ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK

1. ÉRTÉKPAPÍR PIACI MŰVELETEK 3. EA VÁLTÓ

2.  A váltó fogalma A váltó olyan forgatható értékpapír, amelynek kiállítója vagy az elfogadójakötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és meghatározott időben saját maga vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. • Gazdálkodó szervezetek közötti hitelezésnek eszköze • Egy évet meg nem haladó időtartamra • Állami pénzügyekről szóló 1979 évi II. törvénymódosítás alapján

3. A váltócsoportosítása: • A törvényes kellékei: ábra • A jog kellékek meglétét csak érvényesítésekor követeli meg • Pl. a lejárat időpontja nem ismert ( ilyenkor látra szólónak minősül) • A váltó típusa szerint osztályozható • Idegen váltó: • Kibocsátója egy másik személy (természetes vagy jogi személy) • Fizetési kötelezettséget ígér egy harmadik személynek (természetes vagy jogi), vagyis a váltón feltüntettet kedvezményezettnek • Az idegen váltó utalványi alakkal bír, azaz a kiállító utasít valakit

4. A váltóosztályozása • Kiállításnál három személy szerepel: • A kibocsátó: intézvényező: mást utasít a fizetésre Az intézvényezett: akihez a fizetési meghagyás szól, aki fizetni köteles A rendelvényes vagy intézvényes: kedvezményezett, aki részére a fizetést teljesíteni kell.

5. A váltóosztályozása • Saját váltó :Ábra • ·   Melyben a kiállító saját fizetési elkötelezettséget ígér, arra kötelezi magát, hogy meghatározott összeget, meghatározott helyen és időben kifizet • ·  Két személyt tételez fel: • ·  A kiállítót (saját nevében ígér fizetést = adós) • ·   A rendelvényest, a tulajdonképpeni hitelezőt • Itt hiányzik az intézvényesített

6. A váltóosztályozása • A váltó- lejárat, vagyis a fizetés esedékességének megjelölési módja • Határozott napra szóló váltó • Látra (megtekintésre) szóló váltó • A lát (megtekintésre) után bizonyos időre szóló váltó • Kelet után bizonyos időre Váltóóvás: óvást közjegyző veszi fel, és arról óváslevélneknevezett közokiratot állít ki, ha esedékességekor a fizetésre kötelezett a tartozását nem fizeti meg A váltó elévülése • ·A címzettel (idegen váltó), illetve a kiállítókkal (saját váltó): 3 Év • A Forgatókkal illetve az idegen váltó kibocsátójával szemben 1 év alatt évül el.

7. A váltóosztályozása • 1.      A kiállítás- és kifizetés helyét véve alapul, megkülönböztethetünk: • ·Belföldi váltó: belföldön állítják ki és belföldön kell kifizetni • ·Külföldi váltó: külföldön állítanak ki és külföldön kell kifizetni • 2.      A váltó gazdasági funkciói alapján megkülönböztetünk: • Kereskedelmi váltó: kereskedelemi hitelezés egyik formája • Fináncváltó: ha a keletkezési jogviszony pénzkölcsön, mely mögött nem áll áruügylet

8. A váltó jellemzői • A váltó a pénzpapírok – kötelmi jogi természetű követelést megtestesítő értékpapírok csoportjába tartozik • A váltó mindig jogcímmentes pénztartozás, pénzkövetelést testesít meg. • A váltó, törvénynél fogva forgatható értékpapír

9. A váltó különleges, szigorú váltójogi szabályok alá tartozik • ·  A váltó elnevezése az okirat szövegében, és az okirat kiállításának nyelvén • ·  Határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (idegen váltónál) illetve feltétlen kötelezettségvállalás (saját váltónál) • · A fizetésre kötelezett (címzett) nevének megjelölése (csak idegen váltóknál van, saját váltóknál maga a kiállító a fizetésre kötelezett) • ·  Az esedékesség megjelölése (ha hiányzik, a váltó bemutatásakor esedékes) • ·  A fizetési hely megjelölése (ha nincs a váltón, akkor fizetésre kötelezett lakóhelye) • ·  Annak a neve, akinek részére vagy rendeletére a fizetést teljesíteni kell (rendelvényes) • ·   A váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése (keltezés) • A kibocsátó (idegen váltó) vagy kiállító (sajátváltó) aláírása

10. A VÁLTÓ HOZAMA • A váltó árfolyamát a váltó jövőbeli pénzáramának jelenértékét határozza meg. • A váltó hozamát az a kamatláb fejezi ki, amellyel a váltó jövőbeli pénzáramát diszkontálják • PÉLDA KÖNYV

11. A váltó forgalmazása és ennek szabályai • Megvárja, amíg lejár, és akkor beváltja a benne foglalt követelést az adóstól. • A váltóbirtokos a váltót felhasználja saját tartozásai kiegyenlítésére, tehát másra történő átruházással, forgatással maga is fizethet vele. • Ha a váltóbirtokosnak esedékesség előtt van szüksége készpénzre, akkor a váltót eladhatja egy pénzintézetnek. A bankra való átruházást váltóleszámítolásnak nevezzük.

12. Banki váltó leszámítolás • A bank úgy számítolja le, hogy a leszámítolás napjától a váltó lejáratáig tartó időszakra kamatot számol, s azt levonja a váltóösszegből, azaz a váltó névértékéből. • A váltóbirtokos eladási árként a váltója ellenértékében a leszámítolási kamattal csökkentett névértéknek megfelelő összeget kapja.

13. A váltó viszontleszámítolása (Bank – MNB) • Amikor a bank váltót viszontleszámítoltatja, a Magyar Nemzeti Bank által számítoltatja le a váltót. • Az MNB új pénzt bocsát ki ezáltal a gazdaságba.

14. FEDEZETLEN VÁLTÓ • A váltókötelezett nem tud fizetni a váltóért, a váltójog a váltót fedezetlen váltónak minősíti. • a váltófedezeti számla, amely egy olyan betétszámla, amelyen a váltó kiállítója, illetve a váltó elfogadója előre elkülöníti, folyamatos feltöltéssel biztosítja a váltótartozás megfizetéséhez szükséges pénzt.

15. VÉGE