GYOMIRTÓSZEREK KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJAI

1. GYOMIRTÓSZEREK KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJAI

2. PPI (preplant incorporated) - vetés, palántázás előtt talajba dolgozva • Miért kell bedolgozni: illékony, meleg, napos időben gyorsan gázosodik, fényre bomlik – 0,5-1 (2) órán belül • Hatása: csapadéktól függetlenül, de ne szellőzzön ki a talajból • Bedolgozás: 7-12 (15) cm mélyre, eszköze: tárcsa, kombinátor 2x, talajmaró, sebesség 8-12 km/h, egyenletesen, ne lassítson, ne álljon meg • Talaj: laza vagy középkötött, aprómorzsás • Hatásspektrum: magról kelő egyszikűek, részleges hatás a kétszikűek ellen is (benefin). Nem hatnak: Keresztesek, Fészkesek, Burgonyafélék, Mályvafélék család növényeire. • Kiegészítő kezelés mindig kell! Sekély talajlazítás, pre vagy poszt permetezés, vagy kombináció kipermetezése • Permetlémennyiség: javasolt 150-300 l/ha, csak elosztó szerepe van. • Palántázásnál száraz időben előnyösebb a ppi, mint a pre • Nedves talajon gyorsabban párolog, a bedolgozás is rosszabb, 5-10 % gyomborítás még elviselhető, de növekedése a bedolgozást zavarhatja • Szélerősség kezeléskor: 2 m/sec (bármely permetezéskor)

3. PRE (preemergens) - vetés után, kelés előtt, ill. palántázás előtt kijuttatva • Hatásához kell: 15-25 (30) mm bemosó csapadék vagy öntözés (két héten belül, min. 5 mm egyszerre), a gyomok csírázási mélységéig, aprómorzsás talaj • Kivétel: oxifluorfen, bifenox: filmszerű réteget alkot, a rajta átnövő gyom felveszi – a napraforgót a magsapka védi • Fitotoxikus hatás: zápor, egyenlőtlen öntözés, szél, erózió, tiltott bedolgozás • Bedolgozás: esetenként 1-4 cm-re lehetséges száraz időben (Dual, Devrinol) • Dózis: a talaj szervesanyag-és agyagtartalmától függő (megkötik), agyagásványok közül a montmorillonit köt meg a legtöbbet a hatóanyagból • Hatóanyag felvétele: csak gyökéren át, vagy gyökéren és levélen egyaránt • Tartamhatás: 1-2 hónaptól 1 év vagy több, utóhatás: gabona – klórszulfuron (Glean), triaszulfuron (Logran), imazetapir (Pivot) – pillangósok, atrazin – kukorica, 1,5 kg a.i./ha/év • Talajmunka: bemosódás előtt ne legyen, utána sekélyen • Permetlémennyiség: javasolt 150-300 l/ha, csak elosztó szerepe van • Permetezés ideje: vetés után, amíg a csírákat 1,5-2 cm talaj fedi

4. POST (postemergens) kezelések, állománykezelések • Hatása függ a fenológiától, gyomnövény – egyszikű 1-3 leveles, kétszikű 2-4 leveles legyen, kivétel lehet: totális perzselő szernél 10-20 cm a gyom, vagy a szelektív egyszikű irtóknél, vagy az Avena pl. 1-2 nóduszos. A kultúrnövény fejlettsége szerenként kerül meghatározásra. • A kulturnövény, pl. a szőlő, gyümölcs lehet nyugalmi állapotban is, amikor a gyomok már kikeltek, kihajtottak, de a szamóca a virágbimbók megjelenéséig kezelhető • Permetlé mennyisége itt fontos – 100 (szisztemikus)-250 (kontakt) -500 l/ha, porlasztás is! • Felszívódás: 1-6 órán belül, eső lemoshatja • Hőmérséklet: optimális 18-20 C, kivéve Sencor, Tilos 25 C felett, fenmedifam a cukorrépában: kezelés után 8 órával sem lehet 25 C feletti hőmérséklet • Levélfelület egészséges legyen (sérülés, rágás ne!), viaszréteg ép legyen (len, borsó, hagyma), ne legyen nedves (eső, harmat) – megcsorog a permetlé • Hatás: csak levélherbicid, vagy kettős hatás, talajon, gyökéren át is felvehetők – pl. triazinok, karbamid származékok • Hatástartam: a csak levélherbicideknél ált. rövid, a kettős hatásúaknál hosszabb • Hatáskifejtés, tünetek megjelenése: perzselő szerek, hormonhatásúak 1-2-3 nap, az egyszikű irtók, glifozát 2-3 hét, néha 4-5 hét. Ez alatt kapálás, kaszálás, kiegészítő permetezés tilos és felesleges • Keverhetőség – nő a fitotoxikus hatás veszélye, de kicsapódhat, vagy hatástalanodhat. Olajos adalék növeli a felszívódást, pl. rovarölő szer

5. Agrotechnikai módszerek • A gyomok felszaporodásának, terjedésének megakadályozása •gyommagmentes vetőmag, •gyommagmentes istállótrágya (és takarmány) használatával, •a talajművelő- és betakarító gépek megfelelő tisztításával, ésszerű használatával, •a gyomfertőzés megszüntetésével öntöző csatornákban, ruderális területeken, táblaszéleken. • Vetésváltás • Megfelelően összeállított növényi sorrenddel megelőzhető/akadályozható az egyes kultúrákra veszélyes gyomfajok uralkodóvá válása. • A vetésváltás során célszerű alkalmazni a következőket: •Az őszi és tavaszi egyéves kultúrnövények közötti váltás, •Egyéves és évelő kultúrnövények rotációja, •Sűrű soros és tág térállású kultúrnövények váltogatása. • A vetésváltás lehetővé teszi a különböző agrotechnikai és mechanikai módszerek váltogatását, a herbicidek rotációját.

6. Agrotechnikai módszerek • Vetésidő, sortáv, tőtáv • A keléskor nem melegigényes fajok korábbi vetése növeli azok versenyképességét, pl. tavaszi árpa. • A melegigényes fajok túl korai, hideg talajba vetésével vontatottá válhat a kelés és a kezdeti fejlődés, ami csökkenti a versenyképességet, pl. kukorica, szója. • A sor és tőtávolság csökkentése – az optimális intervallumon belül – növeli a gyomelnyomó képességet. • Figyelni kell a fajon belüli versengésre, kórtani egy egyéb következményekre.

7. Mechanikai módszerek • A talajművelés • A megfelelő módon végzett talajművelés képes csökkenteni a talaj gyommag készletét, talajban lévő vegetatív szaporító képletek számát, azok tápanyag készletét. • A nem megfelelő módon, vagy túl gyakran végzett talajművelések növelik a szél és a víz által okozott erózió veszélyét, csökkenthetik a vízkészletét, károsíthatják a kultúrnövényt. • Az egyévesek magérlelése előtt végzett talajmunka csökkenti a talaj gyommagkészletét. • A jól időzített talajművelések csökkentik az évelők tápanyagkészletét. • A tarlóhántás gyomszabályozás szempontjából az egyik legjelentősebb talajművelés. • A tarlón lévő egyéves gyomokat megsemmisíti, az elpergett magokat csírázásra serkenti. • Az évelőket tartalék tápanyagaik felhasználására készteti.

8. Mechanikai módszerek • Az őszi mélyszántás gyomirtási szempontból elsősorban az évelők miatt fontos. • A magágy előkészítés időzítése és minősége is hatással lesz a későbbi gyomosodásra. • A magágy előkészítés vetéshez viszonyított időpontjával meghatározhatjuk, hogy a gyomok mikor keljenek a kultúrnövényhez képest. • A minősége fontos •a már kikelt gyomok elpusztítása szempontjából, •a kultúrnövény dinamikus kelésének biztosítására, •a talajon keresztül ható gyomirtó szerek megfelelő hatásához. • A sorköz mechanikai művelése (sorköz kultivátorozás) a kapás növények esetében lehetőséget nyújt a herbicides kezelések kiegészítésére, esetleg kiváltására. • Sűrűbb térállású növényekben használható pl. borona, gyomfésű.

9. A gyomszabályozási módszerek integrálása • Jelenleg mind a négy (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai) gyomszabályozási módszernek helye van a gazdálkodásban, helyzettől függően különböző súllyal. • Egyetlen módszer általában nem célravezető. • Bár a kémiai védekezés jelentős mértékű a hazai növényvédelemben, annak hatékonysága nagyban függ az agrotechnikai, mechanikai módszerek használatától, minőségétől, biológiai szabályozó mechanizmusoktól. • A nem vegyszeres védekezési módszerek megfelelő alkalmazásával jelentősen javítható a vegyszeres védekezés hatékonysága, gazdaságossága, csökkenthető a környezetterhelés.