1.Bevezetés

1. Az Európai Tudományos Bizottság véleménye az élelmiszerek "ochratoxin A" tartalmáról (1998 szeptember 17) 1.Bevezetés A bizottság beszámolt az 1994 szeptember 22 óta az ochratoxin A-val végzett és publikált toxikológiai vizsgálatok eredményéről. A bizottság figyelembe vette az akkor nem régen publikált cikket ún. "az ochratoxin A étrendi bevételének elemzése az Európai Unió tagállamaiban"

2. Háttér • Az ochratoxin A néhány gomba által termelt toxin mint Penicillium és Aspergillus • Előfordul több termesztett növényben, pl. gabonafélékben, kávéban, babfélékben, hülvyesekben és szárított gyümölcsökben világszerte de más termékekben is megtalálták pl. borban, sörben, szőlőlében

3. Vesében, májban, vérben is megtalálták az emlősöknél az állati ételek bevétele során. • Vizsgálatokat végeztek az ochratoxin elfordulásának gyakorisága és koncentrációja az ember vérében és a vizsgált minták az jelezték, hogy az élelmiszerek igen gyakran szennyezettek. • Franciaországban és Észak Afrikában összefüggést állapítottak meg a krónikus kötőszöveti vesegyulladások és a magas ochratoxin expozíció között.

4. A bizottság 1994-es kijelentésében megállapította, hogy az ochratoxin potenciálisan veseméreg, karcinogén és genetikai károsító hatásai vannak. kifejezték, hogy a napi expozíció csak néhány ng/kg lehet de nem állapítottak határértéket az újabb értékelésekre várva. • Az WHO szakértői bizottsága 1991 és 1995-ben megtartott gyűlésén értékelte az ochratoxin vesemérgező és karcinogén hatásait. Megállapította a legkisebb hatásos szintet:8 μg/kg és ennek alapján időlegesen a napi bevételt:16 ng/kg és az időleges heti bevételt: 100 ng/kg.

5. 1989-ben kanadai hatóságok értékelték az ochratoxin karcinogén hatásait a biztonsági faktor figyelembe vételével és ideiglenes napi határértéket állapítottak meg: 1,2-5,7 ng/kg/nap. • 1991-ben az élelmiszer toxikológiában egy Skandináv szakértői csoport az ochratoxin karcinogén hatását alapul véve állapított napi tűrhető bevételt: 5ng/kg/nap. • 1993-ban a Rákkutatás Nemzetközi ügynöksége az állatokon és az embereken végzett vizsgálatokat alapul véve az ochratoxint a karcinogén anyagok csoportjába (3B csoport) sorolta.

6. Expozíció • Az Európai unió tudományos bizottsága készített elemzést a tagállamok lakossága ochratoxin fogyasztására. • 13 ország biztosított adatokat az ochratoxin jelenlétére az élelmiszerekben illetve az emberi vérben és tejben. • 8 ország a vizsgálatokat egy átlagos felnőtt ember fogyasztási szokásaira alapozták. Az étrendi bevétel 0,7-4,6 ng/kg/nap volt. • 8 országból 5 ország fogyasztásra és a vérbeli konc.-ra alapozta és ez 0,2-2,4 ng/kg/ nap volt, amely a vérbeli konc.-ra átszámolva 0,18-1,8 ng/ml. Ezen vizsgálatok során kiderült, hogy az ochratoxin A gabonafélék illetve gabona termékek fogyasztása során kerül a szervezetbe

7. Az ochratoxin hatásainak értékelése Karcinogén hatás • Az ochratoxin A karcinogén hatását az egéren és a patkányon vizsgálták. Az ochratoxin A a tumor kialakulását idézte elő a patkányoknál és a hímnemű egereknél. A patkány veséjében nagyon alacsony dózis mellett alakult ki a tumor (70 μg/kg) még az egérnél a tumor kialakulását a májban idézte elő mindkét nemnél. • Az ochratoxin A karcinogén hatása és az expozíció közötti összefüggést nem vizsgálták az embernél. • Korrelációt állapítottak meg az ochratoxin A expozíció és Balkán félszigeten gyakran kialakuló vesebetegségek és húgyvezeték daganatok között, amelyek nagy számban fordulnak elő a régióban.

8. Genetikai hatás • Az emlősöknél különböző génmutációs tesztek alkalmazásával Ochratoxin A negatívnek bizonyult. • A baktériumoknál kromoszóma rendellenséget és génmutációt idézett elő in vitro és in vivo esetekben. • Az egéren és a patkányon végzett In vitro és in vivo vizsgálatok során az ochratoxin DNS változásokat okozott a májban, vesében és lépben. A magas koncentrációt a vesében találták, így a vese a célszerv. • Az ochratoxin DNS változásokat okozott a majomvese sejtjeiben és az ember hörgősejtjeiben in vitro esetben.

9. Metabolizmus és kinetika • Az ochratoxin A anyagcseréje nem teljesen ismert. Az egyik vizsgálat kimutatta, hogy az ochratoxin kiválasztása a patkány szervezetéből sokkal kisebb mértékű, mint a szervezetben történő anyagcsere • A majmon végzett vizsgálat kimutatta, hogy felezési ideje az ember és a majom szervezetében tízszer hosszabb, mint a patkányok szervezetében.

10. összefoglalás • Az ochratoxin karcinogén, teratogén, vesetoxikus, idegrendszer és immunrendszer károsító. • Hosszú felezési idejű az ember szervezetében • A napi bevétele 1,2- 14 ng/kg/nap lehet, 14ng/kg mint végpont • Csökkenteni kell az ochratoxin napi bevételét, amennyire lehet megközelítve az 1,2 ng/kg/nap értéket, amely egyéb szervezetekben 5ng/kg/nap lehet • A bizottság további vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé az ochratoxin A károsító hatásait illetően. • A bizottság javasolja a megelőzést, pl. jó mezőgazdasági termelés, jó körülmények közti tárolás • A bizottság támogatja az ún. biztonsági kód bevezetését a gabonafélék ochratoxin tartalmára • Támogatja a megengedhető max. szint 5 μg/kg bevezetését a nyers gabonafélékben