Clifford Geertz

1. Clifford Geertz

2. 1926 - 2006 • San Franciscoban született • 1956-ban Phd fokozat a Harvard Egyetemen • 1960 és 1970 között a tanársegédtől a kinevezett professzorságig jutott a Chicago Egyetemen • 1973-ban a National Academy of Science tagjává választották • Soha nem kötelezte el magát egyetlen nagy eszmekör mellett • Antropológiai munkássága mellett irodalmi újságokba és könyvismertetéseket is irt.

3. Terepmunka Jáva és Bali szigetén, majd Marokkóban is, kutatási témái közé tartozott a vallás, főként az iszlám, a bazári kereskedelem, a gazdasági fejlődés, tradicionális politikai rendszerek, valamint a a családi élet

4. A geertzi antropológia következetesen azt a kérdést helyezi a középpontba, hogy a szimbólumok hogyan alakítják ki azokat a módokat, ahogyan a társadalmi szereplők a világot látják, érzékelik, gondolkodnak róla, vagy más szavakkal hogyan működnek a szimbólumok, mint a „kultúra” közvetítő eszközei

5. „…ha meg akarunk érteni egy tudományt, először nem elméleteit vagy eredményeit kell megtekintenünk, és egészen biztosan nem azt, amit hívei mondanak róla", hanem azt kell megnéznünk, amit azok csinálnak, akik a gyakorlatban művelik. • A kultúrák interpretálása című művében megkísérli megvilágítani a kultúra fogalmát • Weberrel és Dürkheimmel együtt, azt vallja,hogy az emberi lény az önmaga által létrehozott jelentések foglya

6. Út a kultúra értelmező elméletéhez (forrás: Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma.) • Szerinte a kultúra "mintha arra a pontra érkezett volna, ahol már jóval több dolgot hagy homályban, mint amennyit tisztáz" • A heterogén gondolatokra épített elméleti álláspont nem azért nem jó,mert csak egyetlen irányban érdemes elindulni hanem pont ellenkezőleg, oly sok irány van,de választani kell • Geertz szerint (Weberrel együtt) az ember a jelentések maga szőtte hálójában függő állat, és a kultúrát tekinti a hálónak, az elemzést pedig kísérleti tudománynak.

8. A „Sűrű leírás” ( Gilbert Ryle-tól vette a kifejezést) című művében két fiút vizsgál akik lecsukják az egyik szemhéjukat, az egyik az akaratlan rángás, vagy tikk, a másik a barátnak szóló titkos jel, kacsintás. A mozdulatok azonosak, de eltérnek a szándékukban, vagy egy harmadik fiú esetleg kigúnyolja csupán a cselekedetet, és ezt is ugyanúgy teszi,mint az első két esetben – becsukja a szemhéját • Az emberi viselkedés nem egy,hanem több aspektussal bír, valamint különféle jelentésszintjei vannak • Ez jó példája annak,hogy mindegyik leírás mennyire sűrű, és nem látszik tisztán,hogy a történetben mi is a tény

9. Saját terepnaplójából való történet, amikor a franciák megérkeztek a marokkói fennsíkra 1912-ben, erődöket építettek,és igyekeztek szavatolni a biztonságot. A területen eltörölték a mezragot(kereskedelmi szerződésrendszer), ami valójában ugyanúgy érvényben maradt mint azelőtt. Történt egy incidens amikor is egy sejket megpróbáltak kirabolni, és az elégtételt akart venni, elment a rendőrkapitányhoz aki nem tehetett semmit az ügyben,mert a mezrag már nem volt érvényben,de szóban engedélyt kapott a rá. Megtörtént az „üzlet”, Cohen elégedetten tartott visszafelé, amikor a franciák kémkedéssel vádolták,és börtönbe vetették, néhány évnyi börtön után hazatért,de nyáj nélkül. Felkereste a kapitányt,de az csak annyit mondott, hogy nem tehet semmi,mivel nem az ő problémája.

10. A néprajz sűrű leírás, az etnográfus összetett fogalmi struktúrák tömegével kerül szembe, amelyek összegabalyodnak s neki kell kitalálni, hogy miként mutassa be őket. Ez a terepmunka alapja, így volt ez korában is. A feladat az volt, hogy kikérdezzék az adatközlőket, szertartásokat megfigyeljenek, rokonsági kritériumokat kiválasszák,háztartásokat összeirják, tulajdonviszonyokat letisztázzák. • Vajon valóban tükrözik ezek az elemzések azt ami a bennszülöttek valóban gondolnak? – szóltak erről a további viták.

11. Az antropológiai értelmezések eleve másod vagy harmadkézből valók,akkor lennének elsők ha a bennszülöttek mesélnék el, nem tévesek, de olyan eseményekről írni,ahol valójában nem vagyunk ott,némiképpen kitaláció. • Geertz szerint tehát csakis sűrű leírást végezhetünk, a cél maga a módszer.

12. Mély Játék (a kifejezés Jeremy Benthamtól való): egy kakasviadalt jellemez, mely kifejezi a társadalmi különbségeket, az ellentéteket a baliak között

13. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Rózsa Rita