14/A Témakör: A társadalmi viszonyok Téma: Magyarországon a földrajzi társadalmi rétegződés okai, következményei, mutató

1. 14/A Témakör: A társadalmi viszonyok Téma: Magyarországon a földrajzi társadalmi rétegződés okai, következményei, mutatói (Város és vidék) Fogalmak: urbanizáció, regionális problémák, településszerkezet, • hazánk településszerkezete • az urbanizáció, ennek magyarországi sajátosságai • Hogyan fejlődött Budapest, ma milyen szerepe van az ország életében? • a város és vidék ellentéte • a város és a vidék a jövőben • http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_n%C3%A9pess%C3%A9ge

2. Hol jobb élni Budapesten vagy vidéken? példa sziasztok! Én nemrég jöttem el Pestről, igaz ide a közelbe, panelből kertes házba. De már most visszamennék ha lehetne, megbántam. Remélem minél előbb visszamegyünk Pestre, még akkor is ha panel lakásba kell visszaköltözni. Hiányzik a nyüzsi, hogy minden könnyen elérhető, minden van a közelben. Mennék a gyerkőcömmel mindenfelé. Itt semmi sincs a környéken ahova mehetnénk. Minden tiszteletem azoknak akik szeretik ezt a nagyon nyugis, nagyon csendes életet, de én nem érzem itt jól magam, nagyon nem. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Én a fősuli miatt Bp. -en éltem 4 évig, de nem szerettem. Mindig rohantak az emberek, nem lehetett senkivel beszélgetni, közömbösek voltak egymás iránt az emberek. Ugyanakkor rengeteg lehetőség is van a fővárosban (munka, szórakozás, kiállítások, vásárlás). Aztán elköltöztem egy megyeszékhelyre és imádom. Jó fejek az emberek, élhetőbb a város. Azért fel szoktunk menni barátokhoz, vásárolni, de nem költöznék oda vissza. Amitől én is kiakadtam, hogy a pestiek állandóan vidékeznek. Na ez szörnyű. Ettől a falnak tudnék még most is menni!! http://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=5843

3. Egyetlen dolog szól Budapest mellett : sokkal több a munka lehetőség. Én személy szerint már attól is rosszul vagyok, ha valami miatt Bp-re kell mennem, nem bírom a tömeget, a zajt, a tolongást, a dugókat, a szmogot. Szeretem a csendet, békét, sok zöldet magam körül, a kertet, az állatokat és azt, ha nem zavarnak. Debrecenben éltem, de már az is túl sok volt nekem. Bp-re akkor sem költöznék, ha nekem fizetnének érte. Én 9 éve költöztem vidékre, nem bántam meg sokkal nyugodtabb az életem. De mióta lerobbantam sok dolog zavar. Egy laborvizsgálat miatt sokszor, oda vissza több mint 30 km kell utazni. Ez ha busszal, vonattal megyek fél nap. Ha normálisan be akarok vásárolni, nem luxuscikkek miatt, hanem alapvető élelmiszerek miatt pl:fűstölthúskocka stb be kell menni a városba, ami szintén közel 40 km oda vissza. Sokkal olcsóbban tudok bevásárolni mint itt helyben. Pl a rizs itt 300. -ft a városba van hogy 60. -forinttal olcsóbban tudom megvenni. Milyen előnyei és hátrányai vannak a városi és a vidéki életnek?

4. Urbanizáció urbs – város (latin) A XXI. sz. elején a a Föld történetében először a városlakók többségbe kerültek Enyedi György:VÁROSI VILÁG , Magyar Tudomány, 2009/03

5. 1. városrobbanás: az ipari forradalommal indul meg. A városok száma és népessége növekszik, a falvakból a városba áramlás, demográfiai robbanás. Abszolút térbeli koncentráció. Fejlett tőkés országok XVIII. század végétől 1930-as, 1950-es évekig Kelet-Közép-Európa XIX. - XX. század fordulójától 1970-es, 1980-as évekig Fejlődő országok 1960-as évektől tart 2. Szuburbanizáció: dekoncentráció. a városközpontból agglomerációba, illetve falukból kis- és középvárosokba vándorlás Oka: intenzív fejlődés, szerkezeti átalakulás => modern iparágak, nem-termelő szektorok, infrastruktúrafejlesztés Hatása: kisvárosi, elővárosi fejlődés, település-együttesek (városi agglomerációk), a falusi településállomány modernizálódik, népessége stabilizálódik A környező településekre történő kiköltözés, kisgyermekes családokra jellemző, a munkahelyek és a szolgáltatások is követik a népességet. A városközpontban csökken, az agglomerációban nő a lakosság. A belváros zajos és veszélyes, a városközpontban lévő korábbi lakónegyedek lepusztulnak (pl. Harlem). Feltétel: a közlekedés fejlődése, jelentős az ingázás. A USA-ban kertvárosok jönnek létre, Európában a környező falvakba történő költözés a jellemző. Az urbanizáció szakaszai:

6. 3. Dezurbanizáció: ellen-urbanizáció. A nagyvárosban és az agglomerációban is csökken a népesség. A korábbi perifériák fejlődnek. A falusias térségek lakossága nő, a falu is városiassá válik. Okok: jobb közlekedés, távközlés: távmunka.elavult ipari övezetek – snow-belt, napfényövezet – sun-belt • falusi térségben jobbak az életkörülmények, divattá válik a kiköltözés a tehetősek körében. gyorsan növő ipari termelékenység • a termelő szektorok csökkenő foglalkoztatása • falu szerepének megváltozása • mezőgazdaság „helyett” szolgáltatások • közbiztonság, környezetvédelem, emberközeliség • időtartama a fejlett tőkés országok esetében az 1970-es évektől az 1990-es évekig • 4. Reurbanizáció: vissza a városba. Városrevitalizáció: lepusztult épületek újjáépítése, zöld területek építése. Történelmi városmag újjáépül, luxusszínvonal, éttermek, galériák. Fiatal értelmiségiek

7. Jelenlegi tendenciák: A Föld lakosságának kb. fele városlakó. Napjainkban a városnövekedés elsősorban a fölemelkedő és a fejlődő országokhoz kapcsolódik, Ázsiában s Latin-Amerikában. Megszűnt tehát az ipari forradalom után kibontakozott modern urbanizációnak a közelmúltig érvényes szabálya, hogy a városnövekedés egyértelműen a fejlődés kísérője és jellemzője Világgazdasági korszakváltás: a régi ipari termelés elvesztette jelentőségét. A korábbi centrumok a perifériára szorultak. Globalizáció: (főleg a transznacionális vállalatokon keresztül) a nagyvárosok az egész világgazdaságra kifejtik hatásukat → világvárosok. Kapuvárosok: a fejlődő országok városai ezeken keresztül kapcsolódnak be a világgazdaságba. Fejlődő országok: megavárosok. Viharos és koncentrált növekedés, „a városok rákos növekedése”. Bádogvárosok, nyomortelepek (Latin-Amerika: favella).

8. Jelenleg több mint háromszáz egymillió lakosúnál népesebb város van a Földön (csak Kínában hatvan) s több mint húszban tízmilliónál – hazánk teljes népességénél – többen élnek. 1950-ben csak egyetlen városban, New York Cityben élt tízmilliónál több ember. 2000-ben a harmincadik városban is hétmillió volt a lakosságszám.1

9. Magyarország népességének alakulása településtípusok szerint Forrás: KSHI

11. Magyarországi városfejlődés • A19. század utolsó harmadában indult meg az iparosítás, gyenge városhálózatra települt, időbeli késés, Magyarország lemaradt, az iparosítás és a városfejlődés eltért a nyugat-európaitól. • Kevéssé tőkeigényes iparágak: élelmiszer, feldolgozó. Kevés tőkét halmoz fel, a városok és a városhálózat nem tud megerősödni. • Az iparosítás koncentrált volt. (Budapest). Rövid idő alatt versenyképes nagyváros lett, de alapvetően elszakadt a hazai viszonyoktól, primate-city, („vízfej”). • . Budapest egy nagyobb ország fővárosa volt, de már a születése pillanatában nagyobb volt mint kellett volna legyen. • . Trianon után a közepes nagyságú városok nagy része az országhatáron kívül maradt, ez tovább módosította a képet.

12. 1945 után volt rohamos városfejlődési szakasz a térségben. Ennek köszönhetően sajátos kettősség volt megfigyelhető, polgári várossal szembeni idegenkedés, szocialista iparváros favorizálása, a város a munkásság lakhelye legyen. 1950. január 1. Nagy-Budapest létrehozása, Csepel, Újpest, Kispest (munkások lakhelyei) beolvasztása, Budapestet a munkásosztály fellegvárává akarták tenni statisztikailag. Tervgazdálkodás is módosított a képen, a városfejlesztés egyenlő lett az iparosítással, ill. a tervszerű ipartelepítéssel az 50-60-as években. A város illetve az infrastruktúra fejlesztését csak az ipartelepítés kísérőjeként tekintették, forrást sem biztosítottak. A készletek felélése volt a jellemző, csak hét város tekinthető szocialista városnak. 1960-as évektől gépgyártás, feldolgozóipar kerül előtérbe, kedvezett a vidéki kisvárosok fejlődésének. 80-as évektől gyorsult fel és fejeződött be az urbanizációs ciklus. Az urbanizáció mérlege felemás: a városi lakosság aránya elmarad az európai államokétól, szolgáltató ágazatok fejletlenek, nincs erős, helyi vállalkozóréteg, helyi polgárság vagy polgári kultúra. Városok nagy része nem képes tőkefelhalmozásra és vonzó gazdasági környezet kialakítására.

13. Szuburbanizációs szakasz: Magyarország és Budapest csak későn jutott el ebbe a szakaszba. Csak a 90-es években kezdődött. A Budapest környéki területek Budapesthez csatolása sok esetben elrejti a folyamatot. Ilyennek lehet tekinteni Nagy-Budapestet is. A város magterületei helyett környező városokba áramlott a népesség, akár szuburbanizációnak is lehetne tekinteni, a válasz: a települések beolvasztása. Kezdeti folyamatok folytatódtak a 60-70-es években. Hatalmas vándorlási nyomás nehezedett a fővárosra, lakáspiac erősen korlátozott volt, környező településgyűrű fejlődött. Ingázókkal látták el a munkaerőpiacot, akik a főváros „előszobájában” éltek. Szuburbanizációs folyamatok később is folytatódtak, Budapest lélekszáma nem nőtt 1960-óta jelentősen. 1970-80-as évek az agglomeráció lakossága jelentős mértékben emelkedett. 1971-ben 43 település tartozott oda. 1990-es évek áttörést jelentett: Budapest népessége csökken, az agglomerációé nő. Egyértelműen a szuburbanizációs szakaszba lépett a város. Két hatás található meg a háttérben: tervgazdaság összeomlott, a fővárosi munkaerőpiacnak nem volt szüksége az ingázókra, ez a szuburbanizáció ellen hatott. jelentős társadalmi rétegek, ipari üzemek, szolgáltató létesítmények kitelepültek a kevésbé zsúfolt zöldövezetbe. A folyamat felgyorsult, 1997-ben 78 település tartozott az agglomerációba.

14. Feladat: Ismertesd Budapest gyors fejlődésének gazdasági, építészeti bizonyítékait! http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_t%C3%B6rt%C3%A9nete

15. Budapest

16. Budapest A 15 szd-ban megközelítette az európai nagyvárosok fejlettségét hatalmi, politikai és kereskedelmi szempontját tekintve is. Gyarapodását az újkor kezdetének nagy gazdasági-regionális átrendeződése lassította meg, majd az ázsiai hatalom katonai provinciális központja lett. A 18 szd-i újjáépítéssel politikai súlyát nem nyerte vissza. Ekkor kb. 46 ezren éltek a városban, még Debrecen is nagyobb volt nála. A 18 szd végére azonban jelentékeny igazgatási funkciókat kapott. A reformkor tette az ország igazi központjává, a szabadságharc után 173 ezer fő lakta. Az 1850-es években megépül a vasút és a kiegyezés után a városegyesítés. Az I. vh előestéjén már Európa 8. legnagyobb városa, kb. 1 milliós modern nagyváros. Már a 19. században gyors beépítésére került sor, aminek egyik következménye az volt, hogy a szegregáció nem az egyes városrészek között alakult ki, hanem a fő és mellékutcák, a bárházak utcai és udvari frontjai között. Mérsékelte a szegregációt, hogy jellegzetes munkáskülvárosok csak Angyalföldön, Óbudán és Kőbányán alakultak ki. Az 1870-es években az agglomerálódás a vállalkozó kedvű szegénység lakhelye, majd később a Bp-en dolgozók lakhelye lett. Terjedt az ingázás, a lakosok főleg a gyáriparban dolgoztak. A 20. szd fordulójára készen állt Bp városrészeinek mai szerkezete: A kormányzati-hivatali-kereskedelmi negyeddé alakuló nagy és középpolgárság által lakott homogén, intenzív beépítésű városközpont és a sugárutak mentén megépülő magánpaloták. A lakóövezeten túl a nagy helyigényű intézmények zónája következik, majd a városárkon kívül a munkáskülváros és az agglomeráció formálódó övezete. 1988 és 91 között Bp. a Közép és kelet Európába áramló tőke legfontosabb célpontja lett. Ma Bp. a Kárpát medence egyetlen nemzetközi nagyvárosa, a Balkán előszobája. A közelmúltban nemzetközi szerepe felértékelődött. Erőssége, hogy nagy a tőkevonzó képessége és erős kapcsolathálózatot működtet a magyar városhálózatban. Jó a humánerőforrás minősége és a helyi társadalomban hagyományai vannak a multietnikus együttélésnek. Természeti környezete és közlekedése sem jó. A társadalmi egyenlőtlenségek pedig fokozatosan mélyülnek. Mindezeken túl figyelembe kell venni, hogy a fővárosban található meg egy helyen az ország felsőoktatásának minden intézményfajtája és képzése, ez a tercier szektor valamennyi ágazatának országos központja. Ma a város gazdaságszervező, nemzetközi, gazdasági, szellemi és politikai központ.

17. Város és vidék Falvak: Nincs általános definíció: nem rendelkezik központi funkciókkal, csak az alapellátást biztosítja. laza, földszintes beépítés, kis népsűrűség. kommunális és infrastrukturális ellátottság alacsonyabb. Gazdasági jelleg: hosszú ideig a mezőgazdaság volt a jellemző, mezőgazdasági népesség lakó-és munkahelye, élelmiszer- és nyersanyag-termelés. Az agrárspecializáció fokozatosan felbomlott. Ma ez a fejletlen országokra jellemző. Európában már nem csak a mezőgazdasági népesség él falvakban. A fejlett országokban új profilt nyertek a falvak. Lakófunkció: főleg az agglomerációkban, szuburbanizált területeken jellemző. 1979-ben nyilvánították várossá Érdet, 41000 fős falu volt. A jellemzőjük, hogy nincs központi funkció, mindenhez ingázni kell. Szolgáltató funkció: turizmus, idegenforgalom, üdülőfalvak, közlekedés: határátkelő, vasúti csomópont. A város központi hely, mely nem csak mindennapi igényeket elégít ki, hanem speciális szükségleteket is. egyfelől nagyobb számú népességnek a lakóhelye, másfelől vidékére kiható központi funkcióknak a telephelye

18. 19- 20. században a két társadalom teljesen eltérő volt. Wirth amerikai szociológus az anonimitást biztosító hátteret emelte ki a városoknál. Nagy lélekszámú, magas heterogenitás. Az ember nem a teljes személyiségével szerepel, csak egy-egy szerepet játszik. Ingerözön. Társas viszonyok elszegényedése, tömegkommunikáció jelentősége. Falusi életmód: Közösségi kapcsolatok, közvetlen emberi kapcsolatok. A városban lehetetlen nagy számú emberrel személyes kapcsolatot kialakítani. De: a lakótelepeken is kialakulhatnak kapcsolatok. De: kertvárosi elidegenedés. Faluszerkezet: Szorosabb társadalmi kapcsolatok, hagyományos gondolkodás. A társadalmi normákhoz való nagyobb alkalmazkodás. Foglalkozási homogenitás már nem olyan jelentős, ipari jellegű, szolgáltatás jellegű tevékenységek főleg. Hagyományos jelleg, helyhez kötöttség. A falu önmagát reprodukálta, zártságot biztosított. Homogén közösségeket alkottak. Család ad keretet. Kommunikációs csatornák szűkek. Megváltozott a falusi élet jellege.

19. Településhierarchia: Az alapfunkciók ill. a központi funkciók betöltése alapján a települések egymás alá- ill. fölérendelve figyelhetők meg. munkahelyek (munkaerő vonzáskörzete) kereskedelem (egyszerű – bonyolult árucikkek) gazdasági szolgáltatások ( bank) közigazgatás (rendőrség: körzeti megbízott – városi kapitányság – megyei – országos) egészségügy (háziorvos – szakorvos – kórház – klinika) oktatás, kultúra (városi – megyei – országos könyvtár, általános iskola – gimnázium – főiskola – egyetem) szervezés, irányítás (MÁV, áramszolgáltatás) Hazánk népesség szám hierarchiája   Metropolis: 1 millió felett Nagyváros: 100 ezer fölött Középváros: 20-100 ezer között Kisváros: 5-20 ezer között Község: 5 ezer alatt

20. A magyar városok közül európai léptékben egyedül a főváros tekinthető dinamizáló pólus szerepkörrel rendelkező városnak. Budapest kiemelkedő szereppel bír a külföldi tőke, a gazdaságirányítás, a technológiai innovációk befogadásában és elterjesztésében a közép-kelet-európai térségben. Népességarányát jóval meghaladóan részesedik a gazdasági átalakulás minden dinamikahordozó eleméből (GDP, K+F, külföldi tőke, vállalkozások, képzett munkaerő stb.), a legjellemzőbb krízisjegy – a munkanélküliség – tekintetében pedig jóval kevésbé érintett. Gazdasági-társadalmi potenciáljánál fogva Bécs, Prága, vagy akár Varsó lehet a magyar főváros versenytársa.

22. Az inaktív települések egy részét nem az elnéptelenedés, hanem szegregáció veszélyezteti. A munkaképes, aktív korú népesség gyakran vándorol el a jobb lehetőségek reményében, ezért az inaktívak, illetve munkanélküliek aránya a népességben megnő. Ezt a folyamatot erősíti a városokból kiszoruló, munkanélküli, alacsony státusú rétegek bevándorlása, akik munkahelyük elveszítésével és a megélhetési költségek növekedésével az elszegényedő falvakba kényszerülnek. Ez a két, ellentétes irányú vándorlási folyamat sokszor nem a települések elnéptelenedésében, hanem népességcserében, erőteljes szegregációban nyilvánul meg. Ebben az esetben nem településen belül, hanem települések között alakul ki szegregáció. A szegregációs folyamatok felerősítik a település inaktívvá válását, kilátástalanná téve az ott élők helyzetét. Legsúlyosabb esetben ez társadalmilag-gazdaságilag kirekesztett, elzárt települések megjelenéséhez vezethet. Szegregáció: Az a jelenség, ha egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. www.westpa.hu/cgi-bin/itworx/itworx.cgi?modul...task...

23. Feladat: A Magyar Tudományos Akadémia 2005-ös felhívása alapján fogalmazza meg, milyen a kapcsolat a város és a vidék között? Miért szükséges a vidék fejlesztése? Felhívás Párbeszéd a vidékért Nem engedhetjük, hogy a vidéki Magyarország a rendszerváltás és az uniós csatlakozás vesztese legyen. Látjuk, hogy új erők munkálnak a világban. Látjuk, hogy az informatika csodálatos érintkezéskultúrát honosít meg nálunk és a világ minden részén. Az ismeretek elérhetők lesznek minden faluban, de ezzel minden falu a világverseny részese is lesz, a mezőgazdálkodó éppúgy, mint az iparos, a tisztviselő. Látjuk ugyanakkor azt is, hogy a munkaszervezés új eszköztára a nagy igazgatási és termelési központoknak kedvez. E szabadpiaci fejlődés következtében Európa és a világ nagyvárosai és vonzáskörzetük gyorsan fejlődnek. Ugyanakkor felrémlik a vidék visszamaradásának veszélye. A vidéken lakó emberek életminősége gyengébb, mint a városiaké, a vidéken csökken a munkahelyek száma, elmaradottabb az oktatás, az egészségügy szervezete. Különösen sújtja ez a veszély a mezőgazdaságból élőket. Az európai politikusok és értelmiségiek egyik legnagyobb gondja: hogyan segítheti előnyök juttatásával, lehetőségek teremtésével a vidéki lakosság versenyképességét. Annak a vidéki lakosságnak az erejét és helyben maradását, amelytől természeti adottságaink – a föld, a víz, az erdő, a növény- és állatvilág – karbantartását elvárjuk. Európában ugyanúgy, mint Magyarországon arra kell törekednünk, hogy közpénzekből is ösztönözzük a befektetéseket a vidéki úthálózat, az informatikai eszközállomány, az egészségügy, az iskolaviszonyok fejlesztésére, és segítsünk a korszerű, egészséges élelemtermelés és környezetgazdálkodás kialakításában. A vidéki munkahelyteremtés ma az európai politikusok és értelmiségiek legfontosabb céljai közé tartoznak. http://www.mtatk.hu/?page=parb_felhivas&mid=4&sid=3

24. A vidék válsága A vidéki élet a modernizáció következtében végveszélybe került. A falvak elnéptelenedtek, a kiöregedett lakosság nem képes és nem is érdekelt a vidéki tájat fenntartani. Spontán erdősödés és garázdálkodó vadak uralják a hajdan művelt vidéki tájat. A vidék felszámolását szolgálta számos modernizációs törekvés mind a kapitalista, mind a szocialista modernizáció alatt. A falu bizonyult a gazdasági növekedés számára létfontosságú olcsó és képzetlen munkaerő forrásának. Ezért fogalmaztak meg kormányok többé-kevésbé nyíltan faluellenes gazdaságpolitikákat a huszadik században az egész világon. Az élelmiszertermelés ipari formái szükségtelenné tették a vidéki közösségeket. A modernizációs propaganda sikeresen meggyőzte a falvak lakosságát, hogy a jövendő nemzedékeknek csak a város biztosíthat életet.

26. A vidék felértékelődése A természetközeli és ökológiai szemléletű életforma értékének tudatosítása és az emberi civilizáció túlélésének feltételeként való megfogalmazása felértékelheti a vidéket, amennyiben a vidék valóban ökológiai szemléletűvé alakul. Közpolitikák és azokhoz rendelt források segíthetik a vidék ökológiai szemléletű átalakulását. Ehhez azonban a kormányoknak tovább kell lépniük a „vidék mint olcsó életforma és szociális menedékhely” szemléleten. A gazdasági válság a városokban képzett embereket vidéki vagy kettős életformára késztethet. Amennyiben ezek közt a tudatos jelenlétre törekvők száma meghatározó lesz, akkor a visszatelepedők vagy betelepedők szemléleti váltást hozhatnak a vidéken. Tudásukkal, igényességükkel és nem utolsósorban megtakarított pénzükkel, valamint saját magatartásukkal felértékelhetik, visszaadhatják a vidéki élet méltóságát. A benépesedő és környezetébe akár globálisan integrálódott vidék autonóm problémamegoldó képessége jelentősen növekedhet, ezáltal növelve az ott élők jövőbe vetett bizalmát.

27. A falvak lehetséges szerepe a funkciómegosztásban • A munkavállalók fele már ma is a városokban dolgozik • A „falusi lakosság” 10–15%-a él a mezőgazdaságból és 25–35%-a helyi feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozik • Lehetséges (új) funkciók • lakóhely, • üdülőhely, • napi rekreáció, pihenés, • ipar, • közszolgáltató vállalatok, intézmények telephelye, (szennyvíztelep, hulladéklerakó, kórház, szanatórium, idősek otthona stb.), • tájfenntartás, „természetvédelem”, ökológiai egyensúly biztosítása stb.