Böszörményi Gyula Gergő ifjúsági regényei

„Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Böszörményi Gyula Gergő ifjúsági regényei Olvasótábor 2012. Július 9-12. Alsómocsolád

Ki is Gyula bátyó? 1964. július 23-án született Miskolcon. Szülei: Bodonyi Izabella szülésznő, Böszörményi Jenő hivatásos gépkocsivezető, sportrepülő. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Mivel családja is széthullott körülötte, egészségügyi gyermekotthonba került, ahol értelmi fogyatékos társai között élte mindennapjait.

Pályája Tizenévesen kezdett el írni. A 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin és más folyóiratok hasábjain. 1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet forgatott vele, melyet a németországi művész mozikban, mint „híradófilmet” vetítettek. Azóta számos nyomtatott sajtó- és televíziós interjú készült vele. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált. 1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-től a Magyar Hírlap rendszeresen közli publicisztikáit. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A Gergő és az álomfogók megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése. Az utóbbi években a következő televíziós riportfilmekben szerepelt: 2004: a Duna Televízió egyórás riportfilmje (Tálentum sorozat, Zsigmond Dezső rendezésében) 2005: a Magyar Televízió riportfilmje az Akiktől érdemes tanulni című sorozatban, Szenes Andrea produkciójában 2006: a Magyar Televízió riportfilmje a Hátrányból előre című sorozatban, Szenes Andrea produkciójában.

Regényei Kucó – kisregény, Mandátum Kiadó 1991 Aids kommandó – regény, Totem Kiadó 1995 Árnyéktalanok – fantasy regény, Cherubion Kiadó 1996 Hullámok hátán – regény, Seneca Kiadó 1997 A szerelem hatalma – regény, Seneca Kiadó 1998 Kucó-Villamostangó – kisregények egy kötetben, Seneca Kiadó 1997 Adjátok vissza a gyermekemet – regény, Halász és Fia Kiadó 1999 Kárhozottak háza – regény, Kalandor Kiadó 2003 Dávid Király asszonya – regény, Magyar Könyvklub 2003 Fiókszavak – esszékötet, Szabad Föld Kiadó 2003 Gyerekasztrológia – népszerű ismeretterjesztés, Jonathan Miller Kiadó, 2004 Ütközet a Meridim fölött – sci-fi, Inomi Kiadó, 2005 Kerekalma mesék (CD melléklettel-Alma zenekar) – Ciceró Könyvstúdió, 2005 Az elveszett történet (Jonatán I.) – Könyvmolyképző Kiadó, 2006 Rontásűzők I. - Könyvmolyképző Kiadó, 2009 A Gutenberg lovagrend (Jonatán II.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2007 9…8…7... (Rémálom könyvek I.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2007 6...5...4... (Rémálom könyvek II.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Árnyvadászok (Jonatán III.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Emberke színe - Csimota Könyvkiadó, 2009 3...2...1... (Rémálom könyvek III.) - Könyvmolyképző Kiadó, 2009 Mizu utazásra gondol - Pongrác Kiadó, 2010 EzoPara - Pongrác Kiadó, 2010 (Machó Zsófiával közösen)

Novellái Birodalmi osztag – Birodalmi osztag, Inomi Kiadó, 2004 A hipertér vándorai – Jó éjt, kapitány!, Goblin Kiadó, 2005 Az Evolvens kalózai – Vörös kendővel válladon, Graal Könyvek Kiadó, 2005 Imák és kételyek könyve – Ima, Barrus Könyvkiadó Kft., 2005

Televíziós munkák Űrgammák – 160 részes tévésorozat - forgatókönyvíró (1995) Barátok közt produkció - forgatókönyvíró (2000) Álomlátók - gyermekfilm, forgatókönyvíró (2008)

Színpadi munkák A Komédium Színház öt éven át játszotta a Kucó című monodrámáját Kálloy Molnár Péter szereplésével, Radó Gyula rendezésében. A darab 2003-tól havi négy előadással vendégszerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban is. Szintén 2003-ban Erdélyben nagy sikerű turnén vett részt az előadás. 2006-ban a darabot meghívták az Edinburgh-i Fringe Fesztiválra (a hatvan éves színházi fesztivál történetében ez volt az első magyar nyelvű darab). 2006 szeptemberétől az Új Színház tartja műsorán.

Egyéb munkák Az Appaloosa Corp. amerikai szoftvercég megbízásából az Ecco II. című számítógépes játék szövegeit írta.

Díjak • Körtemuzsika díj (az Év Legjobb Gyermekkönyve a gyerekek szavazatai alapján) a Gergő és az álomfogók-ért 2003-ban. • IBBY díj (az Év Gyermekkönyve a Nemzetközi Gyermekkönyvkiadók Tanácsának döntése alapján) a Gergő könyvekért 2003-ban. • Közművelődésért díj (Tiszakécske város önkormányzata adományozta 2006. augusztus 20-án) • József Attila díj (2007. március 15.) • Díszgyűrű (Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíja munkásságáért, 2007. augusztus 20.)

Gergő sorozat Legismertebb művei a Gergő-sorozat meseregényei: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002 Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004 Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005 Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006 2007-ben jelent meg a Gergő és az álomfogók német fordítása Julius Bessermann szerzői névvel (Julius Bessermann: Greg und die Traumfänger, Schenk Verlag, Passau). Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat: Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007 Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010 Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak: Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005 A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007

Az Álomfogó-regények Böszörményi Gyula író, újságíró meseregény-sorozata. A regény nem a nyugati kultúrák mese- és mondavilágára, hanem a honfoglalás előtti magyar mitológiára épül. Népmeséink elemeit használja fordulatos, a mai gyerekek által is élvezhető, modern stílusban.

Mi micsoda, ki kicsoda? Éber – ember, mugli; nem szeretik, vagy csupán nem értik a meséket, a fantasztikus történeteket, legtöbbször felnőtt. Révülő – érti és szereti a varázslatos történeteket, hisz a mesék erejében és a szeretet varázshatalmában. A révülő képes álmokban bolyongani, sőt, nem szégyell álmodozni, merengeni. Fél-éber – olyan emberek, akik a Valóságban élve "sejtik", hogy komolyan kell venni az álmainkat, s azt is, hogy valóban léteznek álomlények, révülők, de valahogy rossz úton járnak. Álomfogók – a bőrükön ismeretlen varázsjeleket viselő, a gondolat sebességével elsuhanó álomlények; valójában menekültek, akik elhagyták a Valóságot, és végleg Álomföldére költöztek. A Sárkány – a természet ereje.

A Világfa A Világfa, vagy Tetejetlen Fa nem más, mint a MINDEN. A Világfa maga a Világmindenség, hiszen megtalálható rajta a Valóság összes porcikája. Lombszint Törzsszint Gyökérszint

Tetejetlen Fán révülő, légy üdvözölve a Sámánok Jurtájában! Kik azok a sámánok és mi az a sámánizmus? Forduljunk válaszért először a Pallas Nagy Lexikonhoz: „Sámánizmus„: a fejlődés alacsony fokán álló népeknél a vallási fogalmak összezavarása a bűvészettel és a babonával. A buddhizmus behatása alatt fejlődött ki Észak-Ázsia műveletlen népeinél. Sámánok : így nevezik Mongol- és Nagy-Tatárországban, Kína, Szibéria és Kamcsatka egy részében a varázslás- és kuruzslással foglalkozó papokat. A sámán szó valószínűleg a szanszkrit sramana-ból ered, mely buddhista szerzetest jelent. Valószínűleg a buddhizmussal együtt jutott el az északÁzsiai félvad törzsekhez. Meglehetős rendszertelen a Sámán vallása. Számtalan teremtett és teremtetlen isten létezik szerintük, ezek egy része az égi testekben, más része élő v. élettelen tárgyakban lakik.„ Lássuk mit mond a sámánokról Hoppál Mihály, aki valóban szakértője az ősi népek kultúráinak: "Sámán, Sámánnő: Varázsló, mágus, kuruzsló vagy szellemgyógyító, aki akaratereje segítségével transzállapotba kerül, és közvetítőszerepet játszik az emberek s az istenek és szellemek között. A sámánok dobokat, rituális tárgyakat és ünnepi jelmezeket használnak az istenekkel való azonosulásukhoz. A transzállapotban a lélek utazása során megpróbálják visszajuttatni az ellopott lelkeket, vagy információt kérnek az istenektől az élelem hollétéről és a vadászatok várható eredményéről. A sámán különbözik a szellemmédiumtól, aki transzba eshet, de nem uralja a helyzetet, valamint a paptól, aki irányítja a rítusokat, de nem kerül szükségképpen transzállapotba. A sámánizmus: a transzállapot elérésének a módszere, amely során a varázsló, kuruzsló, vagy szellemgyógyító lelki utazáson vesz részt, hogy találkozzon az istenekkel, a szellemekkel. A sámán használhatja a dobpergés monoton ütemét, hogy elérje a transzállapotot. A műveletet általában sötétben végzi. Gyakran használnak pszichedelikus anyagokat is. A sámánizmus gyakorlata Szibériában, észak- és Dél Amerikában, valamint Indonéziában virágzik." A sámánok tehát az ősi népek bölcs varázstudói voltak. Rendszerint minden törzsnek akadt egy-egy sámánja, a nagyobb törzsszövetségekben (mint a népvándorlás idején őseinknél, a Hét Magyar törzsénél) akár több is élhetett. Rang szerint közvetlenül a törzsfő alatt helyezkedtek el, de még ő is a sámánra hallgatott, hiszen egyedül a varázstudó "értett" az istenek, állatok és szellemek nyelvén.

A sámánok számos dologhoz értettek. Tudtak gyógyítani, visszalopták a beteg emberek elrabolt lelkét a Gyökérszintről (Alvilágból), segítő állatuk hátán utazva kilesték, merre járnak a vadászok által remélt csordák. Rontást űztek, a háborúban varázserővel segítették a harcosokat, irányították az időjárást. Szokás őket természeti varázslóknak is nevezni, hiszen minden bűbájuk valahogy a Természettel volt kapcsolatos. Nagyon pontosan tudták és értették ők a Természeti Istenek és Szellemek szerepét, fontosságát és rendjét! Az igazi sámánt általában már születésekor felismerték, mivel mindig valami furcsaság járt a világrajövetelével. Ez lehetett különös, ritka természeti jelenség (pl. nagy vihar), de testi eltérés is: pl. foggal született, több fogsora, vagy ujja is volt, esetleg burokban jött a világra. Az ilyen gyermeket nagy tisztelet és egy kis félelem övezte. Az első naptól fogva sámánnak nevelték, nem csoda hát, hogy felnőve valóban különc lett.A sámán avatása mindig természetfeletti esemény volt. Ilyenkor az ifjú sámánjelölt három napra mély álomba merült, s ezalatt Szellem Lelke felvándorolt a Világfa csúcsára, miután meglátogatta a Gyökérszintet. Lélekutazása közben az öreg ős-sámánok lelkei kísérték, tanították, hogy aztán el tudjon bánni a gonosz szellemekkel, álomlényekkel, betegséghordozó förtelmekkel. A sámán e három nap alatt találkozott segítő állatával is, akitől aztán egész életében nem vált meg soha. A segítő állatszellem beleköltözött a sámán legfontosabb tárgyába, a sámándobba, ami így eggyé vált vele: ezért szokták a sámánok azt mondani, hogy "a dobomon utaztam".A sámánok egyértelműen ősei, elődei a későbbi varázslóknak, mágusoknak és misztikus papoknak. A sámán és a táltos között számos különbség van, de erről majd máshol olvashattok. A Sámánok Jurtája:A Tíz Jurta Szövetségében a Sámánok Jurtája a legmegbecsültebb, legrégibb bűbájos csoport, mely a Felső Világ Tűzköréhez tartozik. A Jurtába beiratkozó sámántanoncok éppen ezért az ősi idők történetével, regékkel, mondákkal, híres elődök életével ismerkedhetnek meg. Különösen érdekli őket a honfoglalás előtti magyar törzsek élete, mondái és a jelenkor honismerete. Nézzük igazi sámán vagy-e, hangról ismerd fel misztikus családod!

Merész révülő, légy üdvözölve aVajákosok Jurtájában! A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: "Kuruzsló, javasember, javasasszony. - Átvitt értelemben: csaló, szélhámos, SARLATÁN. "A vajákos ember tekintélyét- idekint így hívják a kuruzslót - roppant megnövelte ...az idõ." (Móra) - Vajákol: hókuszpókusszal, ráolvasással gyógyít. Régies, választékos szó: Kosztolányi is sokszor használja.” Ettõl bizony nem lettünk sokkal okosabbak. Ráadásul a Kéziszótár meglehetősen elfogult (mintha direkt cikizni akarná a vajákosokat!), mikor csalót, szélhámost, hókuszpókuszt emleget. És Móra Ferenc megjegyzése talán arra utal, hogy ma többet, jobbat gondolunk a vajákosokról, mint amilyenek valójában voltak? A vajákosok (főleg asszonyok!) a régmúlt korokban olyan emberek voltak, akik nem számítottak "hivatásos" varázslónak, bűbájosnak, sámánnak, de maszekban, mellékállásban, mikor épp akadt némi szabadidejük, gyógyítottak, s helyrehoztak olyan bajokat, amikhez varázstudomány kellett. Szükség is volt rájuk, hiszen akkoriban a hivatásos orvosok még a nagyvárosokban is ritkaságszámba mentek. Ha valaki megbetegedett a falvakban, máshoz nemigen fordulhatott, mint a helyi vajákoshoz, akit neveztek javasasszonynak, csontkovácsnak, és néha bábának is. A vajákosok értettek a gyógyfüvekhez, azokból valóban hatásos teákat tudtak főzni, amivel sikeresen gyógyítottak számos betegséget. Sínbe rakták a törött végtagokat, fertőtlenítették és bekötözték a sebeket. A természethez közel élő, azzal szoros kapcsolatban álló emberek gyakran hitték, hogy az erdőt-mezőt járva lidércek, rossz lelkek rontották meg őket, s ezért lettek betegek. A vajákos erre is tudott gyógymódot, varázsigét, ráolvasást.A vajákosok legtöbbször nem fogadtak el pénzt a szolgálataikért, inkább "természetben" kérték a fizetségüket: tojást, tyúkot, szalonnát, néha birkát, tehenet kaptak, ha a ráolvasás sikeres volt. Az emberek általában tisztelték őket, s kicsit tartottak is tőlük, hiszen "bűbájossággal bíbelődtek", lidérceket, "fődi ördögöket" zavartak el.

A vajákosok között persze olykor akadtak csalók is, akik kihasználták az emberek szenvedését, félelmeit. Ezek valóban "nagy hókuszpókuszt" mutattak be, azután összeszedték a beteg házában található értékes holmikat, és magukkal vitték azokat, mondván: "Ezekben lakoznak a lidércek, de majd én elásom őket az erdőn!". Valójában maguknak tartották meg a csalással szerzett holmikat. (Láthatjuk ezt pl. az "Indul a bakterház" c. magyar filmben). Olykor a vajákos asszonyt és a boszorkányt nehezen lehetett megkülönböztetni egymástól. A régi emberek úgy vélték, hogy ha valaki bűbájol, ráolvas, vajákol, de tudományát mindig csak jóra fordítja, az vajákos, míg a boszorkány ugyanezt a tudományt rontásra használja. Sajnos gyakran előfordult, hogy ha valaki megharagudott egy becsületes vajákosra, akkor ráfogta, hogy boszorkány, s ez bizony sokszor a vajákos életébe került. Az igazi vajákos becsületes, segítőkész, és a gyógynövények valódi mestere, aki mindenkinél jobban ismeri az erdő-mező állatait, növényeit és egyéb lényeit! A Vajákosok Jurtája: A Révülők Világában a vajákosok a növények és állatok ismerői, barátai és védelmezői. Ismerik az ártó-, és gyógynövényeket, hogy minden bajt képesek legyenek kúrálni. A növényekből teát, főzetet, pakolást, kenőcsöt és még számos hasznos dolgot tudnak előállítani. Tisztelik őseik tudományát, kutatják azok szokásait, előkerítik régi tárgyaikat, és azon törik okos fejüket, hogy a régi tudományosságokat hogyan is lehetne használni manapság. VAJÁKOS VAGY-E? Írj gyógyító főzet receptet nátha ellen és szedj hozzá rímbe ráolvasást is!

Táncoslábú révülő, légy üdvözölve a Dobolók Jurtájában! Mi az a dob és kik, miért püfölik? Lássuk előbb, mit mondanak erről a legrégibb zeneszerszámról a tudósok:"Ütő hangszer, henger alakú hangszekrényére egy vagy két, hurkolt zsinórzattal (a 19. század óta csavarral) szabályozható bőrhártya feszül. A legrégibb hangszerek egyike. A primitív népek körében mágikus funkciót tölt be (a négerek fétisként tisztelik, a sámánisztikus kultuszban a világegyetem egyik szimbóluma) és az antik világban is megőrzi vallásos szerepét. Számtalan formai változatából (népi és műzenei típusok) a mai hangszer-praxisban kiváltképpen a nagydob, a kisdob, a pergődob és a csörgődob használatos. /.../ A nagy magyar dobokat már P. Benoit francia krónikás említi V. László magyar király követségének leírásában (1457); ezek valószínűleg üstdobok voltak.” A pusztai népek életében különösen fontos szerepet töltöttek be ezek a csudás szerszámok. Elkészítésük egyszerű volt (a cserzett állatbőrt fakeretre feszítették, majd vékonyra sodort béllel rögzítették), és szállításuk sem okozott problémát. Már a legősibb kultúrákban is ismerték, hiszen a tárgyak összeütögetésével előcsalogatott ritmusok különös hangulatba tudták hozni a hallgatóságot. Manapság újra szokás ún. "dobolásokat" tartani, mikor akár több tucatnyi dobos veri a ritmust egyszerre, természetesen nem kotta, hanem hangulat szerint. A résztvevők mind arról számolnak be, hogy a dobolás szédítő lüktetése egészen különleges, felemelő érzést keltett bennük, mintha "elvarázsolták" volna őket. A sámánok és táltosok számára a dob még ennél is lényegesebb, egyenesen rituális eszköz volt. "A táltosok körében használatos volt egy különös erővel rendelkező dob, amelynek segítségével a táltos emberfeletti cselekedeteket tudott véghezvinni, pl. magához idézhette a természetfeletti lényeket. A pusztai népek sámánjai kifestették dobjukat, s persze nem akárhogyan: a dob rajzolata legtöbbször a Világfa szintjeit jelképezik. A dob alján a Gyökérszint, közepén a Törzsszint, tetején a Lombszint volt látható, állat és emberfigurákkal, hegyekkel és folyókkal. Sok sámán dobverőjét gyík, az Alvilág állata díszítette.

Mivel a sámándobot a gazdája élőlénynek tekintette (azonos volt a sámán segítő állatával), így természetesen élőlényként bánt vele. Mikor elkészült egy új sámándob, azt életre kellett kelteni. A sór népnél ezt pl. úgy végezték, hogy a dob különböző részeit (perem, bőr, keresztfa, stb.) áldozati sörrel locsolták meg (ne a mi, boltban kapható, palackos söreinkre gondoljatok), és a sámán elregélte (mintha mondjuk a dob bőre mesélné), hogy hol és hogyan élt az a jávorszarvas, aki végül a bőrét adta a dobhoz. Ezek a dob-avatások gyakran napokig eltartottak, mivel a sámán hosszú versekben, regékben adta elő új varázsszerszáma alkotórészeinek származási történetét. Úgy tartották, hogy a sátorban tartott dob megéhezik: ezért nem szól szépen, levegő páratartalmától). A sámán ezért használat előtt mindig a tűz parazsa fölé tartotta a dobot, ami így kiszáradt, s újra szépen döngött. Gondolnátok, hogy a magyar népmesékben a hős táltos lovát ezért kell eleven parázzsal etetni? A táltos ló ugyanis valaha a magyar sámánok totemállata, segítő szelleme - vagyis dobja volt! A Dobolók Jurtája: A Révülők Világában a dobolók, énekmondók, regélők, táncosok és bárdok a Felső Világ Tűzköréhez, vagyis a Lombszinthez tartoznak. Fő jellemzőjük, hogy minden révülést, varázslatot gyógyítást a zene, a ritmus és rigmus bűbájával hajtanak végre. Ha egy sámán dobja megsérül, dobolót kell hívnia, hogy az megjavítsa, meggyógyítsa azt. A dobolók ezen kívül készítenek bűbájos hangszereket (csodasípot, nádi hegedűt, sárkányfog cimbalmot, stb.), melyek mind valamilyen egyedi igényt elégítenek ki, és legtöbbször megrendelésre, egy-egy révülő határozott kérésére születnek. Zene, tánc, ritmusos regölés - mind varázserővel bírnak, méghozzá oly sokkal és erőssel, hogy azt még a teljesen varázstalan éberek is érzik (kukkantsátok csak meg a diszkókban, vagy falusi lagzikban ugrabugráló embereket!). Ezért a Dobolók Jurtájának tanoncai olyan révülőket vesznek fel évről-évre, akik a ZENE, a TÁNC, vagy valamely ZENESZERSZÁM bűbájolásával szeretnének foglalkozni. Hatalmas erőt kapnak a kezükbe, ha bármelyiket magas szinten képesek űzni: örömöt, szeretetet, megnyugvást és mosolyt áraszthatnak általuk a világba. Készíts sámándobot, hogy megtudd a Dobolók Jurtájának tagja vagy-e?

Cirokseprűn, sütőlapáton révülő, légy üdvözölve a Boszorkányok Jurtájában! • Rút boszi, vasorrú, meg a többiek Rólunk, a "seprűnjárók" családjáról bizony tízezernyi mendemonda, babona, mese szól. Büszkén kijelenthetjük, hogy a meselények legősibb csoportjai közé tartozunk: már akkoriban is velünk rémisztgették a hiszékenyeket és ostobákat, mikor a hegyekben még sárkányok laktak, az erdők pedig koboldoktól, tündérektől hemzsegtek. A boszorkány azt a néphitbeli alakot jelentette és jelenti ma is, amely valamely természetfölötti (eredetileg nem éppen okvetetlen rossz és ártó) hatalommal való szövetsége (később a keresztény tan szerint kizárólag az ördöggel való cimborasága) alapján mindenféle varázslásra, bűbájos mesterségre képes. Sajnálatos tény, hogy a kereszténység elterjedése után kezdték úgy emlegetni a boszorkányokat, mint akik kizárólag gonoszságokra képesek. A sámánisztikus hagyományokat valló népeknél a boszorkányok szintén hajlamosak voltak a rosszra, de sokszor gyógyítottak, segítették saját közösségüket, mentettek meg embereket és állatokat egyaránt más, valóban gonosz lényektől. A boszorkányokat különböző korokban és vidékeken más-más néven emlegették: hívtak minket strigának (a latin strix szóból), incubusnak (latinul incubo), succubának, maleficusnak (latinul malefica - jelentése méregkeverõ), és veneficának. Az ún. "sötét középkorban" rossz idők jártak a boszorkányokra. Ahol felütötte fejét a babonás félelem, a gyűlölködés és vallásos őrület, ott hamarosan megvádoltak valakit azzal, hogy boszorkány és rövid úton máglyahalálra ítélték. Egészen agyament dolgokat voltak képesek kiötleni akkoriban az emberek, hogy "lebuktassanak" minket: feltételezték pl., hogy a boszorkányok a vízben tollpihe súlyúak (hogy mi okból???) - ezért székre kötözték a gyanúsítottat, és egy óriási horgászbot segítségével a folyóba mártották őt: ha elmerült, ártatlan volt (csakhogy akik a kötelet tartották, azok általában a felszínen tartották az áldozatot, hogy a tömeg elégedett legyen).

A babonaság szerint a boszorkányoknak rendszeresen találkozókra kellett repülniük, az ilyen boszorkány-találkákon, vagy boszorkány-szombatokon a banyák hatalmas bulit, lakomát csaptak, és itt végezték el közös, nagy varázslataikat, rontásaikat is. A boszorkányperek alkalmával az ilyen, borzalmakkal teli éjszakákat az emberek fantáziája színezte ki, a megkínzott "boszorkány" pedig mindent bevallott, hogy végre ne bántsák tovább. A boszorkányokról még számos érdekes, hátborzongató tényt, hiedelmet, babonát fel lehetne sorolni (ezt máshol majd meg is tesszük). Egyelőre legyen annyi elég, hogy az egyik legősibb meselény a boszorkány, aki nem mindig volt ártó és gonosz, de ma már szinte csak így gondolnak rá. A magyar népmesékben a vasorrú bába fordul elő legtöbbször, akit "szerencsés esetben" a hős öreganyámnak szólít, s akkor még segítséget is kaphat tőle. A Boszorkányok Jurtája: • A Révülők Világában a boszorkányok ma a Középső Világ Tűzkörének fennhatósága alá tartoznak, de nem volt ez mindig így. A boszorkányok valaha sötét, árnyak közt révülő, veszélyes szerzetek hírében álltak, s így helyük a Gyökérszinten volt. Hogy felvegyék őket a Jurták Szövetségébe ahhoz előbb le kellett mondaniuk a rontásról, átkozásról, méregkeverésről, s minden sötét mágia űzéséről. Ez megtörtént, de ketté osztotta a boszorkányok közösségét. Sokan közülük a mai napig úgy vélik, hogy csak az lehet igazi boszorkány, aki ártó varázslatokat is gyakorol, míg a Jurtába belépett "kolleganőik" kizárólag gyógyítással, rontásűzéssel foglakoznak. Ezek a Rontó Boszorkányok Szektájának tagjai szívből gyűlölik a Jurtában tevékenykedő társaikat, "tüllszoknyás némberekként" emlegetve őket. A Révülők Világának boszorkányai hű társaikkal, famulusaikkal járják a Világfát és a Valóságot. Ezek az állatszolgák éppen úgy egész életre csatlakoznak a boszorkányokhoz, mint a sámánok segítő szellemei. Legtöbbjük macska, varangyos béka, patkány, kígyó vagy béka, már csak hagyománytiszteletből is. A Tíz Jurta Szövetségéhez tartozó boszorkányok - mivel igen nagy tapasztalatuk van a rottyantás, kavarás, főzés területén - manapság elsősorban a természet vegykonyhájában, valamint varázslatos étkek elkészítésében jeleskednek. Lássuk boszorkányok vagytok-e? „Meseországnak folyóirata is van. A címe: Tarkabarka. Apróhirdetések is vannak benne. Találjátok ki melyik meséből valók a hirdetések, s melyik mesealak adhatta fel őket!”

Bölcsen révülõ, légy üdvözölve aVarázslók Jurtájában! Varázsló és mágus: Varázslók a világ minden táján találhatóak, ha az ember nyitott szemmel keresgél. Vajon mindig így volt ez? És tulajdonképpen kiket nevezünk varázslóknak? A varázs szó viszont a szláv vražtli-ból ered amihez az árt, megigéz, jósol jelentések kapcsolódnak. Értelemszerű, hogy az átvett jövevényszavak valamit megőriztek eredeti jelentéseikből, hiszen a magyar a varázsló tevékenységéhez ezek a fogalmak kapcsolódnak. Varázslás a természeti jelenségek befolyásolására végzett babonás cselekvések összessége, rendszere, bűvészet, szemfényvesztés. Ha tehát alaposan elgondolkodunk rajta, hogy mit értünk "varázsló" alatt, akkor kimondhatjuk: sámán az a varázstudó, aki a természeti erőkkel, az időjárással, vadászattal kapcsolatos bűbájt űz, de ezt mindig saját közössége, faluja, törzse érdekében teszi - varázslónak viszont azt a varázshasználót nevezzük, aki "tudományosabb" alapon, és "önös érdekből" űzi a mágia valamely formáját, s a természeti erőket mélyebben, anyagi szinten ismeri, befolyásolja. Érthetőbben: ha egy varázstudó el akarja oltani az égő erdőt, akkor (ha sámán) a tűz szelleméhez, lelkéhez fordul, vagy az eső szellemét hívja segítségül, míg (ha varázsló) mágikus erejével a tűz anyagára hat, s pl. jéggé dermeszti a lángokat. A Varázslók Jurtája A Tíz Jurta Szövetségének legcsekélyebb létszámú, bár nagyon ősi Jurtája. A Középső Világ Tűzköréhez tartozó Varázslók Jurtáját jelenleg is két sámán (Gyorsláb Jimmy, odzsibve bölény-sámán, és Csihua, a dél-amerikai csoko törzs jaguár-sámánja) felügyeli. Tevékenységi körük ezért elsősorban a Nyugati Varázslóiskolákkal való kapcsolattartás, továbbá az éberekkel kapcsolatos minden ügy, baj és gond. A logika varázslatát felhasználva oldd meg a gyufás feladatokat!

Végtelen utakon révülő, légy üdvözölve a Garabonciások Jurtájában! Garabonciás diák" - szoktuk hallani a kifejezést, főleg népmesékben, régi történetekben, igaz, ma már talán egyre ritkábban. Pedig a garabonciás, vagy barboncás ember (diák) az egyik olyan mesehősünk, aki más nép meséiben, regéiben nagyon ritkán, vagy soha nem fordul elő. Származása ugyan egy germán istennel rokonítja, de az, akiről mi beszélünk (a varázstudó vándor) bizony ízig-vérig magyar. A garabonciás diákról legtöbbször a következő kép ugrik be: fiatal, vidám vándorlegény, aki örökké vándorol. Nem tudni, honnan indult, s azt sem, hogy hová tart. Váratlanul bukkan fel, szállást és élelmet kér a jó emberektől, marad néhány napig, majd nyomtalanul eltűnik. Úgy vélik róla, hogy némi varázsereje is van, csudás dolgok történnek ott, ahol éppen megjelenik, de oly csendben, hogy akik látják, általában csak utólag jönnek rá: bűbájt láttak. A garabonciás furfangos, igazságos. Képes egyetlen kődarabból és némi vízből ízes gulyást főzni (persze közben dobál bele minden mást is, ami kell, s az elbolondított emberek tán soha nem döbbennek rá, hogy a kő nem is lett volna szükséges), megváltoztatja az időjárást, a jó és szegény embert jutalmazza, a kapzsi gonoszt megbünteti. A Garabonciások Jurtája a Alsó Világ Tűzköréhez tartozik, melyet jelenleg ugyan két sámán vezet, de a barboncások minden választási évben heves kampányt folytatnak, hogy egyszer végre garabonciás kerüljön a Hetek közé. Bár a barboncások varázstudománya a természet erőit (szél, víz, tűz, föld) használja fel - ezért a Törzsszinthez kellene tartozniuk -, tevékenységük viszont az "égbolthoz" kapcsolódik (időjárás, égitestek irányítása, sárkányok) - tehát a Lombszinten volna a helyük -, mégis a Gyökérszint a munkahelyük. Ennek oka, hogy a garabonciások "főfoglalkozású" rontáselhrítók, gonosz és sötét lények vadászai - ezek pedig mind a Gyökérszinten születnek, s onnan terjednek mindenfelé. A Látók és Garabonciások Jurtájának legfőbb tevékenységi körei a következők: jóslás, halottlátás, szellemidézés, rossz szellemek elűzése, időjárás-alakítás, égitestek mozgásának felügyelete és befolyásolása (csak a Hetek különleges engedélyével!), és persze a rossz szándékú varázslények vadászata. Lássuk tartozhatnátok-e a garabonciások közé? Oldjátok meg a keresztrejtvényt, tudjátok meg ki volt az egyik legnagyobb magyar garabonciás?

Merész révülő, légy üdvözölve aVadászok Jurtájában! Kik is azok a vadászok? Vadászok azok, akik az erdőt, mezőt, sivatagot és hegyet járva állatokat ejtenek zsákmányul - manapság legtöbbször csak azért, hogy aztán a trófeát kiakaszthassák a nappalijuk falára. Azért a felelet nem ilyen egyszerű, hiszen a Vadászok Jurtájában a fent említett sportvadászokat mély megvetés fogadja. A Vadászok Jurtájába kizárólag igazi, nemes vadászok nyerhetnek felvételt - azok lelki leszármazottai, akik a régmúlt időben éltek, s járták a vadont, a pusztát. Azok a régi vadászok ugyanis még egészen mások voltak; főleg abban, hogy másféle, bensőséges kapcsolatban álltak az állatokkal, a természettel. A régmúlt vadászai tisztelték az állatokat, s csakis akkor emeltek rájuk fegyvert, ha élelemre volt szüksége a törzsnek, a családjuknak, vagy mikor az állat veszélyeztette az életüket. A vadásznak számos dologhoz kellett értenie, hiszen csak magára számíthatott a vadonban. Természetesen erősnek, eszesnek, fürgének kellett lennie, aki jól forgatja a fegyvereket, de képes nyomot is olvasni, megfejteni minden állat viselkedését, ismerve azok szokásait. Tudnia kellett felismerni a Természet jelzéseit: az időjárás, a szél változásait. A csapdaállítás éppen olyan fontos tudomány volt a számára, mint az elejtett állat megnyúzása, húsának besózása, vagy füstölése. A Vadászok Jurtája: A Vadászok Jurtájában annak van helye, aki szereti az állatokat, őszintén kíváncsi az életükre, gondolataikra, titkaikra. Vadásztanonc lehet az is, aki szeretné megvédeni természeti környezetünket, az erdőket, tavakat, s aki nem fél a testi megpróbáltatásoktól sem, ha sátorban kell aludni, saját kézzel tábortüzet rakni és hegyen-völgyön túrázni. Bizonyítsd, hogy lehetnél a Vadászok jurtájának tagja, vadászd le az összeillő mesei szófordulatokat!

Légy üdvözölve az Álmok Birodalmában, révülő! Aludni és álmodni mindenki szokott, még akkor is, ha nem tud, mer, vagy akar emlékezni rá reggelre kelve. Azok, akik álmodozni szoktak, s azt büszkén be is ismerik, még kevesebben vannak. Pedig, ha jól belegondoltok, az álmok és az álmodozás legalább olyan fontos, mint a levegő, az étel és a víz. Aki nem pihenheti ki magát sokáig, nagyon beteg lesz, és ha végre lefeküdhet aludni, szinte azonnal álmodni kezd. Ebből értették meg a tudósok (akik több évszázada kutatják az álmodás képességét, s még mindig nem sokra jutottak), hogy az agy számára a pihenés időszaka az, amikor álmokat látunk. Álmainkban gyakran különös, meseszerű tájakon fordulunk meg. Őseink úgy gondolták, ilyenkor az ember árnylelke bolyong a Világfa különböző szintjein, és tapasztalatokat gyűjt, ismerősökre akad, ellenségekkel küzd, rég holt szeretteivel beszélget, miközben segítő állatszelleme vigyáz rá. A mesék nagyon közel állnak az álmokhoz. A meseírók elmondhatják, hogy nagyon sokszor megálmodják történeteiket, vagy azt, hogy miként folytassák azt, ha valahol elakadtak. Tulajdonképpen a meselények mind álomlények, hiszen álmodozás során születnek kitalálóik fejében. Az Álomlények Jurtája A Tíz Jurta Szövetségében ez a legváltozatosabb tagsággal bíró Jurta, mivel minden lény ide tartozik, aki a Valóságban nem létezik, mégis él. Aki bebocsájtást nyer az Álomfogók Jurtájának rendes évi, Nagy Hortyogásnak nevezett találkozójára, szembetalálkozhat a világon valaha is kitalált összes mese minden szereplőjével, valamint azokkal a figurákkal, állatokkal, lényekkel, akiket az éberek révülők megálmodtak. Az Álomlények Jurtája az Alsó Világ Tűzkörének fennhatósága alá tartozik, bár az egyes tagok eredeti lakhelye lehet akár a Lombszinten is. Azok az álomlények, akik kérték tagságukat a Jurtába, legtöbben a Lombszint levelein található álomvilágokból, mesékből, történetekből származnak - a Gyökérszint sötét, ijesztő regéinek, rémtörténeteinek szereplői szívesebben maradnak ún. kóbor-álomlények. Kapsz egy álomlényt és írj fel minél több mesecímet amelyben szerepel a választott figura- használhatod a könyvtárat a feladat megoldásához 

Légy üdvözölve, ódon korokban révülő, az Ősök Jurtájában! Kit nevezünk Ősnek: Minden embert, aki előttünk élt. Minden korábban élt embert, aki a családtagunknak számított. Kizárólag az apai és anyai rokonságunkba tartozó elődeinket. Kizárólag a nagypapánkat és nagymamánkat. Ezen kívül hallottunk még szellemi ősökről: olyanokra mondjuk, akik korábban éltek, de gondolataikkal, eszméikkel, céljaikkal mi is teljesen egyetértünk és szeretnénk azokat követni, megtanulni. Akadnak történelmi ősök: általában hősök, vagy rendkívül nagy gonosztevők, akikre azért emlékezünk, hogy erényeiket mi is birtokolhassuk, hibáikat pedig elkerülhessük. Továbbá előfordulnak eszmei ősök: azokat nevezzük így, akik soha nem voltak a rokonaink, nézeteiket sem osztjuk teljesen, de mostani küzdelmeink, céljaink, munkánk elődei voltak valamilyen formában - vagyis mintha az õ művüket, tetteiket folytatnánk, ha közben tovább is fejlesztettük őket (pl. a mai autótervező mérnök eszmei őse az az ősember, aki feltalálta a kereket). Úgy tűnik, minél régebbi egy-egy kultúra, annál fontosabb volt számára az ősök tisztelete. Mai világunkban sajnos a még közöttünk élő idős embereket sem szokás megbecsülni. Az Ősök Jurtája:A Tíz Jurta Szövetségének legcsöndesebb tagja kellene, hogy legyen, mégsem az. Bár az Ősök Jurtájához eredetileg kizárólag elhunyt sámánok, varázslók, s egyéb révülők lelkei csatlakozhattak (csakis a jók!), később a Hetek kénytelenek voltak engedélyezni mindazok belépését is, akik az ősökkel foglalkoznak. Így ma már az Ősök Jurtájába lépve nem csupán rég holt varázstudók szellemeit, de olyan eleven révülőket is láthatunk, akik ősi regéket, történeti tényeket kutatnak, vagy egyszerűen csak valamely neves Ős-szellem eleven szolgái, rajongói. Az Ősök Jurtája az Alsó Világ Tűzköréhez tartozik, ami természetes, hiszen a Gyökérszint az a kellően félhomályos, csöndes világ, ahol a pihenésre vágyó Ős-szellemek jól érzik magukat. Áldoznátok az Ősöknek? Írjatok mesét minimum 15, maximum 20 mondatban. A megadott szavakat építsétek bele!

Légy üdvözölve aTündérek Jurtájában! Az "aprónép„ Talán a Világfa legkülönösebb lényei közé keveredtél, akik egyben a legfurcsábbak, legkiismerhetetlenebbek és legsokszínűbbek. Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk: "tündér"? Legtöbbünknek bizonyára egy légies, szárnyakon röppenő, csilingelőn kacagó lény. Mások inkább Tolkien mester gyönyörű, hegyes fülű, de egyben kiváló harcosokként és varázstudókként megálmodott elfjeit látja maga előtt. Már az elnevezésük is sokféle lehet: Skóciában Aprónépnek, Írországban Nemeseknek, Cornwallban Régi Népnek hívják őket. A Jó Szomszédok és a Béke Népe elnevezés is tündéreket takar. Az ó-angol nevük "fay", mely később "fairy"-ra módosult, s a francia nyelvből származik. A tündérek természete is ezerféle lehet. Akadnak közöttük barátságosak, gyanakvóak, vadak, sőt, kifejezetten rosszindulatúak és gonoszok is. Lakhatnak a föld alatt és fölött, tavakban, patakokban, barlangokban, földhányások mélyén, vagy tengerekben. A kelta tündérek pl. a magaslatokat, a vadon mélyét, és a tavak partját kedvelik. Méretük szintén eltérő. Vannak egészen parányi, rovarméretű fajták (pilletündék), manóformák, emberi nagyságúak (elfek), sőt, óriások is (bár ők igen ritkák). Külsőre olykor egyáltalán nem emlékeztetnek egymásra. Tévedés azt hinni, hogy minden tündér szép! Rengeteg fajtájuk hordoz kisebb "testi hibát" (pl. patája, apró szarvacskája van), vagy kifejezetten randa (bibircsókos képű, orrlyukai férfiököl nagyságúak, szájuk nincs, stb.). A magyar mondák tündéreiA magyar mondavilágban rendkívül fontos szerepük van a tündéreknek. A "magyar" tündér (a tündérek önálló nép, nincs nemzetisége: legfeljebb azért szoktuk rájuk aggatni a "kelta", "ír", vagy épp "magyar" tündér nevet, hogy rögvest tudjuk, mely vidékről származó tündérről van szó, hisz ez általában azt is elárulja, melyik tündérfajról beszélünk) légies, gyorsan surranó, erdők, patakok, tavak, ligetek és barlangok mélyén lakó, legtöbbször jó indulatú, de nagyon sértődékeny, kényes fajta. Az ősmagyarok meggyőződése szerint minden fontosabb helynek saját tündére van. Velük ajánlatos jóban lenni, mert puszta mókából, vagy haragjukban ezer bajt okozhatnak.

A magyar "tündér" szó valószínűleg a "tűnni", "eltűnni" igéből származik, hisz a tündérek tűnékeny lények. A magyar néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a néphagyomány számos várat tündérek által lakottnak, vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai, kecskekői, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ott éltek tündérek, de ott lehetett a legkönnyebben találkozni velük. Mainapság valószínű, hogy valóban Erdély a tündérek kedvenc, viszonylag még békés birodalma.A "magyar" tündérek közösségekben éltek, méghozzá "anyai jogú" vezetés alatt, amire az is utal, hogy mondáink-meséink szinte kizárólag tündérlányokról tesznek említést, fiúkról-férfiakról viszont alig. Az egyik legfontosabb jellemzője a magyar tündérlegendáknak az arany szín központi szerepe - lépten-nyomon aranyhajú tündérekről hallunk, persze aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek, hol arany oroszlán áll őrt az arany palota kapujában. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetősen gyakori. Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdőkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égből csöpög a tej, és bölcsőjük hóból és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükből, ha mosolyognak, ajkaikról rózsák hullanak. Másik szembetűnő jellemzője a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Nagyon fontos bűbájismereti utalás ez, lehet rajta gondolkodni! Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény próbák kiállása és megingathatatlan hűség tanúságtétele után juthat el hozzájuk. Aki hűtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból. Az ősmagyarok úgy tartották, hogy régen a tündérek éjjelente rendszeresen átjártak a Valóságba, méghozzá a Csallóközben (akkoriban még Macskarév volt a neve!). Egy öreg fűzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk. Az éber annyit szedhetett, amennyit akart, és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába. Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nem jöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt, hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltűntek, Csallóköz lett a neve.

Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban idõközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak. Így a Mezõbánd melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két tündér, a Déva várában lakó tündér pedig hétévente tér vissza. • A Tündérek JurtájaEgykoron a révülők (sámánok, garabonciások, stb.) szoros szövetségben álltak a tündérek hatalmas népével, sőt, a hunok és magyarok törzseivel is. A "hun-magyar" (értsd: a Kárpát-medencében élő) tündérek vezetője Imola tündérkirálynő volt Csaba királyfi idejében. Õ tett szent ígéretet a székelyeknek, hogy a távolodó Csaba után (a királyfinak a vesztes háborút követően ugyanis menekülnie kellett) a szelek, folyók, erdők és állatok tündérei majd üzenetet visznek, ha elérkezik a visszatérés ideje. Csaba vezér azonban még útnak sem indult, mikor Illangó felrúgta az egyességet, és (engedve Csaba iránt érzett őrült szerelmének), népével megtámadta a hun-magyar tábort. Akkor éjjel a koboldok, elfek, lidércek számos révülőt, közöttük sámánokat is megöltek, míg végre Torda táltos legyőzte őket, és foglyul ejtette Imolát (a királynő nevének jelentése: hínár, mocsár). Imola néhány esztendővel később a Gyökérszintre költözött, de a révülők addigra úgy döntöttek, hogy a tündéreket kizárják a Tíz Jurta Szövetségéből. Ráadásul feledésre is ítélték őket, vagyis a Világfán bűbájjal elkerített területekre száműztek minden tündért, így azok többé nem jelenhettek meg a Valóságban. Torda táltos kegyetlen ítélete oly jól sikerült, hogy mára maguk a révülők is azt hitték (néhány beavatott kivételével), hogy a tündérek mindig is csupán kitalált meselények voltak.2004-ben aztán Farkas sámán rájuk talált, eljutott Csallókapuba (az elszigetelt tündérek Törzsszinti települése), sőt, Egybetanya hatalmas városába is, hol kiszabadította saját palotája pincéjéből Illangó tündérkirálynőt, s ezzel feloldotta Torda táltos átkát. Ma már ismét tíz Jurtája van a Szövetségnek, mivel a tündérek nemes, csodálatos népe elfoglalta régi helyét a Gyémánt Jurtában. Rosszcsont koboldok összekeverték a magyar közmondásokat, a ti feladatotok kis tündék, hogy kibogozzátok Őket, majd megmagyarázzátok értelmüket!

Gergő és az álomfogók „2001 tavasza épp olyannak indult, mint bármely más tavasz: sártól szottyos, latyaktól ragacsos, de időnként már olykor előkukkantott Szemes az ólomszínű felhők mögül, és megcsiklandozta a náthás orrokat. Titkon készülődött a Révülők Világa, élén a Hét Sárkányőrrel, hogy végre hírt adjanak magukról az ébereknek, de erről még magam sem sejtettem semmit. Kicsiny, kétablakos, egyajtós szobámban a hosszú tél után én is épp csak ébredeztem, s azon törtem a fejem, mit fogok csinálni, ha kitör a nyár, a maga forró, színes kavargásával. Olykor ugyan gyanús álmokat láttam, amikben átsuhanó árnyakként hófehér hajú, varázsjelekkel telefestett harcosok osontak – de fogalmam sem volt róla, hogy ők az Álomfogók. Egy napon aztán beállított hozzám Müller Péter Sziámi barátom: meghozta őt is a tavasz, ahogy hozni szokta a hóvirágokat és a náthát. Az én óriástermetű, borzas hajzatú és mindig sebesen révülő cimborám igen feldobott hangulatban volt, mivel nemrégiben értesült róla, hogy (ismét) apuka lesz. A Világfa kusza gyökerei között, Élet anyó kunyhójában úgy döntöttek tehát, hogy Sziámiból soha nem elég (szerintem sem!), legyen utódja egy kisfiú, kit később majd Péternek neveznek. Sziámi barátom tehát meglátogatott a jövendőbeli csemete hírével, s nyomban felkiáltott: – Adni akarok valamit a gyerekeknek! Nem csak az enyémnek, minden gyereknek! Adjunk valamit a gyerekeknek! – Csokit? – bizonytalankodtam én, mert nem értettem teljesen a barátomat. – Dehogy csokit! – legyintett ő türelmetlenül. – Mást! Mondjuk… mondjuk írjunk egy gyerekmusicalt! Elfintorítottam magam. Mindjárt meg is mondtam Sziáminak, hogy musicalt írtak már gyerekeknek, nem is egyet, ráadásul magam nem értek a dologhoz. – Akkor legyen… – barátom észkerekei szikrát vetettek. – Legyen más! Esetleg írhatnánk közösen egy meseregényt! Ez már tetszett. Nyomban arról kezdtünk beszélgetni, miről is lehetne regényt írni, mert a történet nagyon fontos része a dolognak. Sok ötlet felmerült, s ugyanannyi el is merült a feledés sötét kulimászában. Egyikünk sem vette észre, hogy a szoba árnyas sarkaiban Kende táltos küldöttei, apró ötletlidércek szövik-fonják gondolatainkat, arra terelgetve minket, amerre azt a Kilenc Jurta Szövetsége szeretné. Estig nem jutottunk sokra, így Sziámi barátommal abban maradtunk, hogy majd agyalok, filózom és nyüszögök a dolgon, s ha eszembe jut valami, azt megírom neki. Így is lett, mivel Kende táltos a szobámban hagyta ötletlidérceit, akik egyetlen pillanatra sem hagytak békén. Addig piszkáltak, löködtek, csiklandoztak, míg nem is egy, de mindjárt két szinopszist (SZINOPSZIS – a történet rövid vázlata, a legfőbb szereplők, cselekmény „terve”, amit általában minden író elkészít – ha nem túl lusta –, és ami rengeteget szokott változni, mire a teljes regény elkészül) küldtem Sziámi barátomnak.” www.alomfogok.hu

Az első és a végleges A két főhős, Emese és Attila (mindketten tizenhárom évesek) képtelenek megbékélni az új helyzettel, egymással és szüleik felhőtlen boldogságával. Úgy érzik, hogy a felnőttek erőszakkal, a megkérdezésük nélkül akarják testvérpárrá kényszeríteni őket. Heves utálat fejlődik közöttük, ami az apró bosszantásoktól egészen az örök haragig fajul. Ellenségeskedésük a szülőknek nem tűnik fel, a gyerekeknek viszont önmagukkal is meg kell küzdeniük a történet során. Ezzel szeretnénk kiváltani azt a szokványos szituációt, hogy a hasonló történetekben a főhősök legtöbbször jó barátok: itt ez egészen másként van! A kalandos történet valójában egy új család összeszokásának, a toleranciának, a gyerekek felnőtté válásának sztorija is, míg esküdt ellenségből kényszerű harcostársakká, szövetségesekké, lassan barátokká, s végül igazi testvérekké válnak. A főszereplő Réti Gergő, egy teljesen átlagos budapesti srác. Egyetlen különleges tulajdonsága, hogy néha túl elevenek az álmai és rendszeresen felbukkan bennük egy kölyökfarkas. Nyugalmas, főként a számítógép előtt töltött mindennapjait felborítja anyja bejelentése: az egész család utazik a Révülők Találkozójára a Bagoly-bükki-völgybe. A völgyet ellepték a vajákosok, táltosok, sámánok, kuruzslók, dobolók, garabonciások, mágusok és varázslók a világ minden tájáról, hogy összegyűljenek és ünnepeljenek. Ám a Gonosz is készülődik, a Kilenc Jurta Szövetsége meggyengülni látszik, és ahogy ez már lenni szokott: Gergőnek kell megmenteni a révülők világát az összeomlástól.

Gergő és a bűbájketrec A Réti-Botlik család csendesen éli nem-mindennapi életét Budapesten, a Csipetke utcai bérházban. A gyerekek immár egy éve nem a Valóság iskoláiba járnak. Zsófi a Vajákosképző, Gergő a Rejtezés Táltoskollégiumának tanonca, s naponta révülnek át az Álomvilágba. Mostanság azonban egyre szaporodnak a baljós jelek, a két gyereknek váratlan, nyomasztó látomásai vannak. Ráadásul ellopják a család bűvös autóját, Rúzspirost – bár az is lehet, hogy az autó maga csavargott el. Egyik este, miközben a családtagok hazafelé tartanak, rettenetes dolog történik. Gergő éppen átszalad az úttesten, hogy édesanyja, Boglárka elé menjen, mikor felbukkan Rúzspiros, és elüti a fiút, aki kómába esik. A kocsit két fura, apró alak vezette, akik idegenként kóvályognak Budapesten, mivel az Álomvilágból idézte meg őket a titkozatos és rossz szándékú Megbízó. Zsófi nyomban a Gyémánt Jurta révülőitől szeretne segítséget kérni, de a hírneves gyógyító, Hódfarok néne is eltűnt valahol az Álomvilágban. A lány nyomozni kezd, s mivel Rúzspiros másnap hazatér, a kis vajákos nyomra bukkan, majd hamarosan sikerül elfognia az egyik merénylőt, Kubust, az álomvarangyot.

A regény cselekménye ettől kezdve két szálon fut. Az Álomvilágban, a Gyökérszint alvilági, sötét területein Gergő elszakadt segítő állatától, a Kölyökfarkastól. Idegen helyen, a renegát álomfogók barlangvárosának mélyén tér magához, s hamarosan rádöbben, hogy egy hatalmas összeesküvés közepébe csöppent. Az álomfogók rémálomlények befogásával töltik az időt, szintén a titokzatos Megbízó utasítására. A veszélyes álomlényeket éberek álmából szedik össze és bűbájketrecekben tartják, de hogy miért, arra sokáig nem derül fény. Gergő két barátra is szert tesz az álomfogók között: Őzbűvölő Emese, a vele egykorú lány, és Böszme, a hatalmas termetű, csupa szív vadász oltalmukba veszik a sámánfit. Gergő azonban tovább szeretne révülni, hogy megkeresse a Kölyökfarkast, csakhogy ezt Hold Dühe, a renegát álomfogók komor vezére nem engedi. A Gyémánt Jurta legfőbb révülői különös betegség tüneteit észlelik magukon: sorra gyengülnek, egyre kevesebb varázslatot képesek végrehajtani. Kende táltos, a varázsvilág főtáltosa megbízza Monyákos Tubát, a dohánylidércet, aki az Álomfelügyelet ügynöke, hogy járjon a dolog után. Tuba hamarosan nyomra bukkan, s nem csupán a Megbízóval szövetségben álló Rontó Boszorkányok Szektájának főhadiszállását találja meg, de kideríti, hogy a szektát vezető (és a gyengítő Keszekusz-varázsfőzetet kiagyaló) banyák vezetője az ő rég elveszett édesmamája, Monyákos Klotild.

A Valóságban mindeközben Zsófi sehogyan sem tud a Megbízó nyomára akadni, mert a kusza tények csupán Gergő egykori gyerekpszichológusához, a kissé buggyant Dr. Produkhoz vezetik el. A vajákoslány erősen gyanakodik a doktor asszisztensnőjére, de mire eredményre jutna, előbb Kubust, a közben barátjává lett álomvarangyot, majd Settenkét, az őrdenevérét is elveszíti. Végül maga Zsófi is átkerül az Álomvilágba, ahol újabb döbbenetes felfedezéseket tesz.A regény történetvezetése, bár több szálon fut, mégsem válik átláthatatlanná, s a számos szereplő sem zavarja össze az olvasót, mivel jól körülírt karakterek. A Keszekusz-összeesküvés, melyben a Megbízó által szövetségbe tömörített álomlények (pl. rontó boszorkányok, lápi koboldok, gyökérgyötrő törpék és megelevenedett, elátkozott tárgyak, stb.) ki akarják írtani az Erdők Atyját, s elfogni Ágast, a csodaszarvast, Gergő eddigi legnagyobb kalandja. A történet végén kiderül, hogy a sámánfinak valójában önmagával, és a felnőtté vállás nehézségeivel kell megküzdenie – ahogyan mindenkinek saját élete során.

A regény 2003 novemberében jelent meg Magyarországon, 493 oldalon, 12 000 induló példányszámmal, mely szinte azonnal elfogyott (dacára annak, hogy egyidőben jelent meg a Harry Potter és a Főnix Rendje magyar kiadásával). A második „Gergő-történet” hatására jött létre az Álomfogó-varázslat gyermekmozgalom és távoktató program (táv-bűbájosképző), mely azóta is töretlenül működik, sokszáz taggal. A Gergő és a bűbájketrecből 2004 decemberéig Magyarországon és Erdélyben 23 000 példány fogyott el. 2003-ban a Gergő-regények megkapták az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyvkiadók Szövetsége, Zürich), és a Körtemuzsika (a magyar gyerekolvasók szavazatai alapján) -díjakat az Év Legjobb Gyermekkönyve kategóriában. Ezért is különös, hogy az olvasók közül sokan később azt mondták: a három közül ezt a kötetet szerették legkevésbé. Megfejthetetlen, miért. S még javában tartott a 2003-as karácsonyi időszak, mikor a szerző már készült a harmadik kötet megírására…

Gergő és a táltosviadal Mélységesen téved, aki azt hiszi, hogy a 2-es metrót felújítás miatt zárták le a nyáron. A rég elfeledett tündérvilág képviselői okoznak zavart a különböző állomásokon: az általuk megszállt emberek rengeteg galibát okoznak. A sámántanoncokra vár a feladat, hogy rendet teremtsenek. Csakhogy az Álomvilág nagy bajban van. Nem működik a Világfa, bezárultak az Ébredés Ajtajai. Amikor Gergő az éberek világát felforgató tündérek nyomába ered, az Álomvilágban reked. Két tündér társaságában utazik a Világfán, hogy megtalálja Kende táltost, és visszajusson a valóságba. A magyar és kelta mitológia bájos keveredésével tündérfiak, tündérlányok, francok, leprikónok és más aprónép segíti és akadályozza hőseinket. Az immár sámánná és valódi bűbájossá érő Gergő és Zsófi feladata, hogy megmentse a világot, segítsen Kende táltosnak megszabadulni lelke sötét felétől, és az Égi Atyácska trónusa elé járulni a Göncöl szekerén. A két főszereplő most teszi meg az első lépéseit a felnőtté válás felé, megismerkednek a halállal, az elmúlással, a csalódással és a szerelemmel.

„Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Böszörményi Gyula: Monyákos Tuba kalandjai

Révülők és egyéb álomlények világa A Gergő-sorozat meseregényei: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002 Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004 Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005 Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006 Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat: Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007 Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010 Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak: Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005 A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007 } Zsófi és az ősboszorkány

Monyákos Tuba kalandjai A 3 könyv Tuba életének történetét tárja az olvasók elé. 2007 – Monyákos Tuba a Lidérc Árvák fészkében 2008 – Monyákos Tuba és a csatornalidércek 2010 – Monyákos Tuba és a tűzhangya-sámán Néhány esztendővel ezelőtt Monyákos Tuba, az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyének (IGÁZÓ) 78 éves főigázgatója szokatlan rabot volt kénytelen intézményébe befogadni. A gyereknek látszó, Kis Rafael névre hallgató, különösen veszedelmes elítélt rettenetes titkokat hordoz magában, amiket a főigázgató csakis különleges módszerrel fedhet fel. Ezért aztán Monyákos Tuba – aki egy régi háborús sérülés miatt csakis négykerekű bűvkordéban képes közlekedni – úgy döntött: elmeséli élettörténetét az új rabnak.

Ki is az a Monyákos Tuba? Dohánylidérc, az Álomfelügyelet titkos ügynöke. Élete rendkívül kalandos volt: anyja Libbenő Moyra, új nevén Monyákos Klotild boszorkány 1980-ban beadta a Lidérc Árvák Fészkébe, így Tuba árván nőtt fel. Apja az éberek világában közismert televíziós sómen, Dzserri Szpinger, aki a saját műsorában megalázta feleségét és saját csecsemő lidércfiát, majd elvált tőlük. Tuba embertestvére, Szpinger Levente az apánál maradt, jelenlegi sorsa ismeretlen. Dzserri Szpinger egyébként mélyen titkolja a világ előtt, hogy egykor maga is pipamocsok-lidércnek született. Tubára az árvaházban a Ganajos nevet aggatták, bár erről nagyon hamar leszoktatott mindenkit. Az intézetből megszökve csavargóvá lett. Minden lidércnek „valamilyen” lidércnek kell lennie: ő pipamocsok-lidérc lett, ami a lidérc-lét egyik legalantasabb foglalkozása. A törvény azonban tiltotta, hogy egy lidérc mesterséget váltson. Tuba mégis megtette, méghozzá életében többször: mindenféle piszkos lidérc-melót elvállalt, hogy megéljen, de a törvényszegésért üldözték, ezért átszökött Dél-Amerikába, és eltűnt az Amazonas vidéki esőerdőben.

Ott találkozott a tűzhangya-sámánnal, aki illegálisan levette róla a pipamocsok-jelzést, és dohánylidércé tette. Ez ugyanis megbecsült, úri lidércmunka: ők söndörgetik ki a dohányleveleket a földeken. Tuba ma is dohánylevelekből varrt ruhát és sityakot hord. Visszatérve Európába lázadó természete nem nyugodott: megalapította a Lidércvihánc Gerillák csoportját, mely azért küzdött, hogy a lidércek szabadon változtathassanak szakmát egész életükben. Holló lázadásának idején Tuba a Hetek oldalára állt, így utólag kitűntetést kapott. Feloszlatta a Lidércvihánc Gerillákat, a Hetek pedig eltörölték az igazságtalan lidérc-törvényt. Tuba ekkor lett az Álomfelügyelet ügynöke, míg 2005 nyarán súlyos baleset nem érte, melynek során mindkét lába véglegesen lebénult. Miután a Puha Odúban gyógyvajákolták, elfogadta barátai, Pisla és Repesztő ajánlatát, és az Igázó főigázgatója lett. Monyákos Tuba életkorát nem egyszerű kiszámolni (így van ez minden lidérc és fél-lidérc esetében is): Tuba és embertestvére 1980-ban születtek, tehát 2006-ban 26 évesek voltak. DE: a lidércek háromszor gyorsabban öregszenek, mint pl. az átlagos éberek, tehát Tuba 2006-ban 78 éves, míg az embertestvérek fele olyan gyorsan öregszenek, tehát Levente 13 éves!

Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében Mit tegyen a lidérc, ha az igázgatására bízott intézetbe egy csúf napon beutalják a varázstörténelem eddigi legveszedelmesebb bűnözőjét? Mit tegyen, ha ez az elvetemült alak csupán 15 éves (Kis Rafael), és ráadásul éber, azaz látszólag tökéletesen varázstalan ember? Kínos helyzet, különösen, mivel az Igázóba – Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelye, mely valójában egyszerre börtön és nevelőintézet – eleddig még egyszer sem utaltak be embergyereket. A komor falak között akadnak zsebtolvaj lidércek, álomcsempész gnómok, csalásért leültetett mit-mit-kék, s ez így is van rendjén. Monyákos Tuba, a bölcs főigázgató látszólag lehetetlenre vállalkozik, mikor az elvetemült embergyereket a gondjaiba veszi. Módszere különös és szokatlan: úgy dönt, hogy elmeséli neki élete történetét – hátha az éber kölyök okul belőle. Elvégre egy árva pipamocsok-lidérc élete tele van tanulságokkal, megfontolandó tapasztalatokkal… És ha ez a lidérc történetesen épp Monyákos Tuba, akkor akad még benne összeesküvés, bűvös cselszövés, és sámángyilkosság, amit – úgy tűnik – egy paróka miatt követtek el. Monyákos Tuba nem mindig volt előkelő dohánylidérc. Korábban pipamocsok-lidércként élte életét. Rajzoljátok le azt a pipát, amelyikbe rendszeresen bele-belebújt!

Monyákos Tuba és a csatornalidércek Mit tegyen a kölyöklidérc, ha egy szép napon - miután sikerült megszöknie a Lidérc Árvák Fészkéből - azon kapja magát, hogy bűbájjal terhes sorsa Budapest csatornáinak mélyére vetette? Mit tegyen, ha olyan csóró, hogy már-már kilátszik a nadrágból a feneke (ami lidércéknél se üdvös!), és egyetlen segítőkész rokonra sem lel? Valóban kellemetlen helyzet, különösen, mivel a Lipótvárosi Lidércklán által üzemeltetett úszó szigetváros lakói, kik közé hősünk keveredett, nem épp mimózalelkű kiscserkészek. Monyákos Tuba, aki manapság már az Igencsak Gondverte Álomlények Zártosztályi Óvhelyének - mely valójában egyszerre börtön és nevelőintézet - bölcs igázgatója, ebben a kötetben tovább meséli kalandos élettörténetét. A Budapest utcái alatt úszó lidércszigeten, a Belvárosi Bélféreg névre hallgató lidércvárosban töltött ifjúkora, mikor is bérelhető bajkeverőként dolgozott, ismét fordulatokban gazdag kalandokat ígér az arra kíváncsiaknak. Monyákos Tuba, mint minden lidérc szívesen hergelte az ébereket. Kedvelt szórakozása volt a fejtörő és nyakatekert feladványok gyártása. Találjátok ki, mire is gondol valójában!

Lidércvihánc Gerillák Ez egy tiltott csoport. A világ minden részén előforduló, számtalan fajta lidérc tevékenységét a Tűzkörök erősen korlátozzák az éberek között, mióta az emberiség a technika korába lépett. A babonaság, és a különböző hitvilágok korában még könnyű volt eltussolni a fel-felbukkanó lidércek okozta csodákat, jelenéseket, de ezek ma már komoly és veszélyes következményekkel járnának. Így a törvényeket betartani nem hajlandó lidérceket illegalitásba kényszerítették. A hivatalos lidérceknek minden megmozdulásukat előre, írásban kell engedélyeztetniük, de legtöbbször így is elutasítják őket. Ez ellen harcolt valaha Monyákos Tuba csoportja: ártatlan, de bosszantó csínytevéseket követtek el, miközben a lidérc-társadalom modernizálását hirdették. Azt követelték, hogy legyenek foglalkozásként elismerve a telefonlidérc, taxilidérc, liftlidérc, autósmozi-lidérc, masina-lidérc tevékenységi körök, s azok végzését ne büntesse az Álomfelügyelet. A Holló támadása során Monyákos Tuba és két gerillája, Pisla és Repesztő, akaratlanul is a Heteknek segítettek. Ezután tárgyalásokra került sor, és Monyákos feloszlatta a Lidércvihánc Gerillák csoportját. Ő maga állást vállalt az Álomfelügyeletnél, míg két társa hivatalosan is megalakíthatta a Lidérccsíny Felügyeletet. A Lidércvihánc Gerillák egykori tagjai azonban újabb illegális szervezetet hoztak létre, követve Monyákos régi elveit. A nevük: Lidérccsapás (Bele a képedbe!) Akciócsoport .

„Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Böszörményi Gyula Zsófi trilógiája

Révülők és egyéb álomlények világa A Gergő-sorozat meseregényei: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002 Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004 Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005 Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006 Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat: Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007 Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010 Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak: Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005 A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007 } Zsófi és az ősboszorkány

Zsófi és az ősboszorkány 2005 – Zsófi és az elnévtelenedett falu + Zsófi és a boszorkánypláza 2008 – Zsófi és az ősboszorkány (Zsófi I. + Zsófi II. + Zsófi és a dalnok) A kötetben az olvasó három történetet talál. Mindegyiknek van közös pontja: Zsófi és Lúdvérc, az ősboszorkány, aki mindháromban a lány életére tör. E 3 kötet 3 bűbájos helyet mutat be az olvasónak: a csodákkal teli erdélyi Havasokat, a rémségekkel zsúfolt Boszorkányplázát, valamint a Tetejetlen Fát. Ha készen álltok, révüljetek Ti is Zsófival, és segítsétek Lúdvérc elleni harcában! Zsófi segítő állatát Settenkét, az őrdenevért Furdancs Pepe elrabolta, hogy Kobzos Bélának, a vadőrnek örömet okozzon. Válaszoljatok helyesen a rabló találós kérdéseire, és Zsófi visszakapja segítőtársát!

Botlik Zsófi révülő neve 2004 nyaráig Farkas Húga, a Táltosviadal óta Büvellő Botlik Dénes és Ködkergető Zsuzsanna lánya. 1989-ben született, Budapesten. Révülő, de szakot még nem választott. Egy évig a Vajákosképzőbe járt, majd 2003-ban kérte áthelyezését a Rontáselhárítók és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiumába. Csinos fiatal lány, hosszú, barna haját kibontva hordja, szeme színe lombzöld. A Büvellő nevet Kende táltostól kapta, annak végleges távozása előtt (Büvellő jelentése: bűvös erőkkel játszó leány, eredetileg tündér név). Arcán láthatatlan átokjegy (sebhely) van, amit a nagyanyjától örökölt, s ami kizárólag fekete boszorkánygyertya fényénél látszik. Nagymamája, Margit asszony rontó boszorkány volt, aki méreggel megölte szegény férjét, de az Álomfelügyelet nyomozói lefülelték. Ekkor teljes varázsfosztásra és Átokjegy viselésére ítélték (ez a Valóságban jól látható, visszataszító heg az arcán). Később megpróbált megszabadulni az Átokjegytől, de bűbájolása félresikerült, ezért az Átokjegy női leszármazottain is meglátszik, ha fekete boszorkánygyertya fénye vetül az arcukra. Zsófi vizsgafeladata a „bürökcsapás-rontás” kezelése. Írjatok 5 soros bűbájos igét, mely feloldja a rontást!

Lúdvérc, az ősboszorkány Minden boszorkányok ősanyja. A legenda szerint Arany Atyácska egyszer beleköpött a tengerbe, amiből egy eleven szikla kerekedett. A szikla makacsul követte Arany Atyácskát, mire az megütötte, s így lett belőle boszorkány. Lúdvérc hamarosan megirigyelte Arany Atyácska világát, saját földet akart teremteni, ezért a Gyökérszintről lopott magának földet. Arany Atyácska azonban megharagudott rá, mivel sejtette, hogy Lúdvérc szigete a gonoszság birodalma volna, ezért száműzte őt a 77. mélységbe, a Gyökérszint legaljára. Lúdvérc ekkor fellázította az óriásokat és a tündéreket, akik az egész Világfán pusztítani, rombolni kezdték Arany Atyácska művét. Végül az ős-banya híveit az Ezüst Patak bűbájos vizével Arany Atyácska a mélybe mosta, de az áradatban elpusztult szinte az egész Világfa. Később Lúdvérc még rengeteget gondot okozott Arany Atyácskának, s végül megteremtette saját, borzalmas szolgáját, Kalamónát, az óriás sárkányfattyat. Sajnos, sok mesehős életét keserítették meg gonosz boszorkányok. Találjátok ki, melyik mesében szerepeltek a következő rettegett személyek!

Zsófi trilógia Zsófi és az elnévtelenedett falu - Lúdvérc azóta is él, és igyekszik minél nagyobb erőre, hatalomra szert tenni. 2004 elején felbukkant Erdélyországban, de sikerült elmenekülnie. Zsófi és a Boszorkánypláza - 2004-ben jelentős időt töltött Csernobilban, mikor is fogva tartotta, majd tanítványá fogadta Ködkergető Zsuzsannát. 2004 végén be akart költözni a Budapesten számára épített Boszorkány-plázába, de az őt kergető Holló elől kénytelen volt a Regösök Bűvkódexébe menekülni. Zsófi és a Dalnok - 2005-ben (Hollóval együtt) kitört a Rémálmok Birodalmából, majd felépítette a Világfán Visszfénysziti városát. Büvellő és Éjlépő Kajtár határozott fellépésének köszönhetően a bűverejű Dalnok éneke Lúdvércet visszaűzte saját regéjébe, s míg az emberek emlékezni fognak az ősbanya történetére, ott is kell maradnia.

Böszörményi Gyula Gergő ifjúsági regényei