletlen szerepe • Szociológiailag preferált jegyek • Hatalmi csoporthoz tartozás • Alkalmasság vizsgálati eljárások

40. 1. A karizma, a karizmatikusság • ősi, mai napig is érvényesülő vezetővé válási modell • a karizmatikus vezető valamilyen küldetéstudattal, különleges elhivatottsággal rendelkezik, • életével, működésével az adott közösség valamilyen elemi szükségletét elégíti ki • különleges erőt, kisugárzást, elkötelezettséget, mások által elfogadott tekintélyt fejez ki

41. 2. Az erőszak-behódolás modellje • a vezető szerepet fizikai erővel, különböző nyílt vagy rejtett erőszakos módszerekkel szerzik meg és töltik be • gyakran ott rejlik ez a tömeges háborúk, a viszályok, az ellenségeskedések, az intrikák. a rivalizálás hátterében • a személyt a hatalom megszerzése, birtoklása mozgatja • az erőszak rejtett vagy nyílt formáiban kifejeződő értékek: • instrumentálisak (a hatalom birtoklásával elérhető előnyök a vonzók) • autonóm jellegűek (élvezetnek számít a hatalom gyakorlása) • egocentrikusak (saját maga és családja számára jelent előnyöket a hatalom) • behódolást, nagyfokú engedelmességet követel a beosztottaitól

42. 3. A születési előjog • a rokonság és vérségi kapcsolatok érvényesülése a vezetővé válásban • legősibb változata az elsőszülöttséghez fűződő jog (királyutódlás) • ezen kapcsolatok túlzott érvényesülése a vezető állásokba jutásban: a nepotizmus

43. 4. A rokonszenv és a bizalom elve • a közös neveltetés, a közös élmények és ismertség, bizalom érvényesülése a vezető választásában • modern demokráciákban is gyakori, hogy vezető államférfiak régi iskolatársakat vesznek maguk mellé felelős állami hivatalok élére • demokratikus kontroll ellensúlyozhatja ezt a kiválasztási gyakorlatot

44. 5. A választás módszere • az athéni demokráciában alkalmazták először (Kr. előtt 443-429 Periklész) • később az egyház (pápaválasztás), majd kiszélesítve a reformációval kialakult egyházak (a lelkész, a püspök, a tanítók) • a polgári demokráciákban közigazgatási elöljárók, pártok tisztségviselői kaptak így megbízást

45. 6. A képzettség, képesítés szerepe (szakmai kompetencia) • a társadalmi és gazdasági fejlődés a XIX. század második felében olyan szintre jutott,hogy az irányítás az igazgatás vezető tisztségei megkövetelték a megfelelő képzettséget • Magyarországon 1883-ban vezették be először a képesítési előírásokat közalkalmazottakra • ma a vezetői állásokba jutásnak egyik fontos feltételévé vált a felsőfokú képzettség megszerzése

46. 7. A tulajdonság elmélet • a XX. század első felében világossá vált, hogy a felsőfokú végzettségűek száma nagyobb, mint a betölthető vezető állásoké • átni lehetett, hogy a vezetéshez valami más is szükséges • a figyelem ráirányult a vezetéshez szükséges különböző képességekre és tulajdonságokra • megjelentek a vezetéssel kapcsolatos különböző tulajdonság listák

47. 8. A kontingencia elmélet ( „ha…akkor…” elméletek) • ezek az elméletek a tulajdonságelmélet gyengeségeit pótolják • a vezető személyiségtényezőit és tevékenységének helyzeti meghatározóit vetíti egymásra • fontosabb tételei a következők: • a csoport eredményessége attól függ, hogy a csoport sajátos helyzetében vezető stílusa helyén való-e vagy sem • a legtöbb ember alkalmas a vezetésre bizonyos helyzetekben, míg más helyzetekben a vezetésre alkalmatlan • a leghatékonyabbnak ígérkező vezetői stílus típusát az határozza meg, hogy a csoport helyzete mennyire teszi lehetővé a vezető számára, hogy a csoport tagjaira befolyást gyakoroljon

48. 9. A véletlen szerepe • W. Mills amerikai szociológus kiterjedt elemzést végzett az amerikai vezető körök tagjairól (Az uralkodó elit) • úgy találta, hogy a vezető elit tagjai pozícióba kerülésük körülményei között kb. 60%-os arányt a véletlennek tulajdonítottak a véletlen kiválasztódásra is érvényes, mint az életünket kísérő és meghatározó minden • A véletlenre, hogy rendszerint azokat találja meg, akik erre fogadó készek, vagyis bizonyos külső és belső előfeltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy valamilyen lehetőséget valóra váltsanak

49. 10. Szociológiailag preferált jegyek lehetnek a következők: • életkor, • nem, • lokális tagság, • korábban származás, politikához való viszony, • jelenleg inkább a politikamentesség

50. 11. Hatalmi csoporthoz tartozás • hatalmi csoport sokféle lehet (politikai erő, szakmai monopólium, érdekközösség, rokonszenvi klikk, stb.) • mindegyik csoport „favorizálja” a saját embereit, saját jelöltjeit különböző pozíciók betöltése során • esetenként az eszközökben sem válogatnak