„Elveszett jelentés”

1. A nemzetközi egészségpolitikai ajánlások hazai alkalmazása Esettanulmány a WHO Mental Health Declaration és Action Plan magyarországi „fordításáról“MSzT-konferncia – 2009 november, Debrecen „Elveszett jelentés” Fernezelyi Bori és Erőss Gábor

2. Bevezetés • Az esettanulmány egy nemzetközi kutatás része (KNOW&POL > www.knowandpol.eu ) • A WHO Lelki Egészség Európai Nyilatkozatának és Akciótervének hatása a nemzeti egészségpolitikákra 6 országban • A magyar „fordítási” folyamat

3. A KNOW&POL kutatásról Téma: A tudás és a közcselekvéskapcsolatánakvizsgálata • Tudás = a tudományos, szakértői, laikus, nemzetközi, helyi, explicit, implicit stb. tudásformák összessége • Közcselekvés = a tágan, szociológiailag értelmezett politika, közpolitika, szakpolitika Kérdés: Milyen tudáson alapul, és milyen tudást hoz létre a politika? Vagyis: hogyan és milyen tudásformák épülnek be az egészség- és oktatáspolitikákba, illetve hogyan hat vissza a politika a tudástermelésre?

4. A WHO Nyilatkozat és Akcióterv mint tudásalapú szabályozóeszköz vizsgálata • 6 ország: Belgium, Franciaország, Magyarország, Németország, Norvégia és Skócia • 3 kérdés: (1) a WHO és az ország formális kapcsolata, (2) részvétel a szabályozóeszköz létrehozásában, (3) a szabályozó eszköz hatása a nemzeti egészségpolitikára • A kérdések relevanciája függ attól, hogy 1. milyen a viszony az európai WHO-val, és 2. mekkora szerepe van a lelki egészségpolitikának az adott országban

5. A WHO (MHAP) és az egyes országok viszonya létrehozó Skócia Norvégia Franciao. Személyes kapcsolat intézményileg szabályozott Belgium Magyaro. Németo. befogadó

6. A magyar esettanulmány • Elsősorban befogadó ország (LEGOP létrehozása) • Szoros intézményesített kapcsolat a WHO és Magyarország között (BCA-Biennial Collaborative Agreement, Mental Health Counterpart) • Erős szakmai érdekérvényesítés (pszichiáterek), sajátságos szerkezetű mező (szociális szakmákhoz, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek stb.: alig-alig) • Intézményi-gazdasági adottságok (egészségügyi intézmények állapota)

7. A „fordítási” folyamat Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) létrehozásának folyamata • A WHO-val kötött szerződés alapján • Szakmai lobbi dolgozza ki • A minisztérium egyszerre igyekszik: • teljesíteni a WHO felé kötelezettségeit, • kielégíteni a szakmai lobbi érdekeit, • támaszkodni a nemzetközileg preferált döntéshozási eljárásokra (konszenzus konferencia), és • figyelembe venni a gazdasági szempontokat (megszorítások, EU-s finanszírozási lehetőségek)

8. Az europaizációs és domesztikációs folyamat eredménye: elveszett jelentés • Az europaizációs folyamat összefonódik a domesztikációs folyamattal (Bugdahn [2005]): a nemzetközi paradigma átvételéből adódó előnyöket úgy kívánják a helyi aktorok élvezni, hogy a nemzeti (helyi) elvárásoknak, lehetőségeknek, érdekeknek megfelelően újraértelmezik, „használhatóvá“ teszik az európai (illetve nemzetközi) kezdeményezést.

9. Az európaizációs folyamat elemei • Egy korábban nem jelentős ügy előtérbe kerül Lelki Egészségpolitika • Új nyelv: új fogalmakat vesznek használatba, korábban nem ismert koncepciókat használnak  “lelki egészség” vs. pszichiátriai betegség, felhasználók vs. betegek, közösségi ellátás • Eljárásrendi európaizáció (Procedural Europeanisation)  a döntéshozás folyamatába olyan elemeket emelnek be, amely az európai döntési mechanizmusokban elvárt (nyílt konzultáció, nyilvános dokumentumok, reagálási lehetőség) Skót esettanulmány

10. A domesztikációs folyamatra ható tényezők Az új ügy tartalmának „lefordítása” a helyi kontextusra: • A helyi bevett paradigma szilárdságából adódó ellenállás • A helyi aktorok hatása (érdekkonfliktusok, érdekkoalíciók) ( Norvég esettanulmány) • A meglévő intézményrendszerek hatása (út-függés) • A gazdasági lehetőségek hatása

11. A „fordítás” gazdasági aspektusai, I • Érdekkonfliktusok, mező szerkezete határozza meg a kimenetelt • Helyi ráfordítások kiváltása nemzetközi finanszírozási lehetőségekkel: feltételezés, hogy a nemzetközi ajánlás európai szintű támogatási lehetőségeket is vonz. Cél: a helyi szereplők alkalmassá tétele a nemzetközi pályázatokon való részvételre. • A terv elfogadtatása az érdekeltekkel: „vagy ez, vagy semmi” érv; „szimpla vagy semmi” játszma

12. A „fordítás” gazdasági aspektusai, II Vagy ez, vagy semmi hozzáállás: “A jelen gazdasági és politikai helyzetben, az egészségügyi intézményrendszer folyamatos romlása mellett, örvendetes, hogy egy olyan terv születik melynek célja a pszichiátria intézményrendszerének javítása, lévén – úgy látszik – ez most európai szintű prioritás. De könyörgöm, ne nevezzük ezt a Lelki Egészség Országos Programjának. A pszichiátria csak egy pillére a lelki egészségnek. Bár ez egy nagyon fontos pillér, de nagy hiba lenne összekeverni a pillért a híddal.” (A Magyar Mentálhigiénés Szövetség elnöke)

13. „Elveszett jelentés” • Eredmény: A mentális egészség komplex, közösségi ellátásán alapuló, megelőzés-centrikus megközelítését célzó új felfogás helyett a pszichiátriai intézményrendszer fejlesztése kerül csupán napirendre

14. További két, kontraintuitív eredmény • Nemzetközi szinten: közvetlenül nem érvényesül a „New Public Management” diskurzus, a WHO-ajánlás megmarad egészségpolitikának, ugyanakkor a nemzeti szinten megengedi az NPM-eszközökkel való megvalósítást is • OPNI: a döntéshozók nem használják fel a nemzetközi ajánlást mint „erőforrást”, hivatkozási alapot, még ha döntésük egybe is cseng vele

15. Köszönjük a figyelmet, örömmel várjuk a reakciókat szóban, és írásban is: Fernezelyi Bori: febori@gmail.com Erőss Gábor: egabor@socio.mta.hu KNOWandPOL projekt – „Hungary Health“ kutatócsoport – www.knowandpol.eu • Tanulmányunk a világhálón: http://www.knowandpol.eu/fileadmin/KaP/content/Scientific_reports/Orientation3/WHO.WP12.Hungary.pdf