170 likes | 512 Views
Kutatási terv. Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek létrejöttét Készítette: Kovácsevicsné Tóth Marianna.
E N D
Kutatási terv Az inklúzió fenntarthatóságának vizsgálata az oktatási intézményekben, fókuszba helyezve a hálózati együttműködést, a kreatív alkotó műhelyek létrejöttét Készítette: Kovácsevicsné Tóth Marianna
Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával soha nem látott lehetőségek nyíltak a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai esélyegyenlőségének biztosítására.
Hátrányos helyzet Oktatásban hátrányos helyzetbe kerülnek, akiknél az a szociokulturális miliő, amelyből származnak, s amely személyes életük társadalmi-kulturális közegét adja, megnehezíti, szűkíti, netán lehetetlenné teszi előrehaladásukat az oktatási intézményekben. A hátrányos helyzet az előbbiektől új jelentést is kapott azzal, hogy a többségi közoktatási intézményekben megjelent a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók befogadása is.
Asikeres integrációhoz fontos, hogy • a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméletéről és gyakorlati módszereiről, • olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket alkalmazzanak, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét, • alkalmasak legyenek a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére, a differenciálásra és a személyre szabott értékelési rendszer alkalmazására.
Az inklúzió kialakítását segítette: • HEFOP 2.1.1. „A” • HEFOP 2.1.1. „B” jelű központi program • (Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program)
A nyertes intézmények • ingyenes pedagógus továbbképzéseket, • ingyenes szolgáltatásokat, • a szakmai szolgáltató hálózattól a már bevált programok eredményeinek szolgáltatását, • módszertani adatbankot, • szolgáltatói programcsomagokat kaptak.
A témaválasztás indoklása • A közoktatásban esélynövelő és hátránykompenzáló programok, a befogadó, integráló intézmények modellként működnek. • Az innovatív iskola egyik legfontosabb feladata a pedagógus kompetenciák fejlesztése, továbbképzéseken, pedagógiai műhelymunkában való részvétellel.
A kutatás céljának meghatározása • Vajon egy-egy HEFOP nyertes befogadó intézmény milyen szükséges lépéseket jelöl ki újból az együttnevelés folyamatos megvalósítása érdekében? • (A nyertes pályázat eredményét a megvalósítási időszak után 5 évig fenn kell tartani)
A kutatás megkísérli feltárni, hogy • a kijelölt lépések konkrét cselekvéssé válása milyen forrásokat igényel. • a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 2.1.1. A és B programjaiban -- HEFOP 2.1.3. és HEFOP 2.1.6. -- megvalósuló fejlesztő tevékenységek fenntarthatóságának támogatása hogyan történik az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programjaiban a Dél- Dunántúlon, • mi jellemzi a horizontális kapcsolatokat, együttműködéseket, az egymástól való tanulást, a befogadó intézmények közötti közvetlen kommunikációt? • További célként szerepel, hogy megfelelő figyelem irányuljon ezen intézmények tevékenységére, működésére, ezáltal az inklúzió és az integráció felé.
A hipotézisek ismertetése • Az inklúzió fenntartásához elengedhetetlenül szükséges az EU-s források-pályázatok folyamatos igénybevétele. • Az EU-s források lehetőséget kínálnak arra, hogy a befogadó intézmények tanuljanak egymástól, egymás sikereiből. • Pályázati úton tudják továbbra is a hatékony szolgáltatások rendszerét igénybe venni. • Jó gyakorlatokat vehetnek át/meg egymástól illetve honosíthatnak meg.
Az anyagi források felkutatása nélkül az inklúzió fenntarthatósága, további innovációk és a szakmai fejlesztések akadályba ütköznek.
A regionális szakmai műhelyek munkájába be tudnak-e kapcsolódni pedagógusok, hogy megosszák tapasztalataikat, fejlesztéseiket a többi intézmény pedagógusával, a műhely szakmai koordinációját ellátó szakemberrel (a központi program delegáltjával)?
Létre jön-e a referenciaintézmények hálózata, a jó gyakorlatokat kidolgozó befogadó, együttnevelő intézmények módszertani központtá alakulnak-e?
A kutatási módszerek megjelölése • A szakirodalom feldolgozása • Interjú • Kérdőívek • dokumentumelemzés
A kutatás időrendi ütemezése • Kutatási terv elkészítése, szakirodalmi feldolgozás. Kutató team felállítása. 2009 szeptember • Interjúkészítés szempontjainak összegyűjtése; előzetes interjúk készítése a kérdőívek élesítésére • Kérdőívek megfogalmazása; kérdőívek lekérdezése. Feldolgozás, adatrögzítés • .Interjúkészítések – a kérdőívek által fókuszált tematikában. • Interjúk rögzítése; interjúelemzés; iskolai dokumentumok elemzése. • Eredmények összesítése. Kutatási beszámoló elkészítése. • Közös értékelés.