GYERMEKIRODALOM ÉS SZAKRALITÁS II. A MAGYAR GYERMEKLÍRA

1. GYERMEKIRODALOM ÉS SZAKRALITÁS II.A MAGYAR GYERMEKLÍRA

2. A gyerekeknek szóló költészet - egyidős az emberi kultúrával - az első versélményeket a gyermek az édesanyától kapja - az óvodában a versszeretet tovább mélyül, a ritmus mellett a szöveghatás is élni kezd. Az 5-6 éves gyermek a vershangulatot és érzelmeket is fogja már

3. A vers kedvelésének okai: ritmuskedvelés – a vers ritmusa oldja a mozgásos feszültséget A vers fontossága: segíti a testi–lelki fejlődést, irodalmi, zenei nevelést (énekes mondóka, mondóka, vers stb.) észrevétlenül segít belenőni a néphagyományokba szolgálja az anyanyelvi nevelést, gyarapítja a szókincset, muzikális, rokon értelmű, régies, népies szavak elsajátítását

4. A gyermekköltészet forrásai: • Népköltészet –    az irodalom sajátos megjelenése –    az emberi történelem kezdetétől él –    az ősköltészet nyomait őrzi

5. Az ősköltészet ·a vallási képzetektől elválaszthatatlan ·kialakulása mágikus-rituális szertartásokkal függ össze kollektív jellegű ·az élet mindennapi eseményei ihlették, ill. létrehozója ösztönös teremtő erő ·szinkretikus (= különböző művészeti ágak együtt keletkeztek = szó, zene, kép) ·        szóbeli hagyományozódás, variálódás, de állandó elemei is vannak ·        alkalomhoz, előadóhoz kötöttség

6. Ősi műfajok Lírai dal (bölcső – sirató – munka – varázsdal stb.) Gellért-legenda Epikai 1. mítosz 2. mese3. monda

7. Romantika kora (XVIII. sz.): felfedezi és megbecsüli a népköltészetet 1. a népköltészet/néphagyomány a nemzeti kultúra alapja, ez pedig a nemzet megmaradásának záloga (Herder romantikus történelemszemlélete; görög út: szerves fejlődés, sajátból építkezik, római út: másol (ilyennek mondja Kölcsey a Nemzeti hagyományok c. írásában a magyart is 1826. „A való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.” – a „népiesség” itt indul → Petőfi Sándor: diadalra viszi a népiességet „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század feladata.” (Levél Arany Jánoshoz) 2.  a népköltészet = leghitelesebb forrás a tudományos érdeklődés megindulása (gyűjtések G. Herder (1744–1803): Volkslieder (1778–79) Jakob Grimm–Wilhelm Grimm: Kinder und Hausmärchen (1812–15)

8. 1782: Magyar Hírmondó – Révai Miklós felhívása „a köznép szájon forgó dalai” gyűjtésére – gyűjt Arany János, Arany László, Jókai Mór, Erdélyi János Leghíresebb gyűjtések: 1848: Erdélyi János: Népdalok és mondák I–III. 1863: Kriza János: Vadrózsák 1862: Arany László: Eredeti népmesék 1872–1924: Magyar Népköltési Gyűjtemény 1–14. 1940-től: Új Magyar Népköltési Gyűjtemény: Kálmány Lajos, Vikár Béla, Solymossy Sándor

9. A népköltészet műfajai: 1. Mondókák (ezekkel ismerkedik meg a gyermek legkorábban) ·         ritmikus, dallamos, rövid versikék, az ismétlés örömét adják ·         alkalomhoz, szándékhoz kötöttek a)    felnőtt mondja gyermeknek – pl. Ciróka, maróka; sétáltatók, altatók, állíttatók, lovagoltatók; a gyermek ismerkedik az arcával, testével, mozgását koordinálja b)    gyermekek mondják: állathívogatók, csalogatók, riasztók, köszöntők, kiszámolók, csúfolók, nyelvtörők, rajzoltatók, naptárversek, jeles napok köszöntői, sebesmondások – kiejtési játékok 2. Dramatikus jellegű játékszövegek (pl. Bújj, bújj, zöld ág...; Hol jártál, báránykám...) 3. Lírai játékdalok (pl. Lánc, lánc, eszterlánc...)

10. II. Műköltészet – a gyermekvers „története” Az elsőgyermekvers: Bornemisza PéterÉnekecske gyermekek rengetésére (bölcsődal 1566) Az első műaltatódal, szerkezete különlegesen szép. Az édesanya gyermekének elénekli az üdvtörténet eseményeit, bátorítván a gyermeket, nincs mitől félnie: a gyermeket a megváltó Krisztus oltalmába ajánlja, védelmet a Legfőbb Jótól várja.        17. század: a gyermekvers eszköze az oktatásnak, a tananyag rögzítésének → oktatóversek, tanversek születnek, melyek a helyes illemre, szokásokra oktatnak, a ritmus segíti a memorizálást és lélektani hatása van, elsősorban pedagógiai és nem költői szempontok érvényesülnek

11. ·         1761: Literári Mádi János gyűjteménye „a tisztesség gyakorlására”: erkölcs, illem és hasznos ismeretek ·         1771: Losonczy István: „Hármas Kis Tükör” = ismereteket rögzítő tanversek (Nagykőrösi gimnáziumi igazgató) ·         1839: Varga Péter: Nefelejcs Lukács Pál munkássága 37 gyermekverskötet ·Az első magyar gyermekkönyv: 1840: Bezerédj Amália: Flóri könyve (úttörő, mert magyar anyanyelvű! – ekkor az óvodában németül beszéltek!): olvasási gyakorlatok, dajkarímek, imák, erkölcsi mondókák pedagógiai megfontolás alapján ·       Költői szempontok érvényesülése: Károlyi István Gyermeklant 1843 Gáspár János Csemegék 1848

12. ·A németből való fordításirodalom ellen Benedek Elek parlamenti tiltakozása – 1888 Gyermekirodalmi kánonja tartópillérei: közösség, értékek, történetiség, intézmények Komplex értékrendszeren alapuló, a befogadóhoz igazodó eredeti irodalom „…valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni…”

13. XIX.század: a gyermekirodalom fellendülése, melynek okai ·    a romantika pezsdítő hatása ·az irodalom hordozója a nemzeti kultúrának ·fontos tantárgy, irodalomtörténetet írnak és tanítanak ·   a pedagógiai gondolkodás megváltozása: a gyermek felfedezése

14. XX. század ·Móricz Zsigmond verses meséi (A török és a tehenek; Iciri-piciri) – CSUPA JÁTÉK ·Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai = új szemlélet: a lírai én bújik a gyermek szerepébe, de átélhető élmény a gyermek számára is (pl. A doktor bácsi) ·Ady, Szabó Lőrinc (pl. Lóci-versek), Babits Mihály, József Attila (pl. Altató, Mama)gyermekeknek is szóló versei, bár nem kimondottan gyermekversek

15. 1950-es évek: az új magyar gyermekvers megszületése 1. Kodály Zoltán fellépése 2. 1950-es évek diktatúrája – kényszer és a megszólalás egyetlen lehetősége 3. Pedagógia–pszichológia új látásmódja

16. A jó gyermekvers A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak, és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma vagy formája nincs is, csak él és éltet. Vajon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik. (Vázlat az új líráról- Weöres S.)

17. Etikai és esztétikai értékeit nem kellszétszálaznunk -       Gyermekperspektívából néz -         Szeretettel nevel, sugall, de nem sulykol -         Auditív és vizuális hatást kelt -         Tartalmilag és hangulatilag plasztikus -         Leírás helyett gyakoribb a megjelenítés -         Élményszerűen kínálja a látványt -   Képgazdagság, gazdag asszociációsort előhívó képek, komplex hatás, megelevenítő költői technika -         Epikusság, történés -         műnemi és műfaji változatosság a ciklusokban

18. 1. Formai jellemzők: ·erőteljes formai, zenei megformálás, a tartalmi elemek háttérbe szorulása a formaiak javára, egyszerű zenei világ ·     a szövegvers újra „zeneivé válása” a szimultán ritmusrendszer révén ·     hangsúlyos verselés ·   nyelvi virtualitás, játék (Cs. Nagy István szerint a gyermekirodalom is katartikus hatású. Nem tragédiai értelemben kelt szánalmat és félelmet, hanem az ábrázolás, vizualitás és zeneiség, az epikai fantáziaképek segítségével szemléltet, megtisztít és fölemel) ·     nyelvi gyönyörködtetés ·         egyszerű mondatszerkezet, verssor – mondathatárok egybeesése ·         alakzatok: ismétlések, párhuzamok ·         kicsi és konkrét szókincs ·         nyelvi játékok, szójátékok ·         képszerűség (= metaforák), könnyű humor ·         néphagyomány kínálta formák, műfajok

19. 2. Tematikus jellemzők: ·   a vershelyzet konkrét életszerűsége ·  epikus mag ·gyermekalakok, természet, állatok, cselekményesség ·  elvont gondolatiság kerülése, élményszerűség ·  kicsinyítés a gyermek méreteihez ·  szerepjátékok ·  töprengő attitűd, humor

20. 3. Világképi jellemzők: 1. kielégíti a gyermek kíváncsiságát a világ dolgai felől: a világ színességének eredete, azesztendő strukturálódása, évszakok és hónapok váltakozása · 2. antropomorfizmus: nem emberek emberként való megjelenítése · 3. animizmus/eleven tárgyak · 4. természet és emberi világ történéseinek összefüggése ·5. érzelmeken alapuló játékos képzettársítás · 6. intencionalitás: a történések szándékoltságának feltételezése · 7. felértékelődő kicsiségek · 8. nyitottság, érdeklődés, éberség · 9. tapasztalati és versvilág több ponton való találkozása

21. Kányádi Sándor Csak a tökéletes formakultúrával rendelkező költő képes értékes műveket alkotni a gyermekirodalom számára. Nincs külön felnőtteknek írott vers és külön gyermekvers, csak egyszerűen vers van, amit „mondani kell.”

22. Tavaszi tarisznya-napsugár versek 1957-1989 Jellemzői: közérthetőség és egyszerűség a versek a kollektív befogadásához igazodnak gyermekbefogadó tapasztalati és fantáziavilága, gondolkodásának életkori sajátosságai valamint a versvilág találkozása szerencsésen valósul meg világában nincs fiktív, a reális világ „csodálatos” gyermekperspektíva, rácsodálkozás klasszikus minőségek elve műnemi, műfaji változatosság és átjárhatóság tanít, nevel, gyönyörködtet

23. „Otthonosság a nyelvben, a hagyományban, a természetben, az emberi környezetben – pontosabban otthonosság a mi anyanyelvünkben, a minket konkrétan körülvevő emberi és természeti környezetben. Arra az élményre vezetnek játékosan, humorral, derűvel, szép szóval, hogy saját szülőföldünk olyan mikrokozmosz a világegészben, amelyben élni jó és amelybe felnőni érdemes.”

24. Hagyományőrzés – erdélyi táj A szülőföld iránti szeretet Anyaöl-anyaföld-anyanyelv tisztelete Létbiztonság, otthonosság-érzés Áthallásos mesék Klasszikus mesék

25. Küküllő kalendárium A költő többféle irodalmi hagyomány (kalendáriumköltészet, népi klasszicizmus, gyermekköltészet) szintézisét valósítja meg, esélyt adva a klasszikus értékek továbbélésének. Mindegyik vers egy-egy személyes vallomás a Küküllőről:„Kékellő Küküllő / kökényszemű tündér. / Szívemhez, nyelvemhez / hozzáédesültél.”

26. A Küküllő vidéke

27. Kétütemű, hatos sor, félrím, egyszerű képek, szövegretorikai eszközök: a megszemélyesítés („Vacog a Küküllő, / éjjel-nappal fázik, / lábujjhegyen lépked / fűzfától fűzfáig.”),hasonlat („Langyos a Küküllő; / vize mint a vászon”), metafora („Kékellő Küküllő, / kökényszemű tündér”), alliteráció („Kikeleti kék ég”), ellentét és párhuzam („Hinnéd-e, hogy volna, / ki rámerészkedne? / S fél szárnyával bátran / beleszánt a fecske.”).

28. Természeti képek:„Játszik az esővel / a nap mosolyogva, / szivárványhidakat / ível a folyóra. // Réce fiókákat / vezényelő vének / tanítgatják a szép búvármesterséget. // Messzi jár a zápor, / viszi a szél, húzza: / szemlátomást nő a / nyomában a búza” „Langyos a Küküllő; / vize mint a vászon, / egy nagy szövőszéken / fordul át a gáton. // lenn a gát alatt az / ezüst zubogóban / fürdik az aranynap, / most van lenyugvóban. // És még lennebb növekvő / árnyukkal a fűzfák / a lassú folyót / át meg átalússzák. // Ott egy kislegény is / prüszkölő lovával - / úsztat a Küküllőn / ő is át meg átal. // Maradna még a nap, / de nőnek az árnyak; / kár, hogy nemsokára / vége lesz a nyárnak” „Jó volna egy tartós / eső biztatólag / a megridegedett / soványka folyónak. // Örülne a gát is, / fölgyűlt a postája. / A Maros a füzek / levelét rég várja. // És ha megjön a tél, / vet azonnal véget / mindenféle őszi / levelezgetésnek.”

29. Animizmus: Fázik a Küküllő, / lúdbőrös a háta” (Őszelő). „Reszket a Küküllő, / éjjel-nappal fázik” (Őszutó). „Szajzik a Küküllő” (Télelő). „Beáll a Küküllő, / jégpáncél van rajta” (Tél). „Enged a Küküllő, / helyen-helyen kásás” (Télutó). „Zajlik a Küküllő, / vonszolódva lépdel” (Tavaszelő). „Árad a Küküllő, / elönti a berket” (Tavasz). „Ázik a Küküllő, / paskolja a zápor” (Tavaszutó). „Kékell a Küküllő” (Nyárelő). „Ballag a Küküllő, / meg-megállva baktat” (Nyár). „Langyos a Küküllő, / vize mint a vászon” (Nyárutó). Ösztönös és őszinte gyermeki reakció „Vacog a Küküllő, / éjjel nappal fázik, / lábujjhegyen lépked / fűzfától fűzfáig.// Úgy kihűlt a medre, / égeti a talpát. / A felhők is hol ki -, / hol meg betakarják” ( Őszutó).

30. Szakralitás a gyermekirodalomban PILINSZKY János szerint is eredetét tekintve minden művészet szakrális, csupán megnyilvánulásának módja, értéke és minősége más. Valójában a kettő úgy egy, hogy tökéletes ellentéte egymásnak. Ugyanannak az útnak, ugyanannak a szeretetnek; a világból fölszálló és a világba alászálló, de mindenképp tökéletesen egybeeső két ága, Jákob létrája: Isten föl-alá szálló angyalaival a képzelet hazatalálásának közös és egyetlen módja.”

31. A szépség, az igazság, a jóság és a szakralitás felé – tehát a Teremtője felé - irányított emberi szellem az alkotásban is a tökéleteset, a teljest akarja a maga művészi eszközeivel megközelíteni, azaz keresi az Isten országát…(Szent Ágoston: magad felé fordulónak teremtettél minket Uram és nyugtalan…)

32. Arany János a Széptani jegyzetekben így fogalmaz: „Mihelyt az emberben az ész kezd uralkodni, azonnal három fő eszme vonja őt magához: igaz, jó és szép. Értelme az igazat keresi, akaratja a jóra hajlik, kedélye a szépben gyönyörködik. Eme törekvés hozza létre a különböző művészeteket.”

33. Pierre Emmauel költőként is a költészet és a hit elszakíthatatlan kapcsolatát emeli ki: „Kereszténynek lenni annyi, mint hinni, hogy Krisztus itt és most alakítja az embert és a világot, és lehetővé teszi az embernek, hogy önmagát mondja, hogy mondja a világot, mondja Istent. […] Költő vagyok, ha ezt nem is tudom megérteni, legalább meg tudom énekelni. […] Az igazi ember bennem a költő: költészetem Isten iránti szeretetem kifejezése, az a hely, ahol keresem Őt és találkozom Vele, Jelenléte titokzatos munkája szellememben. E Jelenlét alakít át minden embert rendeltetése szerint.”

34. A vallásos és szakrális művészet lényege a misztériummal való kapcsolattartás. A szakrális művészet az Egyház nyilvános és egyetemes liturgiájának szolgálatában áll, az Egyház hitét jeleníti meg, objektív alapokon nyugszik, egységes, rendezett világképet tükröz. A vallásos művészet az alkotó személyes, megélt istenélményéből fakad, szubjektív és egyéni, árulkodik hitről, a hitért való küzdelemről, a bizonyosságról vagy a kételyről, de mindenképp az ember Istent kereső hivatásáról. Míg tehát a szakrális művészet archetípusai égi inspiráltságúak, minden más vallásos műalkotás inspiráltsága a művész személyiségének spiritualitásából ered.

35. 1. Vallásos, erkölcsi nevelést szolgáló művek Tanító szándékkal, pedagógiai szempontokat követve a hitelvek megvilágosításával, vallásos fogalomtárukkal elsősorban vallásos-erkölcsi nevelést szolgálják, a lelkiséget, a gyakorló vallásosságot mélyítik. Hitbuzgalmi munkák, bibliák, legendák, tanversek.

36. 2.Vallásos témájú szépirodalmi művek Vallásos alkotók művei vallásos befogadóknak -A magyar gyermekirodalom sokáig azonos volt a vallásos gyermekirodalommal, „…hazánkban 1531 és 1711 között nyomtatásban, magyar nyelven megjelent, szám szerint mintegy 2000 megmaradt könyvnek több, mint 70 százaléka vallásos, erkölcsös és tanító célzatú (közvetve tehát megint csak a valláshoz s az erkölcsre vezető) volt.” -nem irodalmi, hanem pedagógiai, hitbuzgalmi szempontokat tartottak szem előtt -az irodalmi formákat (mese, példázat, imádság) a vallásos világképén alapuló ismeretterjesztésre, hitbéli megalapozásra, hitre vezetésre és elmélyítésre használták -Az egységes világkép fölbomlása, a romantika kora, a népmesék felfedezése, Andersen meséinek magyar fordítása (1856) és az önálló műmese-irodalom létrejötte az a fordulópont, amikor különválnak a vallásos és a világi gyermekolvasmányok.

37. -A kommunista diktatúra a vallást a templomok falai közé szorítja vissza, egyházi iskolák, egyházi könyvkiadók peremre kerülése -A rendszerváltás után új lendület: újjáélednek az egyházi iskolák, egyházi kiadók, gyermekújságok indulnak -Hitelvekre épülnek, a felelősség moráljával nevelni, hitre vezetni akarnak - Keresztény-katolikus lelkiséget fejeznek ki, hagyományos vallásos attribútumokat használnak

38. Az esztétikumot rendszerint meghatározott cél elérésének és vallásos tartalmak meggyökereztetésének szolgálatába állítja. Egy műalkotás értékkomplexumában nemcsak művészi, hanem morális, szakrális, ismeretelméleti, emberi értékek is vannak, s ezek mértéke nem mindig fedi egymást. Ahogy Babits Mihály mondta: az íráshoz nemcsak stilisztikát és poetikát kell tudni. Az íráshoz ember kell.” De „a katolikus író legfőbb feladata, hogy a tőle telhető legjobb művész is legyen, a legszebben formálja testté az Igét.” Kevés igényes, vallásos témájú, szépirodalmi értékű gyermekmű születik napjainkban. A vallásos tradíciót követi sokszor a fogalomhasználat, a képi világ, amely a nem keresztény és vallásos közegből érkező gyermek számára nehézséget jelentett, sokszor távolságtartást és idegenkedést vált ki

39. Blaskó Mária:ÚrjövetItt az advent, Úrjövet,A kis Jézust várjuk vágyva,Kis szívünket készítjük el,Hogy ott legyen jászol ágya.Sok jó tettel és imával,feldíszítjük százszorszépre.Szeretettel melegítjükkicsi szívünk tüzel érte.Jöjj kis Jézus, várva-várunk,és segíts meg, kérünk vágyva,hogy minél szebb szívvel várjunkkarácsonyi éjszakára.

40. Tízparancs Egy – Vagyok Istened. Kettő – Nem vagyok hideg kő. Három – Tiszteleted várom. Négy – Templomomba mégy. Öt – Szereteted köt. Hat – Haragod apad. Hét – Hűségesebb légy! Nyolc – Inkább üres polc. Kilenc – Hamisat nem üzensz. Tíz – Más ökrén ne hízz! Amit magadnak szeretnél, tedd meg mással, úgy szeressél!

41. Miklya Zsolt: Zsoltárzengő ábécé - A „Zengő ábécé” dallamára Alázatos légy nagyon, Bízzál minden új napon, Cérnaszálon életed, Csillag ágán mérheted, Díszbe öltözött a föld, Életet lehel a völgy, Fészkét rakja kis madár, Gazdagon terít a nyár, Győz a fény a füst felett, Hit szemével nézheted Imádkozva csendesen, Jó az Isten, jót teszen,

42. Kérdéseid hallja mind, Látja arcod, rád tekint, Lyukas edényt újra vált, Maggal hinti a határt, Nem hagy el, hűsége véd, Nyomában minden tiéd Ott is ad, hol nem remélsz:, Őriz, mindhiába félsz, Pásztorlába nem remeg, Rábízhatod léptedet, S minden gondod és bajod Szíve mélyén tudhatod, Tudja, mielőtt te kérsz, Tyúk vigyáz így kiscsibét, Utolsó lehetsz ugyan, Ünnepelhetsz boldogan, Vérén váltva koronád, Zengjenek víg harsonák, Zsoltárt, zsoltárt mondj világ.

43. 3. Szakrális tartalmú gyermekirodalmi műfajok - Elvontabb, egyetemesebb, természetfeletti jellegzetességgel bír, X. Pius hármas követelményét, amely eredetileg a musica sacrára, az egyházi liturgikus zenére vonatkozott, alapul vehetjük a szakrális irodalom alapvető jellemzőiként is: művészi értékű és egyetemes, nemcsak gyönyörködtetni akarja a befogadót, de lélekben nemesíteni, a jóra, szépre, igazra és a szakrális értékekre is fogékonnyá tenni. -Elsősorban a szépnek, a jónak, az igaznak – tehát az örök, egymást feltételező, szakrális értékeknek és a szeretetnek a vonzó és érzéki megtapasztaltatása révén segíti a gyermeket a Teremtő, a Sacrum felé fordulásban és a „teljes emberré” formálásban -a megtapasztalt istenélményét közvetíti, vallja meg, Isten és ember kapcsolatát tárja fel Költői visszhang az isteni szóra: a Szentírásra

44. -gyakran gyermeki perspektívából közelít Istenhez, a gyermek tudásával, szókincsével -a kereszténységhez kapcsolható alapvető értékeket (szeretet, igazság, önfeláldozás, bűnbánat, megbocsátás) indirekt módon, az irodalom eszközeivel és műfajaival mélyebb jelentésrétegeken keresztül közvetítik, a gyermekbefogadóhoz alkalmazkodva -a hagyományos vallásos irodalmi formákat és tradíciót személyességgel, ékes-szép nyelven töltik meg, kielégítik a gyermek irodalmi, szépre, jóra, igazra szomjazó vágyát. -nem feltételezik a vallásos kultúra meglétét, a Biblia történeteinek és fogalomrendszerének ismerete nélkül is befogadhatók -Egyaránt van üzenetük a vallásos közegben nevelkedő és az Evangélium szellemiségét csak hírből ismerő gyermek számára

45. Ének a büszke Góliátról Vasszekerekkel begurul a had, élükön büszke Góliát halad, vértje virít és fején a sisak rézszinü tükrén dárdát vet a nap, visszaverődnek mind a sugarak, vasszekerekkel begurul a had. Öt kicsi kővel pásztorfiu jő, öklömnyi szívben rejlik az erő, benne az Isten szeretete nő, és ama hit, hogy parittyája Ő tőle való, hát hol van az a kő, öt kicsi kővel pásztorfiu jő. Rézsisak ormán szikrázik a fény, Góliát orrán virul a remény, látva, előtte egy pásztorlegény, s röppen és koppan a kő, a kőkemény, Góliát bajnok büszke, nagy fején, rézsisak ormán haldoklik a fény.

46. A Teremtő éneke Enyém az erdő minden vadja, Ezernyi hegynek, ezernyi völgynek Kicsinye-nagyja.  Enyém a mező minden népe, Ezernyi fűszál, ezernyi virág Ékessége. Enyém a világ, s mi betölti, Növény és állat, csillag és ember, Égi és földi.  S enyém az ember szíve benne, Hálaadásra, magasztalásra. Csodára lelve

47. Isten ott van mindenütt,de nincs ott a kezedben.Isten ott van mindenütt,de nincs ott a szemedben.Simítását mégis érzed,pillantását mégis őrzöd,hordozod szívedben.

48. A szakralitás ezer módon ragyog föl a magyar gyermekversben is. Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes prozódiailag tökéletes versvilága az égbe emel, az angyalok muzsikáját előlegezi meg. Csanádi Imre a megfoghatatlan, megismételhetetlen pillanat megörökítője, Csoóri Sándor Lekvárcirkusz bohócai megtanítanak arra, hogyan kell meglátni a parányiban a lényeget, a mélyebb igazságot, a semmiségekben a csodát. Nagy GáspárÁron mondja c. kötetének szakrális hangú versei kettős fedelűek, a jó gyerekvershez illően a felnőttekhez is szólnak és szabadítót mondanak. Tamkó Sirató Károly derűre hangol, mely a lélek olaja, Buda Ferenc a teremtett világ szerelmese, minden szépség verset fakaszt a lelkében, a zivatar, az alkonyat, egy mihaszna bogár vagy felfuvalkodott pulyka is, Gazdag Erzsi, Tarbay Ede, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán a legegyszerűbb nyelven az ezerszínű világot formája gördülékeny, a gyermek érzelmét és értelmét harmonikusan fejlesztő bájos versekké, amelyeket a szemlélet elevensége, egy-egy hangulat találó megjelenítése, a játékos ritmika és remek nyelvi ötletek jellemeznek

49. Amikor a tenger alszik, habjaiban Hold mosakszik, naplementén Nap mosakszik, amikor már nem morajlik, ily gyönyörű égi fények, álmot hozó jó remények kisimítják hullámait s meglódítják az álmait, szállna álmában hajóra, minden cseppjével hajózna, vinné hullámait, vinné, mélységeit is - ki hinné! s hajózgatna nagy folyókon, merengne a zuhogókon, folyna forrásokig vissza: tiszta lenne, újra tiszta, Nap és Hold testvére lenne, nyári zápor esőcseppje.

50. Az irodalmi anyag kiválasztása a különböző korcsoportokban Kiscsoportban A hároméves gyermek megismerő tevékenységében jelentős a ritmikus mozgás, amelyet nyelvi információk kísérnek. Ebből következik, hogy kedveli a mondókákat, a zenei hatású gyermekverseket. A szavakkal való játék szintén alapja a gyerek versszeretetének. Magával ragadják a gyermeket a játékos szóalkotások (álldiga-járdiga-várdiga, -icinke-picinke) hangutánzó szavak (háphápháp), a hangulatfestő szavak (szomorkás), az erős hatású melléknevek (ordas farkas), a muzikális felépítésű szavak és mondatok. A gyerekverseknek nagy az érzelemformáló ereje. A vers érzelemgazdagító hatása elsősorban a ritmushoz kötődik. A gyors lüktetésű vers érzelmileg felderíti, élénkké teszi a gyermeket, ha lassú a vers ritmusa, akkor megnyugtatja, vagy éppen unalmat vált ki belőle. /Weöres Sándor: Olvadás, Megy az úton a katona, Kutyatár, Illyés Gyula: Mozdony, Osvát Erzsébet: Útra kel a nyár , Kis Dénes: Tikitaki fateke, Tamkó Sirató Károly: Tengericki Pál, Csanádi Imre :Kicsi kutya-nagy kutya ) című verse bizonyos erkölcsi ítélet kimondására készteti a gyereket.