Győr – Moson – Sopron megye területi változási

1. Győr – Moson – Sopronmegye területi változási

8. 1802 Moson vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Illmitz) • 1850-1860 Vas vármegyéhez kerül 1 Sopron vármegyei település (Léka) • 1850-1860 Vas vármegyéhez kerül 2 Sopron vármegyei település (Várkesző, Egyházaskesző) • 1884 Moson vármegyéhez kerül 7 Pozsony vármegyei település (Darnó, Kiliti, Remete, Kisbodak, Lipót, Püski, Zselyi) • 1918 Komárom vármegyéhez kerül 7 Győr vármegyei település (Balony, Csiliznyárád, Csilizpatak, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap). A községeket a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolják (82 km2). • 1920 Ausztriához csatolnak 28 Moson vármegyei települést (1087 km2). A trianoni békediktátumot a gyakorlatban 1921-ben hajtják végre. • 1920 Ausztriához csatolnak 113 Sopron vármegyei települést. A trianoni békediktátumot 1921-ben hajtják végre, a felkeléssel „elért” népszavazás eredményeként „csak” 104 települést kap Ausztria (1530 km2), Magyarországnál maradt Sopron és 8 község: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva. • 1920 Moson vármegyéhez kerülnek a Csehszlovákiához csatolt Pozsony vármegye 9 településének Dunától délre eső külterületei (Gutor, Somorja, Csölösztő, Tejfalu, Doborgaz, Keszölcés, Vajka, Süly, Nagybodak) • 1923 Sopron vármegyéhez (Magyarországhoz, Ausztriától) visszacsatolják Ólmodot • 1923 „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” megalakítása 3 megcsonkított vármegye összevonásával • 1938-1945 Komárom vármegyéhez kerül 7 település (a Magyroszághoz visszacsatolt terület részeként; a községeket a II. világháborút követő békediktátum ismét Csehszlovákiához csatolja) • 1945 Győr-Moson vármegyére változtatják „Győr, Moson, és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” nevét. • 1947 Csehszlovákiához csatoltnak 3 Győr-Moson vármegyei települést (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár). • 1950 Vas megyéhez csatolnak 16 Sopron vármegyei települést (a Csepregi járás déli részét). • 1950 Győr-Sopron megye létrehozása (Győr-Moson vármegye és Sopron vármegye összevonásával) • 1950 Győr-Sopron megyéhez csatolnak 1 Vas vármegyei települést (Kemenesszentpéter) • 1954 Veszprém megyéhez csatolnak 1 Győr-Sopron megyei települést (Kemenesszentpéter) • 1954 Veszprém megyéhez csatolnak további 4 Győr-Sopron megyei települést (Csikvánd, Gyarmat, Malomsok, Szerecseny) • 1990 Győr-Moson-Sopron megyére változik Győr-Sopron megye neve • 1992 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 3 Veszprém megyei települést (Csikvánd Gyarmat, Szerecseny) • 1999 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 2 Veszprém megyei települést (Bakonypéterd, Lázi) • 2002 Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolnak 6 Veszprém megyei települést (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány)

11. Győr-Sopron megye városkörnyéki igazgatási rendszere (1984-től)

13. A megye mikrotérségei (MTA vizsgálat, 1997)

18. Adatok a megyéről • Területe: 4.208,49 km2 • Lakosság: 439.240 fő (2003) • Megyeszékhely: Győr • Települési önkormányzatok száma: 182 • Megyei jogú városok száma: 2 (Győr, Sopron) • További városok száma: 7 (Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár, Fertőd, Tét, Pannonhalma, Jánossomorja) • Községek száma: 173 • A legmagasabb pont: 661,2 m Kék-hegy (Fenyőfő határában) • Legmélyebb pont: 119,4 m Dunai sziget (Nagyszentjános határában) • Fontosabb folyók: Duna, Rába, Mosoni-Duna, Marcal, Répce, Rábca, Lajta, Ikva, Hansági-főcsatorna, Cuhai-Bakony-ér, Kardos-ér, Vezseny-ér, Pándzsa • Fontosabb állóvízek: Fertő, Barbacsi-tó, Fehér-tó.