Internetes médiakommunikáció Hálózati kérdések I-II. Hosszú Gábor könyve és előadásanyagai alapján

1. Internetes médiakommunikációHálózati kérdések I-II.Hosszú Gábor könyve és előadásanyagai alapján Takács György 5-6. előadás 2009. 04. 15., 04. 20. T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

2. Hátralévő témák • Hálózati kérdések • Fájlformátumok, kodekek • Orvosi jelek és multimédia • Átméretezés, átszerkesztés más megjelenítési és hálózati közegre • IPTV jellegű szolgáltatások • VoIP jellegű szolgáltatások • Valós idejű és interaktív szolgáltatások • Elveszett csomagol kezelésének technikái • Minőségi követelmények, a minőség megítélése és mérése T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

3. Protokollok csoportosítása • Adatokat vagy szabályozási (control) információkat visznek át, eszerint vannak adatátviteli protokollok és jelzési protokollok (signalling protocol) • Az adattovábbítás irányának meghatározására szolgáló protokollok az útválasztási (routing) protokollok. Működésüket a bennük megvalósított útválasztási algoritmusok irányítják. Nem vesznek részt az adattovábbításban. T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

4. T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

5. Egyesadás (unicast) • A hagyományos Etherneten pl. úgy valósul meg, hogy a gazdagépeknek van egy-egy hálókártyája • ez minden érkező adatkeretet figyel • Ha egy keret címzése a saját egyedi MAC címére szól: • megszakítást küld a processzornak és • átadja a keretet a műveleti rendszernek • amely továbbadja azt egy alkalmazás szintű programnak (folyamatnak) • Ha több vevő van egy alhálón, akkor egyesadás esetén ugyanazt az információt annyiszor kell egyidejűleg elküldeni, ahány címzett van • Ez könnyen felemészti a legnagyobb sávszélességet is • Különösen igaz ez a nagy sávszélesség igényű hang- és mozgókép-átvitel esetén T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

6. Többesadás (multicast) • Egy adó egyidejűleg több vevőnek továbbítja ugyanazon adatokat • Itt a vevőket egy szórási/ kézbesítési/ továbbítási/többesadásfába szervezik • Gyökere az adó, csomópontjai az útválasztók, végpontjai (a fa levelei) pedig a vevők • A többesadás átviteli útvonal a fa gyökerénél lévő többesadás forrástól a fa leveleit alkotó összes többesadás vevőig tart T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

7. A többesadás működése T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

8. A közbenső csomópont • A közbenső csomópont különböző eszköz lehet attól függően, hogy milyen protokoll szinten kerül a többesadás megvalósításra • A különböző protokoll szinteken megvalósított többesadás és az ezekhez tartozó közbenső csomópont meghatározása hardver és szoftver szinten: T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

9. Sokpontos többesadás • A többesadás módszerekkel oldják meg azzal a kikötéssel, hogy a közlési viszonyban résztvevő gazdagépek közül egynél több is lehet adó • Jellegzetes példa erre a hang- vagy mozgókép-konferencia, illetve a hálózati játékok • Az ilyen alkalmazások tervezését könnyítheti, hogy az egyes adókból kiinduló egytől-többpontig tartó kézbesítési fák rendszerint külön kezelhetők T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

10. Egybeadás (Concast) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

11. Szórtadás (broadcast) • A számítógépes hálózatok csak kiterjedésbeli korlátozásokkal teszik lehetővé a szórtadásadatátvitelt • A helyi hálózatok ehhez a MAC szintű szórtadás címet, • az IP hálózatok pedig a szórtadás IP címet használják • Hasznos: ha valaki mindenkinek akar adatokat küldeni • Hátrány: az üzenet gyakran nem érdekel mindenkit • Ezért a hálózatközben a szórtadást általában nem használják, csak a helyi hálózatok legkisebb részein, az alhálózatokon engedik meg T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

12. Az útválasztás feladata • A csomagkézbesítés az Interneten az útválasztók együttműködésének az eredménye • Azútválasztás feladata a csomagok hatékony eljuttatása az egyik útválasztóból a másikba • illetve a csomagok útjának kijelölése a forrástól a cél útválasztóig • Minden eszköznek egy egyedi címmel kell rendelkeznie az Interneten, hogy elérhető legyen T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

13. Osztályozás • Statikus vagy dinamikus • Egyetlen utas vagy többesutas (single path- multipath) • Lapos (flat, peer) vagy rangsorolt (hierarchical) • Gazdagép-értelmes (host-intelligent) vagy útválasztó-értelmes (router intelligent) • Tartománybeli (intradomain) vagy tartományközi (interdomain) • Távolságvektoros (distance vector) vagy kapcsolat (link-state) -állapotú T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

14. Távolságvektor ill. kapcsolatállapot összehasonlítása T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

15. Működési ismérvek T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

16. Az Internet rangsorolt építménye (Autonomous System -- AS) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

17. Útválasztás az Interneten • Tartománybeli útválasztás • AS-en belül, tartományközi útválasztás (belső átjáró protokollok) • RIP • OSPF • AS-közi útválasztás (külső átjáró protokollok) • Határ Átjáró Protokoll 4 (BGP4) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

18. Önkormányzó rendszereken (AS) alapuló útválasztás • Mivel az egyes hálózatok függetlenek egymástól, ezeket gyakran önkormányzó rendszereknek hívják (AS) • Különböző protokollokat használó hálózatok közötti átjárók ún. többprotokollos útválasztók • Általában két szintű útválasztási algoritmusokat használnak: • Belső átjáró protokoll (Interior Gateway Protocol) az AS-en belüli útválasztásra és • Külső átjáró (interdomain) protokoll az AS-ek közti útválasztásra T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

19. Nem táblázat alapú útválasztási algoritmusok • nem-determinisztikus/statikus • Esetükben a pillanatnyi döntéseket nem befolyásolják az aktuális forgalmi adatok vagy a hálózati alakzat • Így ezeknél nem szükséges, hogy az útválasztók ismerjék a hálózatot • Ilyenek: • Véletlenszerű • Elárasztás • Forró krumpli T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

20. Véletlenszerű útválasztási algoritmus • Ennél a módszernél az útválasztó a továbbítandó csomagot egy véletlenszám-képző segítségével kiválasztott sorszámú, (természetesen az érkező vonaltól eltérő) más vonalon küldi tovább • Mivel a hálózat által így szállított csomagok véletlenszerűen bolyonganak, a csomagokhoz hozzárendelik a mozgásuk során átlépett útválasztók számát és törlik azokat a csomagokat, amelyek lépésszáma elér egy előre meghatározott küszöböt • Ez az eljárás nem biztosítja a csomagok kézbesítését, de • nagyon egyszerű és • nem bonyolult hálózatokban jól működik T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

21. Elárasztás (flooding) • Esetében sem szükséges ismeret a hálózatról • Az útválasztók, amikor egy csomagot továbbítanak, a bejövő csomagot minden vonalra kiküldik --kivéve, ahonnan az érkezett • A lépések száma korlátozott • Előnyök: • A csomag legalább egy példányban mindenképpen a legrövidebb úton ér célba • Ez természetesen jelentősen terheli a rendszert, mivel nagyszámú másolat van és sok felesleges továbbítás történik • Az algoritmus nagyon megbízható és még sérült rendszerben is működőképes, katonai alkalmazásokban (battlefild) is hasznos lehet T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

22. Forró krumpli (Hot Potato) • Lényege, hogy a beérkezett csomagot az útválasztó abba a kimeneti sorba rakja, amelyik a legrövidebb • Azaz a legrövidebb ideig „égeti a kezét”, mivel gyorsan megszabadul tőle • Így a csomópont ütközőtár szükséglete a lehető legkisebb lesz • Az algoritmus lényeges tulajdonsága, hogy nem foglalkozik az irányokkal T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

23. Táblázat alapú útválasztás • Más néven: • hozzáigazodó, adaptive vagy • determinisztikus • A hálózati forgalomhoz alkalmazkodik és figyelembe veszi a hálózati alakzatot • A hálózati alakzatot az útválasztási táblázatokkal tudjuk leírni • Az útválasztási táblázat minden egyes csomóponthoz és célhoz megadja a kapcsolatot • Az útválasztási táblázatokat az a hálózatbeli kapcsolatok költségét vagy hosszát leíró kapcsolati táblázatok alapján szerkesztik meg T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

24. Egy példa hálózat kapcsolati táblázatra T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

25. Hozzáigazodó (táblázat alapú) útválasztás • A hálózatokban leggyakrabban ezeket alkalmazzák • Az útválasztóknak ekkor használniuk kell: • vagy a helyileg (elszigetelten) rendelkezésre álló információt • vagy a hálózatban terjesztett információt • Az ilyen algoritmusokat négy csoportba soroljuk: • központi hozzáigazodó útválasztás • delta irányítás • elszigetelt hozzáigazodó útválasztás • Itt a központi információkat csak akkor használják fel, ha azok a helyi ismeretekre nem alapozhatók • elosztott hozzáigazodó útválasztás T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

26. Központi hozzáigazodó útválasztás I • A központi hozzáigazodó útválasztás esetében az útválasztók a helyi forgalmi információikat (helyzetjelentés az aktuális sorhosszakról és a hálózat elemeinek meghibásodásáról) a hálózat közös útválasztás-irányító központjának (RCC) küldik • Ezeket elemzi a központ és meghatározza a legjobb utakat, amelyeket útválasztási táblázatok alakjában küld vissza az útválasztóknak • A helyi hatókörű legrövidebb utat megkereső algoritmusok nagyon hatékonyak T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

27. Központi hozzáigazodó útválasztás II • Kísérleteztek olyan algoritmusokkal is, amelyek az RCC-ben működtek és rendelkezésükre álltak az egész hálózatra vonatkozó forgalmi adatok, így az egész hálózatra lehetett optimalizálni • A kísérletek eredményei nem lettek sokkal jobbak, mint az egyes útválasztókban működő legrövidebb-utas algoritmusok • Abból ui., hogy egy adott pillanatban valamelyik út előnyös, nem következik, hogy a jövőben nem lesz ott torlódás • Sőt lehet, hogy túl sok csomagot irányítanak át a torlódásmentes utakra, és ettől jön ott létre torlódás • A fenti tapasztalatok ellenére létezik egy módszer, amely az egész hálózat forgalmi adataira támaszkodik T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

28. Központi hozzáigazodó útválasztás III • Ennek során az útválasztók az adatokat: • rendszeresen, összehangolt üzemben küldik, vagy • csak akkor, ha jelentős változás állt be • Az első esetén maguk a vezérlő információk is előidézhetnek jelentős hálózati torlódást • Mindkét esetre igaz azonban, hogy: • a központ nem mindig a legfrissebb információk alapján dolgozik és • természetesen idő kell a kiszámított útválasztási táblázatoknak az útválasztókhoz való visszajuttatásához is T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

29. Elszigetelt hozzáigazodó útválasztás • Az elszigetelt hozzáigazodó útválasztás esetén minden útválasztó hoz irányítási döntéseket, de csak a helyi ismeretek alapján • Módosított forró krumpli algoritmus • Fordított tanulás módszere T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

30. Módosított forró krumpli algoritmus • Az elszigetelt hozzáigazodó útválasztás során az útválasztási döntéseket a helyi körülmények alapján hozza meg az útválasztó • Módosítottforró krumpli algoritmus: • Nemcsak az útválasztóbeli várakozási sorok hosszát, hanem az egyes irányokhoz adott mértéket is figyelembe veszi • A kettő összegzéséből választja ki, hogy melyik úton továbbítsa a csomagot T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

31. Fordított tanulás módszere I • Alkalmazása során a hálózatban minden útválasztó egy csomagot indít, amely tartalmaz egy számlálót és az elindító azonosítóját • A számláló értéke minden útválasztón történő áthaladáskor 1-gyel növekszik • Amikor egy útválasztó egy ilyen csomagot vesz, akkor ezt elolvasva megtudja, hogy a csomagot küldő hány útválasztónyi távolságra van tőle • Természetesen a legkedvezőbb útvonal keresése érdekében, ha ugyanarra a távoli útválasztóra egy kedvezőbb értéket kap (vagyis van rövidebb útvonal is), az előzőt eldobva, az új értéket jegyzi be a saját táblázatába T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

32. Fordított tanulás módszere II • Azonban egy esetleges meghibásodást, vagy a legkedvezőbb útvonal túlterheltségét az algoritmus nem veszi észre • Ezért célszerű időnként „mindent elfelejtetni” vele, azaz törölni a feljegyzéseket, hogy az ilyen változó körülményekre is működjön az eljárás • Az algoritmus azért tartozik az elszigetelt hozzáigazodó algoritmusok közé, mert a szomszédos útválasztók véleményét a táblázat létrehozásánál nem veszi figyelembe T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

33. Elosztott hozzáigazodó útválasztás • Az elosztott hozzáigazodó útválasztás esetén az útválasztók információt cserélnek úgy, hogy az irányítási döntéseket a helyi és a kapott ismeretekre együtt alapozhassák • A megvalósított hálózatokban ez a legnépszerűbb eljárás • Típusai: • Távolságvektoros útválasztási algoritmus • Útválasztási Információs Protokoll (RIP) • Belső Átjáró Útválasztási Protokoll (IGRP) • Bővített IGRP (EIGRP) • Kapcsolatállapotú útválasztási algoritmus • Nyílt Legrövidebb Útvonal Elsőre (Open Shortest path First --OSPF) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

34. Távolságvektoros útválasztás (DVR) • A benne szereplő legkisebb késleltetési útvonalat megkereső matematikai eljárás elnevezései: • Hátrafelé keresés algoritmus • Bellman-Ford algoritmus • Ford-Fulkerson algoritmus • Cél: a forgalom részére a legkisebb késleltetéssel járó útvonalak megkeresése • Ezért minden útválasztóban egy táblázatot hoznak létre, amely: • az összes alhálóbeli célállomáshoz — útválasztóhoz vagy átjáróhoz — megadja a legkisebb késleltetésű útvonalat és • ezzel együtt a továbbításhoz szükséges idő becsült vagy mért értékét • Ezt a táblázatot nevezik távolságvektornak T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

35. Végtelenig számlálás • A DVR algoritmus legnagyobb hibája az, hogy a rossz hírek lassan terjednek • Ez abból adódik, hogy egy meghibásodott csomópont esetén az útválasztók a többféle lehetséges útvonal miatt becsaphatják egymást azzal, hogy egymásra számítanak, fokozatosan növelve a hibás csomóponthoz vezető út költségére vonatkozó bejegyzést az útválasztási táblázataikban • Így, ha valahol egy útválasztó elérhetetlenné válik, a többiek a bejegyzésükkel elvben bármeddig elszámolhatnak, anélkül, hogy felismernék a kérdéses csomópont elérhetetlenségét • Ezt a jelenséget nevezik végtelenig számlálásnak (count-to-infinity) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

36. Hasított látókör módszere • Ennek kiküszöbölése érdekében alkalmazzák a hasított látókör (split horizon) módszert • Eszerint az útválasztási információt soha nem érdemes visszaküldeni abba az irányba, ahonnan érkezett • Véd a két csomópontos hurok ellen • Ha RA elérhetetlenné válik, ezt RB megüzeni RC-nek és RD-nek is • Azonban a RC és a RD az hirdeti ekkor még magáról, hogy van útvonala RA-ba T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

37. Kapcsolatállapotú útválasztási algoritmus • A legkedvezőbb út nem feltétlenül jelenti a fizikailag legrövidebb útvonalat • Egyéb tényezők: • útba eső útválasztók száma • utazási idő • vonalhasználat költségei • A legkisebb költségű útvonal megtalálására alkalmazott matematikai eljárás különböző elnevezései: • Előrefelé keresés • Dijkstra algoritmus, • Legrövidebb útvonal (SP), • átlagos sorállási idő • átviteli késleltetési idő • átlagos forgalom • útba eső vonalak megbízhatósága T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

38. Kapcsolatállapotú útválasztás előnyei • A távolságvektoros algoritmusok egyes helyzetekben lassan értek célt, ezért kifejlesztették a kapcsolatállapotú útválasztás algoritmust • Ez abban tér el a távolságvektoros algoritmustól, hogy esetében az egyes útválasztók az általuk mért adatokat egy hálózat összes útválasztójának elküldik • nemcsak a szomszédjaiknak • A távolságvektoros útválasztók a közvetlen szomszédjaiknak elküldött távolságvektorokkal szintén kicserélnek egymással kapcsolatállapot jellemzőket • de a hálózat alakzatát nem közlik egymással • Ezzel szemben a kapcsolatállapotú útválasztási protokollok először feltérképezik a hálózat összeköttetéseit és ezután keresik meg a legrövidebb utat T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

39. Kapcsolatállapotú algoritmusok • A kapcsolatállapotú algoritmusok előnye még: • általában több tényezőt vesznek figyelembe a legrövidebb útvonal kiszámításánál, mint a távolságvektoros algoritmusok • Ilyen többlet tényező pl. • a kért szolgálattípus (ToS) • a viszonylagos átbocsátás • a megbízhatóság T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

40. Kapcsolatállapotú algoritmusok • Az útválasztók közti közlés is hatékonyabb az esetükben, mivel csak a hálózatbeli változásokat küldik át egymásnak, s nem az egész útválasztási táblázatot • Így a kapcsolatállapotú útválasztási protokollok nagyobb számítási- és tárigény árán ugyan, de gyorsabban célba juttatják az üzenetet, mint a távolságvektorosak • Ez fontos szempont a dinamikusan változó hálózatok esetében • Egy további előnye a kapcsolatállapotú útválasztásnak, hogy az útválasztók egyenletesen osztják meg a terhelést az előnyös kapcsolatok között, míg a távolságvektoros útválasztó csak egy kapcsolatot választ ki T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

41. A kapcsolatállapotú algoritmus eljárása • A kapcsolatállapotú algoritmus szerint minden egyes útválasztónak a következő eljárást kell követnie: • Felkutatja, hogy mely útválasztók a közvetlen szomszédjai és mi a hálózati címük • Megméri minden egyes szomszédjához tartozó úton a késleltetést, vagy a valamilyen értelemben vett költséget • Létrehoz egy csomagot az általa megismert adatokkal (kapcsolatállapot) • Elküldi ezt a csomagot az összes útválasztónak • A szűkebb értelemben vett Dijkstra algoritmussal meghatározza a legrövidebb útvonalat a hálózat összes útválasztójához T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

42. Előrefelé keresés (Dijkstra algoritmus) • A hálózatot leíró gráf minden szakaszához rendelünk egy számot • amely valamilyen elfogadott mértékben leírja a szakasz megfelelő voltát • Ezen mérték szerint kell a legrövidebb útvonalat meghatároznunk T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

43. Előrefelé keresés (folyt.) • Minden útválasztót címkével látnak el, amely címke tartalmazza az adott útválasztó legrövidebb távolságát egy adott forrás-útválasztótól • Ez induláskor minden útválasztóra végtelen • Az algoritmus működése során útvonalakat talál és így változnak az útválasztók címkéi is a legjobb útvonalat tükrözve • Egy címke lehet ideiglenes vagy állandó • Ha az algoritmus felismeri, hogy egy adott címke a forrástól a címkéhez tartozó útválasztóig vezető legrövidebb útvonalat jelzi, akkor a címkét állandóvá teszi és ezután már nem változtatja T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

44. Útválasztási protokollok • Az útválasztási protokollok a hálózati protokollok részét képezik • A gyakorlatban a legelterjedtebbek az elosztott hozzáigazodó táblázat alapú útválasztó algoritmusokon alapuló protokollok: • Távolságvektoros útválasztási protokollok • Kapcsolatállapotú útválasztási protokollok T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

45. Távolságvektoros protokollok • Ha a hibás útválasztó ismét működni kezd, ennek a híre gyorsan szétterjed az útválasztók között, hiszen a legrövidebb útvonalakról szóló ismeretüket (a távolságvektort) rendszeresen frissítik • Jellemzően a korábbi útválasztási protokollok alapulnak a távolságvektoron, ilyenek pl. • Útválasztási Információs Protokoll (RIP), (Routing Information Protocol) • Belső Átjáró Útválasztási Protokoll (IGRP), (Interior Gateway Routing Protocol) T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

46. Távolságvektoros protokollok • Az útválasztók összeköttetési állapotai, röviden a kapcsolatállapotok leírására a célig tartó útvonalba eső útválasztók közötti ugrások számát, az ugrásszámokat használják mértékként, mely 0 ... 16 értékű lehet • A 16-os ugrásszám azt jelenti, hogy a csomópont elérhetetlen, így a RIP protokoll egyik hátránya, hogy két gazdagép között 15 útválasztóban korlátozza a hálózatot • A RIP a szomszédai felé 30 másodpercenként küld frissítő üzenetet • Ha egy útválasztó nem kap 180 másodpercen belül frissítő üzenetet, a szomszédját elérhetetlennek tekinti. T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

47. RIP és IGRP által figyelembe vett tényezők • RIP : mérték az ugrásszám • Ugrásszám (max. 15) • IGRP -- mértéknél figyelembe véve még: • Kapcsolat sebessége (vagy a rendelkezésre álló sávszélesség), más néven: ugrás-késleltetés • útválasztóbeli késleltetés (sorhossz) • csomagméret • hálózati terhelés • megbízhatóság T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

48. A táblázatok időszerűsítése • A távolságvektoros eljárásoknál hátrányt jelent, hogy minden egyes útválasztó táblázatát időnként szórtadni kell függetlenül attól, hogy keletkezett-e benne változás • A szórtadások ismétlődési ideje változó a RIP különböző megvalósításai esetében • pl. az APPLE Útválasztási Táblázat Karbantartó Protokolljában (RTMP) 10 s • a NOVELL NetWare-beli RIP protokollban pedig 60 s • máshol esetleg csak 90 s • A távolságvektorok rendszeres (összehangolt) karbantartása, tehát átküldése komoly hálózati terhelést jelenthet • ezért célszerű ezeket csak akkor átküldeni, ha jelentős változás történt a forgalomban, vagy a hálózat elemeinek működési körülményeiben T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

49. Bővített (Enhanced) IGRP (EIGRP) • Az EIGRP támogatja a TCP/IP, az IPX és az AppleTalk hálózati protokoll-rendszereket, továbbá a kapcsolatállapotú útválasztási protokollok számos előnyös tulajdonságával is rendelkezik • Ilyen pl. a gyors célbaérés (gyorsabban továbbítja az útválasztó információkat az egész hálózaton), • a frissítéseket a változások beállta után a lehető leghamarabb elküldi, • nincs szüksége az útválasztók közötti időnkénti üzenetszórásra T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.

50. Kapcsolatállapotú útválasztási protokollok • Az algoritmus alkalmazása során az egyes útválasztók lényegében a teljes hálózati alakzatot és az összes késleltetést kísérletileg megmérik és szétküldik az összes többi útválasztónak • Ezután a Dijkstra algoritmust alkalmazzák minden egyes útválasztótól az összes többihez vezető legrövidebb útvonal meghatározásához • Manapság az egyik legelterjedtebb kapcsolatállapotú útválasztási protokoll a RADIA PEARLMAN által kifejlesztett Nyílt Legrövidebb Útvonal Elsőre (OSPF) • Ez a legkisebb költségű útvonalakat választja ki az üzenetek számára, ahol a költséget az egyes kapcsolatok terhelési és kapacitási állapotát kifejező kapcsolatállapot mérték adja T.Gy. Intrernetes médiakommunikáció. 2009.04. 15.