140 likes | 244 Views
Kultúra és kultúrák. Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény. Az ember mint biológiai lény. Tudományterületek, amik hozzájárulnak az összképhez: etológia, humánetológia kognitív pszichológia csecsemők fejlődése agykutatás szervi elváltozások, speciális betegségek paleontológia
E N D
Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény
Az ember mint biológiai lény • Tudományterületek, amik hozzájárulnak az összképhez: • etológia, humánetológia • kognitív pszichológia • csecsemők fejlődése • agykutatás • szervi elváltozások, speciális betegségek • paleontológia • kulturális antropológia • Elméleti keret: az evolúció
Az emberi törzsfejlődés • 6 – 6,5 millió év • Két lábra emelkedés: 6 – 4 millió éve • szavannateória • vízimajom-elmélet • Enkefalizáció („agyasodás”) • Homo erectus (1,8M) • Homo sapiens (200K)
Intermezzo: a felegyenesedés • Az emberszabású majmoktól a modern emberig terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió évet fog át. • A 6 és 4 millió év közötti időszak kritikus, mivel nem maradtak fenn fosszíliák. • Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése. • Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: • szavannateória, • vízimajom-elmélet
A szavannateória • A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg. • Problémák • Miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt, ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan? • Különös és ellentmondó logika: • az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják a bundájukat • zsírszöveteinket viszont szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg lenne (és ugye hiányzik a szőrzet) • az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál
A vízimajom-elmélet (aquatic ape) • Sir Alister Hardy, tengerbiológus, 1960 • a csupaszság és a zsírpárnák tengeri életmódra utalnak • a felegyenesedést is meg lehet ezzel magyarázni • őseink egy része 4-8 millió évvel ezelőtt geológiai véletlenek során néhány millió évig részleges vagy teljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni
A vízimajom-elmélet • További különös jelenségek: • szeretjük a vizet • merülési reflex csecsemőknél • szívverésünk lelassul a víz alatt • lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa • bőrlebeny az ujjak között • nem kevés, sós izzadás, sós könnyek
A majmok általában nem szeretik a vizet… (a japán makákó kivétel)
Melyik az elfogadhatóbb? • Empirikus adat híján nyitott a kérdés… • Intermezzo vége.
Az emberi törzsfejlődés • A jelentős változások viszonylag gyorsan végbemenő, mégis fokozatos és adaptív folyamatok, amelyek távolabbról nézve „ugrásszerűnek látszanak • Ezért valószerűbb ábrát kapunk, ha az új fajok, alfajok megjelenését „derékszögű” elágazásokkal jelezzük • A két igazán nagy ugrás a Homo erectus és a Homo sapiens megjelenése
Az emberi törzsfejlődés • A modern ember • Homo sapiens sapiens • Az anatómiai értelemben vett mai ember kb. 100 ezer évvel ezelőtt hagyta el Dél-Afrikát • A mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma alapján végzett ún. Éva- és Ádám-vizsgálatok szerint a mai emberiség anyai és apai ági közös ősei 160–60 ezer éve éltek • A géntérképek szerint maroknyi csapat (50–500 fő) hagyta el Afrikát • Az első szimbolikus tárgyak, a „mikrolit forradalom” 40 ezer évesek