Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig

1. MRTT IX. vándorgyűlés: A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem Dél-Dunántúl mezőgazdaságának főbb jellemzői 1990-től napjainkig Horeczki Réka PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

2. Agroökológiai jellemzők

3. A régió településszerkezete

4. A régió gazdaságszerkezete

5. A mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek nagyságkategória szerinti megoszlása 2009-ben a régióban

6. Növénytermesztés • 1990 után: a mezőgazdaság válsága • Termőterület kivonása fejlesztési célokra • Művelési ágak szerkezetének változása

7. Művelési ágak szerkezete 1990-2010 (%)

8. Vetésszerkezet (%)

9. Zöldség-, gyümölcstermelés • Kertészeti ágak országos viszonylatban nem jelentősek • A feldolgozóipar radikális termeléscsökkenése • Gyümölcsültetvények életkora több mint 20 év • Termőterület fokozatos csökkenése – hozam is • Döntő termőterület: Somogy megyében (régió zöldségtermelésének 40%-a, gyümölcstermelésének 60%-a) • Baranya megyénél előny: az érés koraisága

10. Borvidékek az országban Dél-Balatoni Borvidék Dél-Pannoniai Borrégió

11. Szőlő- és bortermelés • Csökkenő tendencia, de más régiókhoz viszonyítva nem jelentős • Somogy megye: a termelés 40%-a • Baranya megye: növelni tudta terméshozamát

12. A Régió növénytermesztésének erősségei és lehetőségei Erősségek Lehetőségek Az olajipari növények termesztésvolumenének fokozása A gabona és szója termesztésben betöltött vezető pozícióból adódó piaci lehetőségek kiaknázása Az árukukorica felvásárlásában szerepet játszó feldolgozó üzemek régiós beruházásainak támogatása Bio-termesztés növelése a kis és középvállalkozásokban Gyógynövények gyűjtése, termesztése, feldolgozása Az időjárási szélsőségek gyümölcstermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése (jégvédőhálók). A hozzáadott érték növelése • Kiemelkedő természeti adottságok • Kedvező éghajlati viszonyok • A környezet állapota és természeti erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak • Kiemelkedő mennyiségű árukukorica előállítás. • Nagy mennyiségű és jó minőségű őszi búza előállítás. • Klimatikus adottságokból adódóan országos szinten kiemelkedő szója termelés és vetőmag előállítás. • Kiemelten erős agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem) • Geotermikus energia ellátás

13. Állattenyésztés • Szarvasmarha állomány: csökkenés 2000 után lassul (Tolna megye válságos helyzet) • Sertéstenyésztés: Baranya megye az ország egyik legnagyobb sertéssűrűséggel rendelkező megyéje

14. Erősségek Lehetőségek Regionális sajátosságokkal rendelkező prémiumtermékek (vadhús, érlelt marhahús, füstölt liba, kecske- ill. juhsajt, lóhús stb.) kifejlesztése Közvetlen értékesítés, ill. regionális szintű karakteres értékesítő hálózat kifejlesztése Családi méretű gazdaságok arányának növelésével a régió népességmegőrző erejének javítása Gyepre alapozott állattenyésztés fejlesztésével vonzó tájkép és turisztikai látványosság Munkaigényes ágazatok (nyúl, liba, szarvasmarha, kecske) révén a foglalkoztatottság növelése • Takarmánynövény-termesztés (gabona, silókukorica) szempontjából kiváló természeti adottságok • Az országos átlagot meghaladó arányú, és az átlagosnál jobb minőségű gyepterületek • Országos hatáskörű és innovatív Tenyésztő Szervezetek a Régióban • Kiemelkedően erős állattenyésztési oktató- és kutatóbázis jelenléte a Kaposvári Egyetemen