A TQM bevezetése

1. A TQMbevezetése „Ha folyton azt teszed amit eddig is tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál”

2. A TQM bevezetése • Emberi kihívások • Kulturális változás • Nincs bevált módszer • Hosszú távú befektetés és megtérülés • Káros, ha nem őszinte • Lelkesedést igényel

3. A TQM bevezetésének hátráltatói • Elvek sokfélesége • Megfelelő technika kiválasztásának nehézsége • Leegyszerűsítés • Túlbonyolítás • Képességek hiánya • Képzettség hiánya • Motiválás hiánya • Elkötelezettség hiánya

4. A TQM megvalósításának lépései • Hosszú távú, stratégiai megközelítés • - a rendszer egészében való gondolkodás, • - a minőségpolitika megfogalmazása. • Az állandó oktatás és képzés és a korszerű módszerek gyakorlati alkalmazására felkészülés • - a menedzsment képzése, • - a minőségirányítási vezető kijelölése, • - a minőségfejlesztő munkacsoport létrehozása, • - a dolgozók, az alkalmazottak felkészítése. • Valamennyi alkalmazott aktív részvételének megtervezése és megszervezése.

5. A TQM megvalósításának lépései • Az üzleti folyamatok azonosítása, • a folyamatok újratervezése, minőségügyi kézikönyv összeállítása, folyamatleírások, eljárás-utasítások készítése, a rendszer használatának oktatása. • A rendszer eredményeinek állandó mérése, elemzése, a TQM környezet megteremtése. • Folytonos, magas szintű kommunikáció – az információáramlás megtervezése. • Bevezetés, a TQM rendszer működtetése.

6. Teendők a TQM megvalósításához 1. Meg kell határozni a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igényeket (a piac, a vevőkör igényei alapján kell meghatározni a termék vagy szolgáltatás minőségi fokozatát, mennyiségét, árát és a megvalósítás időtervét). 2. Le kell fordítani a vevői igényeket tényleges műszaki, tervezési, szervezési célokra és feladatokra 3. A feladatokat le kell bontani folyamatokra (folyamatábra) a marketingtől kezdve egészen a hulladék elhelyezéséig 4. Meg kell határozni, hogy a folyamatban kinek mi a feladata, hatásköre és felelőssége

7. Teendők a TQM megvalósításához 5. El kell látni a munkatársakat megfelelő ismeretekkel és eszközökkel 6. Mérni kell az eredményeket, és össze kell hasonlítani a célokkal és szükség esetén be kell avatkozni 7. Értékelni és minősíteni kell a folyamatokat. Tanulni kell a hibákból. 8. A fogyasztói információkat folyamatosan vissza kell csatolni a rendszerbe.

8. TQM megvalósításának feltételei • Irányítás • Oktatás, képzés • Támogató struktúra • Ösztönzés és elismerés • Kommunikáció • Mérés

9. Irányítás - vezetők • a szervezet jövőképe - vízió • küldetése - misszió • hosszú távú célok kitűzés – stratégia • középtávú célok kitűzés – üzletpolitika • rövidtávú célok kitűzés – módszerek és eszközök • elvárások – értékek A vezetők oktatók és segítők, akik ösztönzik a megvalósítást.

10. A vezetői szerepkör (hat kérdés - hat válasz) • Miért létezünk? • Mi a célunk? (Küldetés) • Milyenek leszünk a jövőben? • Mivé akarunk válni? (Látomás) • Miben hiszünk? • Mi az, aminek betartását mindenkitől elvárjuk? (Értékek)

11. Mit jelent a vezetői szerepkör a TQM terén? • Viselik a végső felelősséget a szervezet sikeréért, és • beosztásukból fakadóan megvan a hatáskörük ahhoz, hogy • irányt szabjanak, kialakítsák az üzletpolitikát, szétosszák a pénzforrásokat és kiválasszák azokat a piacokat, amelyekre a cég törekszik. • Ők felelősek vevőiknek,ügyfeleiknek, alkalmazottaiknak a vállalkozás sikeréért.

12. A vezető szerepkörének egyéb elemei A menedzsment mindennapi munkája során : • az elkötelezettség :Fontos, hogy a felsőbb szintű vezetők kimutassák elkötelezettségüket. Az elkötelezettség kimutatása sokféle formát ölthet, és a kívülállók ezt észlelhetik abból is, amit a menedzserek tesznek, csakúgy, mint abból, amit mondanak. • a stílus:ami azt mutatja meg, hogy hogyan teszi a dolgát. Nemcsak az a fontos, hogy mit teszünk, legalább annyira fontos az is, hogy hogyan.

13. A vezető személyiségjegyei • Újabb és újabb vezetőket nevel ki maga körül • A vevőre, az ügyfélre összpontosít • Tudja, mikor kell oktatni és mikor ítélkezni • Elhárítja az akadályokat, hogy a munka örömet szerezhessen • Megérti a lehetséges eltéréseket • Munkálkodik a különböző rendszerek javításán • Bizalmat gerjeszt • Megbocsátja a hibákat • Odafigyel • Szüntelenül gyarapítja saját műveltségét

14. Oktatás, képzés • minden alkalmazott számára • lehetőség a készségek az elsajátítására • képessé tenni a minőségjavító munkában való részvételre • betanítás • belső oktatások

15. Oktatás, képzés • a TQM bevezetéséhez az alkalmazottak különböző csoportjainak különleges teljesítőképességgel és hozzáértéssel kell rendelkezniük • szükséges ahhoz, hogy áthidaljuk az emberek által ma is birtokolt és az elvárt készségek szintje közötti különbséget

16. Oktatás, képzés Fajtái:1. orientáció : egy oktatási program, amely bemutatja a TQM koncepcióit a szervezet üzleti környezetén belül2. folyamatjavítás, problémamegoldás:készségfejlesztő kurzus, amely az alkalmazottakat képessé teszi arra, hogy alkalmazzák az alapvető minőségjavítási eszközöket munkájukban3. részvételen alapuló menedzselés:megteremti a légkört, segít egyértelművé tenni az új szerepeket és elvárásokat egy támogatást nyújtó és több részvételt igénylő környezetben

17. Támogató struktúra • külső tanácsadók és oktatók • részvétel a kezdeti munkákban • segítség nyújtás a megvalósításban

18. Ösztönzés és elismerés Negatív ösztönzés:- fizetés csökkenés- kártérítési kötelezettség- büntetések Pozitív ösztönzés- fizetés emelés- jutalom- előrejutás a ranglétrán- tanulási lehetőség

19. Ösztönzés és elismerés A sikerek nyilvános elismerése annak érdekében fontos, hogy a szervezet többi tagja is tudomást szerezzen arról, hogy mit várnak el tőlük. • Anyagi javakkal (pénz, cafetéria, vásárlási kedvezmény, stb.) • Nem anyagi javakkal (dicséret, oklevél, törzsgárda tagság, „hónap dolgozója”, kitüntetés, szabadnap, stb.)

20. Kommunikáció • megfelelő infrastrukturális és kulturális körülmények kialakítása • a szervezet információáramlása akadálytalan legyen • a vezetők személyes példaadása • kétirányú kommunikáció • külső és belső PR tevékenység(szóban, írásban)(kör e-mail, értekezlet, hirdető tábla, stb.)

21. Mérés • A döntéseket pontos, tényszerű adatokra kell alapozni • A teljesítmény mérés szintjei: - folyamat-mérés(beszállítók, munkafolyamat, technológia) - termék-mérés(vevői és folyamatoldalról) - végeredmény-mérés(a termék leszállítása, a szolgáltatás befejezése után értékeli a vevő a hatásokat)

22. A TQM program bevezetésének lépései • TQM program indítása, bevezetésének deklarálása (kijelent, kinyilatkoztat) • Helyzetfelmérés, önértékelés, gyengeségek és erősségek, lehetőségek, veszélyek feltárása, elemzése (SWOT-analízis) • Támogató szervezet felállítása a program menedzselésére • Főbb javítandó területek, témák kiválasztása • Oktatás beindítása

23. A TQM program bevezetésének lépései • Problémamegoldó teamek létrehozása a kiválasztott témákra • A teamek módszertani képzése • A teamek előrehaladásának értékelése, tapasztalatcsere • A teamek megoldásainak, eredményeinek beépítése a rendszer működésébe • Újabb témák és teamek indítása

24. A TQM hatása a szervezet tevékenységére • Javul a cég piaci helyzete, versenyelőnyre tehet szert, • a szervezet hatékonysága, termelékenysége folyamatosan nő, • a JIT révén költségcsökkenést ér el, • a team-munka hatékonysága javul, • nő a dolgozók cég iránti elkötelezettsége.

25. A TQM előnyei • a befektetés eredményei hosszú távra szólnak, • csökkennek a jó minőségű termékek piaci bevezetésének költségei, • a nyereség és a piaci növekedés tartós, • nagyobb számú vevőkör megtartása mellett felkeltik az új vevők figyelmét, • hatékonyabb a tervezés, csökkennek a ciklusidők, • javulnak a beszállítói partneri kapcsolatok a vevők igényeinek kielégítése érdekében.

26. Előnyök a gyártó oldaláról • a költség-optimum elérése • erőforrás-hatékonyság növelése • a kockázat minimalizálása: - a presztízs veszteség - az árbevétel veszteség - a kártérítés és termékfelelősség terén • a nyereség növekedése • a piaci részarány növekedése • elégedett belső és külső vevők

27. Előnyök a vevő oldaláról • megbízhatóság • biztonság • minőségstabilitás • javított minőségű termék: - a használati alkalmasság - rendelkezésre állás - tartósság tekintetében • bizalom a gyártó iránt • nagyobb megelégedettség

28. Minőségdíjak • TQM elterjedését segítik (ezekre pályázni kell) • Deming-díj: (1951) a legkiválóbb minőségirányítási rendszert alkalmazó vállalatoknak • Európai Minőség Díj: (1988) EFQM modell 2005-ben a Magyar Telekom nyerte • Nemzeti Minőségi Díj: (1996) Göncz Árpád adta át először, azóta mindig a minőségügy világnapján adják oda (november 8.)

29. A TQM kapcsolódásai • A JUST IN TIME (Éppen időben elve) • vezetési rendszer • a japánok dolgozták ki az 50-es években a cégek a gyártás átfutási idejét és a raktárkészleteket csökkenthetik • a túlméretezett: - raktárkészletekből, - kapacitásokból, - túlóraköltségekből, - hosszú átfutási időkből és - gyenge szállítási teljesítményekből súlyos veszteségek adódnak

30. Előzmény • 1945. Toyota Kiichiro (1894-1952) • a Toyota Motor Company elnöke • "három éven belül utol kell érnünk Amerikát, különben a japán autóipar nem marad fenn. Nagyon nehéz lesz a termelékenységet 8-9-szeresére növelni, de el kell érnünk." (Ekkor az amerikaiak 9-szer termelékenyebbek voltak, ami azt jelentette, hogy Japánban 9 dolgozó végezte el ugyanazt a munkát, amit az USA-ban egy dolgozó.)

31. JIT • A JIT célja: a termelékenység folyamatos növelése és a veszteségek folyamatos csökkentése. • A JIT vezetési rendszer alkalmazásának feltétele: - egyensúly a beszállítók rugalmassága és a vevők viszonylagos stabilitása között, - a beszállítótól a vevőig egységes folyamat, - a minőség iránt elkötelezett csoportmunka.

32. Logisztika • személyek és információk tér- és időbeli mozgatási rendszerei • rendszerszemléletű anyag- és információ-gazdálkodás • alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő • hatásos és költséghatékony áramlásának • tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, • a vevői igényeknek és elvárásoknak történő megfelelés biztosításával

33. A logisztika feladata eleget tenni a 7M követelményrendszerének: • MEGFELELŐ TERMÉK, • MEGFELELŐ MINŐSÉGBEN, • MEGFELELŐ ÁLLAPOTBAN, • MEGFELELŐ HELYEN, • MEGFELELŐ IDŐBEN, • MEGFELELŐ FELHASZNÁLÓNAK, • MEGFELELŐ KÖLTSÉGEN álljon rendelkezésre.

34. A logisztikai rendszer részei: • Beszerzési logisztika: feladata a szükséges inputok beszerzése, és a termelés rendelkezésére bocsátása. • Termelési logisztika: feladata az anyagok áramoltatása a termelési folyamatokon át. • Marketinglogisztika: a termelésből kikerülő termékeket az outpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja. • Hulladéklogisztika: „elsősorban újrahasznosítani, másodsorban égetni, s végső esetben lerakni” elv alapján dolgozik.

35. A TQM és a logisztika kapcsolata A TQM és a logisztika együttes alkalmazásával a gyártó előnyhöz juthat konkurensével szemben: • a megrendelések gyors, feldolgozásával, • készenléttel – a vevők gyors kiszolgálásával, • a gondos szállítás, • hibás áru visszatartása és gyors kicserélése, • javítószolgálat, alkatrész biztosítás által.

36. A TQM és a logisztika kapcsolata • a vevő kívánsága szerinti szállítási mód, • a vevők jobb kiszolgálását segítő megfelelő raktárkészlet, • bizonyos szolgáltatások ingyenessége, ill. külön elszámolása. • az áru igény szerinti kiszerelése és csomagolása

37. JIT rendszer Célja: a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése Fő tényezők: • Megfelelő beszállítói háttér • Motivált munkaerő • Magas szintű minőség • Sajátos termelésirányítási rendszer

38. JIT rendszer Vezérlőelvei: • Pazarlás megszüntetése • Folyamatos fejlesztés • Egyszerűségre törekvés Fő elemei: • Kanban-rendszer • Kiegyensúlyozott termelés

39. Kanban„látható feljegyzés” • Kártya (munkalap, megrendelők, útvonal vázlat) • Tervezésen alapul - operatív terv • Minden anyag speciális konténerrel rendelkezik • Minden konténeren 2 db kártya - termelési Kanban (alkatrész előállító) - szállítási Kanban (felhasználó részleg)

40. Az anyag ellátási hely kialakítása, a munkatársak képzése Hozza a vonatos az anyagot Hova kell neki leraknia?

41. Az anyagfolyam és a szükséges eszközök tervezése, kialakítása Anyagtovábbító kocsik tervezése Tárolási helyek kialakítása, sínek a rendezett tárolásához

42. Kanban rendszer kialakítása A kártyák kialakítása a felhasználási cél szerint: Kivételezési: a kártyát tartó anyagmozgatónak felhatalmazást ad az anyagok raktárhelyről felhasználási helyre történő mozgatására Termelési: jelzi a gyártónak, hogy késztermékek lettek kitárolva, és utántöltésre gyártani kell A kártyák kialakítása a felhasználás módja szerint: Egy utas: a kártya üzemen belül egyszer kerül felhasználásra - az alkatrész ill. az anyagtartó felhasználása után többé nem kerül felhasználásra - késztermék legyártása után anyagtartóval együtt a vevőhöz kerül Több utas: a kártyák zárt körön belül adott pontok között mozognak. Darabszámuk az előre meghatározott készlet függvényében rögzített.

43. Deming 14 pontja: • a termék és szolgáltatások fejlesztése az állandó célunk legyen, azért hogy biztosítani tudjuk a munkát • a vezetőség tanuljon meg felelőséget vállalni és a változásokban vezető szerepet betölteni. Olyan beállítottságra van szükség, mely nem fogadja el a hibákat, hanem kijavítja azokat.

44. Deming 14 pontja: 3. a minőséget építsük be a termék-előállítás folyamatába, mert a minőség nem a folyamatok ellenőrzésének, hanem a fejlesztések eredménye (minőségbiztosítási rendszer) 4. az üzletet ne kizárólag az árak alapján ítéljük meg, inkább a teljes költségekkel minimalizáljuk, törekedjünk hosszú távú együttműködés kialakítására a beszállítókkal

45. Deming 14 pontja: 5. folyamatosan fejlesszük a termelési és szolgáltatási rendszert, fejlesszük a minőséget és a termelékenységet, csökkentsük a költségeket 6. szervezzünk tréningeket és átképzéseket 7. alakítsunk ki vezetőképességet. Szervezzük meg a vezetőséget. A felügyeletnek segítenie kell a munkavégzést, nem a büntetés.

46. Deming 14 pontja: 8. szüntessük meg a félelmet a dolgozók között: a legtöbb dolgozó fél feltenni a kérdéseit, pedig a jobb minőség a termelékenység érdekében a dolgozó biztonságérzete szükséges 9. szüntessük meg a részlegek közötti akadályokat, korlátokat: az egyes részlegek teamként dolgozzanak együtt

47. Deming 14 pontja: 10. törüljük a szlogeneket, buzdításokat (pl: végezd nulla hibával munkát) 11. ne használjunk munkanormákat a műhelyek szintjén: ezek ugyanis nem vezetnek a jobb minőség eléréséhez, szüntessük meg a sávok alapján történő vezetést 12. töröljük el az akadályokat, melyek gátolják az embereket abban, hogy büszkék legyenek a szakértelmükre

48. Deming 14 pontja: 13. szervezzünk oktatásokat és önfejlesztő programokat 14. a vállalat minden tagját vonjuk be az átalakítás végrehajtásába (még a takarítókat is)

49. A TQM mozgalom vezetőjének teljesítményértékelési alapja • 1. A vezetők döntéseiket adatokra alapozzák. • 2. A vezetők erőforrásként, edzőként és segítőként állnak azon egyének mellett, akikkel együtt dolgoznak. • 3. A vezetők aktívan bekapcsolódnak a folyamatba. Alkalmazottaikkal együtt sajátítják el az új fogásokat. A vezetők elkötelezettségre nevelnek. Gondoskodnak róla, hogy mindenki megértse a szervezet küldetését, látomását, értékrendjét és céljait. • 4. A vezetők bizalomkeltők. Mindenkiből a lehető legjobbat hozzák ki és személyes fejlődésre buzdítanak. • 5. A vezetők tudnak köszönetet mondani az anyagi és a nem anyagi természetű ösztönzés minden elképzelhető formájában.