Szociológiai kutatás

1. Szociológiai kutatás

2. 1. alkalom

3. A kurzus teljesítésének feltételei • Rendszeres óralátogatás (3 hiányzás). • Saját kutatási téma kiválasztása. • Kérdőív megszerkesztése. • Próbakérdezés. • 30 fővel kitöltetni a kérdőíveket. • Kapott eredmények elemzése. • Tudományos igényű „tanulmány” írása.

4. Kötelező irodalom • Héra Gábor-Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp. • Babbie, Earl(2001): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp.

5. Formai követelmények • Times New Roman betűtípus, • 12-es betűméret, • 1,5-es sorköz, • 2-es margó, • Sorkizárt bekezdések.

6. Hivatkozások • Hogyan keressünk szakirodalmat? • Ne legyen plágium a dolgozatban! (Ctrl+C Ctrl+V helyett elolvasom, majd saját szavaimmal leírom. Ilyenkor saját gondolatok is be fognak ugrani! Ekkor is kell hivatkozni.) • Szövegtörzsbe ágyazott jegyzet és végjegyzet javasolt, lábjegyzetbe csak a dolgozathoz kapcsolódó megjegyzéseket tegyük!

7. Hivatkozások

8. A kutatatás menete • Kiindulópont: elmélet, probléma… • A probléma megfogalmazása, célmeghatározás (mit, miért, hogyan) • Szakirodalmi háttér áttekintése, korábbi kutatások tanulmányozása • Hipotézis felállítása (végig tartsuk szem előtt!!!) • Konceptualizáció • Operacionalizáció (mérhetővé tétel) • Mintavétel (reprezentativitás) • Adatgyűjtés (pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés) • Elemzés (tapasztalatok, kiinduló elméletekkel való összevetés) • Eredmények közzététele.

9. Konceptualizáció • Fogalmak pontos tisztázása, meghatározása. • Vizsgálat körének meghatározása, elemzési egységek (egyén/háztartás/szervezet →kiket/miket, miért pont őket). • Területi lehatárolás. • Indikátorok meghatározása (olyan mutatók, amik a főbb jellegzetességeket viszonylag jól mérik). • Kutatási módszerek kijelölése (egy vagy több módszer – fontos, hogy mi a célunk). • Időbeniség végiggondolása (mennyi időm van a kutatásara). • Vizsgálat időbeni megtervezése (Gantt-diagramm: táblázatba foglalva a feladatok és a tól-ig időhatárok). • Kutatás költségeinek végiggondolása, költségterv készítése.

10. A kutatása lebonyolítása • Szakirodalom tanulmányozása, problématerület mélyebb megismerése. • Kérdőív/interjúvázlat elkészítése. • Mintavétel. • Adatgyűjtés (megfigyelés, kérdőív, interjú, előtte próbakérdezés). • Adatfeldolgozás (Excel/SPSS). • Tanulmány megírása, hipotézisek elfogadása/elvetése.

11. A dolgozat tartalomjegyzéke • Témaválasztás (miért ezt választottam, mit akarok pontosan kutatni → tkp. Bevezetés). • Szakirodalmi áttekintés, egyéb kutatások. • Hipotézis. • Vizsgálat alanyai, helyszíne. • Vizsgálati módszer bemutatása. • Adatelemzés. • Összegzés (hipotézis elfogadása/elvetése). • Jövőre utaló kép (esetleg szubjektív javaslatok). • [Költségvetés (tudományos, megbízásos munkáknál).] • Irodalomjegyzék. • Mellékletek (kérdőív).

12. 2. alkalom

13. Fogalmak

14. Vizsgálatok főbb céljai

15. Vizsgálatok típusai1. idődimenzió szerint • Keresztmetszeti vizsgálat: „pillanatfelvétel”, egyszeri vizsgálat. • Longitudinális vizsgálat: időben egymást követő vizsgálatok • Trend-vizsgálatok (nagy populációban bekövetkező változásokat vizsgálja) • Több különböző időpontban: Kemény Gábor cigányságot vizsgáló felmérései: 1971, 1993, 2003. • Egy vizsgálat, amelyben korábbi dolgokra is rákérdezünk (milyen volt az anyagi helyzete 10 éve). • Kohorsz-vizsgálat (pl.: középiskolások) • Rendszeresen ismétlődő (pl.: népszámlálás 10-évente).

16. Vizsgálatok típusai2. a csoport összetétele alapján • Átfedésmentes vizsgálatok. • Átfedéses vizsgálatok. • Panel-vizsgálatok

17. Módszerek

18. Hipotézis megfogalmazása • A szakirodalom tanulmányozása után érdemes feltenni. • A hipotézis fontos vezérfonal a kutatás során, szem előtt tartása biztosítja, hogy ne tegyünk fel irreleváns kérdéseket. • Kijelöljük vele a kutatás irányát, céljait.

19. Milyen legyen a hipotézis? • A vizsgált tulajdonságok, jellemzők kapcsolatát kell jelölnie. • Egyszerű, tömör megfogalmazás. • Legyen egyértelműen igazolható vagy cáfolható! • Támaszkodjon a meglevő ismeretekre, tudásanyagra! • Egyértelmű, világosan megfogalmazott fogalmakat használjunk (nem jó pl. „boldogság”…)

20. A hipotézis megfogalmazása után… Konceptualizáció: • a vizsgálat során használt fogalmak pontos tisztázása, meghatározása (pl. „jogtudatos”). • Fogalmainkat úgy kell átdolgozni, hogy a vizsgálat során értelmezhetőek legyenek a megkérdezett számára (is). • Ezt az átalakítást az indikátorok és dimenziók meghatározásánál tudjuk elvégezni.

21. Dimenziók: • Azok a tényezők, melyek fogalmaink meglétét/hiányát jelölik, fogalmaink lényeges alkotóelemei. • A dimenziók kiválasztása a kutatón múlik, de fontos, hogy az egyes dimenziók között ne legyen átfedés, a dimenziók lehetőleg fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát. Indikátorok: az egyes dimenziók empirikus mutatókon (=indikátor) keresztül mérhetők (tkp. az egyes kérdések, és az ezekre adható válaszok).

22. 3. alkalom

23. Operacionalizáció • A konceptualizált („letisztított, meghatározott”) fogalmak mérhetővé tétele • Azaz: hogyan, milyen formában tegyük fel kérdéseinket a kérdőívben: a mi fogalmainkat lefordítjuk a válaszadó nyelvére. • Pl. el kell döntenem, hogy egy kérdést hogyan teszem fel: nyílt vagy zárt formában (függ attól, hogy mit kutatok).

24. A kérdőív megszerkesztése • Milyen információkra van szükségünk? • Milyen típusú (önkitöltő/kérdezőbiztos) kérdőívet, milyen módszerrel (posta, telefon, internet, szermélyes, kombinált) kérdezek le. • Mely kérdéseket tesszük fel nyitott és melyeket zárt formában? • Írjuk le a kérdések konkrét megfogalmazását! • Döntsük el, hogy milyen típusú skálákat, táblázatokat vagy különleges eszközöket használunk a kérdőívben (ha használunk). • Határozzuk meg a kérdések megfelelő sorrendjét úgy, hogy „gördülékeny” legyen, ha kell, ellenőrző kérdésekkel! • Határozzuk meg a kérdőív szerkezetét, elrendezését, küllemét! • Végezzük el e próbakérdezést, ha kell, javítsuk a hibákat!

25. 1.Milyen információkra van szükségünk? • Végig a hipotézis lebegjen a szemünk előtt, hogy ne térjünk el a tárgytól! • A hipotézisben megfogalmazottaktól (kutatási témánk) ne térjünk el, de azt alaposan járjuk körül. • Pl. a téma szempontjából van-e értelme rákérdezni a családi állapotra?

26. 2. Milyen típusú (önkitöltő/kérdezőbiztos) kérdőívet, milyen módszerrel (posta, telefon, internet, szermélyes, kombinált) kérdezek le. • A kérdőív megszerkesztése előtt döntsük el! • Függ a témától, lehetőségeinktől. • Kényes témánál jobb az önkitöltős kérdőív. • Más módszernél más a kiküldött kérdőívek és a visszaérkezett válaszok aránya. • Más-más célközönséget tudunk elérni (pl. interneten keresztül).

27. 3. Mely kérdéseket tesszük fel nyitott és melyeket zárt formában? • Nyitott kérdés: felteszem a kérdést, de nem adok meg válaszlehetőségeket. Több információt kapok, a „miértekre” érdemes nyitott formában rákérdezni. • Zárt kérdés: kész válaszok közül kell a megkérdezettnek választania. Könnyebb elemezni, a „mi” kérdésekre kapunk jól elemezhető választ. • Általában mindkettőt használjuk, sok zárt, kevesebb nyitott kérdést (pl. zárt, utána egy nyitott: miért…; vagy zárt válaszlehetőségek, de nyitott „egyéb” lehetőség). • Kérdéseink legyenek viszonylag rövidek, érthetőek (függ a megkérdezettek tulajdonságaitól is)! • NT, NV lehetőségek felkínálása fontos. • Teljesség és kizárólagosság teljesüljön: minden lehetséges válasz szerepeljen, és ne legyen átfedés (pl. jövedelem)!

28. 4. A kérdés megfogalmazása • A kérdőív minden egyes szavát pontosan át kell gondolni! • Mit kellene tenni az … ügyben → 82% • Mit tudnánk tenni az … ügyben → 77% • Mit lehetne tenni az … ügyben → 63% • Magázódjunk, ha nem csak fiatalokat kérdezünk meg! • Tökéletesen érthető kérdéseket tegyünk fel (idegen szavak, kétértelmű szavak/kifejezések mellőzése)! • A tulajdonságjelző mellékneveknek szenteljünk külön figyelmet (pl. mindenki/gyakorlatilag mindenki/a döntő többség/ igen nagy többség…) • Soha ne használjunk sugalmazott kérdéseket! Legyünk objektívek a kérdésfeltevésnél, mintavételnél egyaránt! • A skáláknál MINDIG szimmetrikus legyen a megfogalmazás! • Mindig egyértelműek legyenek a kérdések (pl. bruttó vagy nettó/egyéni, egy főre jutó vagy háztartási jövedelem…)

29. 5. Skálák • Névleges skála: a számok csupán sorszámok. (pl. mely népcsoportot fogadná el szomszédjának? 1. zsidó 2. német…) • Sorrendi skála (pl. rangsorolás: a felsorolt számozatlan lehetőségeket kell sorba állítani). • Intervallumskála (rangsorolás: osztályozza őket 1-5-ig, mint az iskolában). • Aránymérőskála (osztályozás pl. 0-100-ig 0: legrosszabb, 100: legjobb, a többit érzése szerint helyezze el). • FONTOS, hogy egy kérdőíven belül ne változzon a számok jelentése (pl. 1-es végig a legrosszabb választ jelentse)!

30. Skálák • Szimmetrikus differenciálskála (általában 7 fokozatból álló skálán kell osztályozni, ahol két végpontot megadunk (megbízható…….megbízhatatlan) • Guttmann-skála: egymondatos állítások sorozata, mely általában a válaszadó nézeteit, elveit tükrözheti (társadalmi távolság mérése; igen-nem válaszlehetőségek). • Likert-skála: egy állítással mennyire ért vagy nem ért egyet (Teljesen egyetértek-részbenegyetértek-részben nem értek egyet-egyáltalán nem értek egyet). • A megfogalmazás szimmetrikus legyen! • Összeg jellegű skála: minden kérdésemre kijön egy átlagos számérték. • A válaszok száma lehet páros (mindenképp döntenie kell valamelyik irányban), vagy páratlan (megadom a pártatlanság lehetőségét, ilyenkor célszerű legalább 5-fokú skálát megadni).

31. 6. A kérdések sorrendje • Először legyen rövid bevezető szöveg! Tartalmazza a kérdező/megbízó nevét, célját, biztosítsa az anonimitást, az önkéntességet és azt, hogy nem fog sehol megjelenni az ő véleménye, legfeljebb összesített statisztikai adat formájában. • Ha van „szűrő kérdés”, akkor mindenképp ezzel kezdjünk! • A későbbiekben is lehetnek ilyen kérdések egy-egy témánál (pl. „ha igen, ugorjon a 8-as kérdésre!”). • A kérdőívnek legyen egy íve, látható/érezhető legyen, hogy honnan hová akarok eljutni! • A „könnyebb” kérdésekkel célszerű kezdeni, a nehezebben érthető vagy kényesebb kérdések később legyenek! • Ha több témát érintünk, lehetnek átvezető szövegek (kérdezőbiztos szóban is elmondhatja, önkitöltősnél legyen leírva). • A demográfiai kérdések lehetnek az elején vagy a végén, egy csoportot alkossanak, amit háttér-információként kérdezünk meg. • A végén köszönjük meg a segítséget!

32. 7. Küllem • Ne legyen zsúfolt! • Legyen rajta a nyomtatás dátuma, hogy ne keveredhessen más hasonló kérdőívekkel (akkor, ha több kutatást is végzünk). • A kérdéseket sorszámmal lássuk el, ezek jól láthatóan különüljenek el válaszlehetőségek sorszámaitól! • Egységesen karikázni/ikszelni/aláhúzni kelljen, ezt tisztázzuk az elején! • Jelezzük, hogy egy vagy több válaszlehetőség adható! • Jobb az egyoldalas kérdőív, mert lekérdezéskor könnyebb lapozni, a tinta biztos nem fog átütni. • A kérdéseket simán, kis betűkkel írjuk, a kérdezőbiztosnak vagy a kitöltőnek szánt utasításokat CSUPA NAGY BETŰVEL! • Zárt kérdésnél, ha nincs túl sok válaszlehetőség (kb 5), akkor azokat egymás alá, egy oszlopba tegyük! • Értékelő skálánál lehet egymás mellé is.

33. 8. Próbakérdezés • 10-25 kérdezés (nekünk most 5) • Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát (hány perc)! • Győződjünk meg róla, hogy teljesen érthető-e a kérdőív! • Ha javítanunk kellett a kérdőíven, újra próbakérdezést kell végeznünk. • A tesztelést élesben végezzük! (Ha középiskolásokat fogok vizsgálni, akkor a próbakérdezést is rajtuk kell elvégezni.)