Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

1. Kísérletek a szakszervezeti mozgalom újjáélesztésére

2. Miről lesz szó? • Miért szükséges az „újjáélesztés”? • A szakszervezet válság tünetei • Újjáélesztési („revitalisation”) modellek (USA, EU országok) • Magyarországi tünetek • Magyarországi kísérletek • Survey eredmények a szakszervezetek munkahelyi jelenlétéről, tagszervezésről • Hazai tapasztalatok feldolgozása

3. Miért szükséges az „újjáélesztés”?Mitől függhet a szakszervezeti alkuerő? • Tagság nagysága, összetétele • Akcióképesség, sztrájkok • Politikai beágyazottság, állami beavatkozás • Intézményi háttér (jog, szociális párbeszéd, stb.) • Társadalmi támogatottság, „public image” • Szolidaritás mint érték • Anyagi bázis • Szolgáltatások • Belső szervezettség

6. Többváltozós regressziós analízis • Változótípusok: Demográfia, képzettség, politikai-mozgalmi attitűd • Hálózati hatások (barátok, családtagok) Foglalkoztatás jellege (munkaszerződés, munkaidő) Foglalkoztató jellege (szektor, méret, tulajdon) Gazdasági-intézményi (szakszervezeti szolgáltatás, munkahelyi jelenlét, kollektív szerződés hatása.)

7. A szakszervezeti tagság válsága • Folytonos csökkenés és következményei • Öregedő tagság, új munkavállalói rétegek hiánya • Magas szervezettség hagyományos terepeken (közszférában és közszolgáltatásokban) • Alacsony szakszervezeti jelenlét azokban a verseny-ágazatokban, ahol a kisvállalkozások, az atipikus munkák és a külföldi tőke jellemző • Csökkenő tagdíjbevétel: források és kompetenciák hiánya főként ágazati és konföderációs szinten. • Pótlás állami forrásból? A szakszervezet mint közjószág?

8. A taglétszám csökkenésének okai • Gazdasági okok miatt elveszett tagok: létszámleépítés, kiszervezés, munkanélküliség • Szervezeti okok: zömmel kisvállalatok, atipikus munkák, önfoglalkoztatók, feketemunka • Individualista értékrend, összefüggésben a képzettek arányának növekedése • Ideológiai „ellenszél”, a szakszervezeti presztízs csökkenése, HRM ellenszerek • Szerény érdekvédelemi eredmények • Nincs aktív tagtoborzás, szervezési újítások hiánya • A poszt-szocialista átalakulás nehézségei • Szakszervezet újraépítése • Lengyelország: pro-kapitalista ideológiai orientáció problémája

9. USA, EU: „Union revitalisation” • Szolgáltató szakszervezet (skandináv modell) • Szervezkedő, aktivista (USA, UK) • Új célközönség keresése (A) • Társadalmi mozgalom, politikai aktivitás, NGO-k • Új struktúra • Centralizáció, szeparatizmus • Összeolvadás (Ver.di, stb.) • Funkcionális újítások: • „partnership” megállapodások • Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához

10. Szolgáltató szakszervezeti modell • Tradicionálisan: hagyományos jóléti szolgáltatások • Nyugdíj, egészségügy, Ghent modell, szovjet modell • Új szolgáltatások az új kockázatokhoz kapcsolódóan • Jogi, biztosítási, pénzügyi, munkaközvetítési, kommunikációs és más szakmai szolgáltatások • Internetes hozzáférés, marketing • Svédország: „interface unionism” • Tagság közvetlen bevonása, az igények felmérése • Profi marketing kampányok és egyéni kommunikáció (Internet) • Aktivisták bevonása vállalati szinten • Egyéni választási lehetőség a szolgáltatások között • DE: Nagy-Britannia: TUC elvetette a „konzum” szakszervezeti modellt

11. Szervezkedő, aktivista modell • A „business unionism” kudarca után csúcsszintű szakszervezet-politikává vált • USA: AFL/CIO Organizing Institute (1989) 1995: jelentős forrásátcsoportosítás • UK: TUC Organising Academy • Országonként eltérő célok és stratégiák: • Belső (ahol már van szakszervezet) • Külső (szakszervezet nélküli üzemek, ágazatok) • Célcsoportok (fiatalok, kisebbségek, migránsok) • Üzemi tanács terjesztése, ahol nincs érdekképvislet • Profi / amatőr szervezők, kampányok, egyéni / kollektív szervezés

12. Új célcsoportok szervezése • Diákok, szakmunkástanulók, diákmunka • Belgium, Németország, Svédország („a munkábaállás útjainak segítése”) • Munkanélküliek (Ghent, Írország) • Kis és közepes vállalatok munkavállalói • Önfoglalkoztatók • Hagyomány bizonyos szakmákban (média, szórakoztatás, profi sport) • Az önfoglalkoztatóvá, távmunkássá váló tagok megtartása • Új kezdeményezések: Svédország, Hollandia, Ausztria • Speciális szolgáltatások: biztosítás, jogi tanács, képzés esetleg kölcsön

13. Mozgalmi, politikai aktivitás • Hagyomány: a tagságnál szélesebb érdekek képviselete, részvétel a demokratikus politikai mozgalmakban • USA: feketék mozgalmai, EU: jóléti állam kiépülése • A szakszervezetek változó politikai orientációja • Pártsemlegesség felé? (Lengyelország példája) • Új törekvések, politikai akciók: • A jóléti állam védelme, reformellenes akciók (Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, Szlovénia, stb.) • Kapcsolódás a helyi politikai-mozgalmi akciókhoz • Civil kezdeményezések támogatása (antirasszizmus, környezetvédelem, stb.) • Globális mozgalmak: Európai Szociális Fórum

14. Strukturális változások • Szakszervezeti egyesülések (fúzió nehézségei?) • Korábban: szakmai helyett ágazati szerveződés • Ma: csökkenő létszám, források, főként méretgazdaságossági okok miatt • EU országok, Németország: Ver.di, DGB+DAB • Globális szervezetek: ICFTU+ • Centralizáció, források központosítása (DGB) • Szakszervezet-átvétel: erős szakszervezetek terjeszkedése új, szervezetlen területekre • Szétválás-kiválás-specializáció • (pl. osztrák fehérgalléros szakszervezet alakítása) • Új független szakszervezetek alakítása

15. Funkcionális újítások • „Partnership” megállapodások (US, UK) • Alkalmazkodás a változó kollektív szerződéses struktúrához („szervezett decentralizáció” - Németország) • (Európai) Üzemi tanácsok támogatása, felhasználása (Lengyelország) • Militánsabb (vonzóbb) képviseleti stratégia • „Szokatlan” akciók (pl. tömegközlekedés) • Ágazati kooperáció kiépítése • „Internetes szakszervezet” (használati-, titokjogok)

16. Új csoportokat célzó szakszervezeti stratégiák – európai körkép

17. Egyéni megközelítés Nem-szervezett munkahelyek segítése (D, UK, PL) Fiatalok, iskolások N: kitelepülés nyári munkához Migránsok (GR, I, MT) Kiszervezett munkaválllaók Szakszervezeti network szervezése a cég alvállalkozóinál (B, F) laikus képviselők képzése (UK) Szolgáltatások Biztosítások, árkedvezmények, tanácsadás, lottó (MT, SI, SK) Internetes és telefonos szolgáltatás fiataloknak (IE) DE vannak ellentétes törekvések is: többletjuttatás a tagoknak D: opt-out, F: profit-sharing Szervezeti megközelítés Rétegszervezetek, bizottságok Nők, fiatalok, migránsok Arányos képviselet a vezetésben Programok fiataloknak Külön szervezési programok (UK), máshol része a szakszervezeti munkának Képviselet létrehozása, erősítése (kölcsönzöttek) Információs kampányok Nemzetközi együttműködés Migránsok (MT-IT) Szervezéstechnika (US) Eurofound: módszerek és országok

18. Jelentős országok közötti különbségek • Szervezkedő szakszervezeti modell • Erős az angolszász országokban (UK, IE): ahol decentralizált a kollektív alku és a szakszervezet elismerése (recognition) helyi akcióhoz kötött • Hagyományos érdekképviseleti modell • Kontinentális Európa: csak a „szokásos” szervezési aktivitás (pl. új belépők, szakmunkástanulók), ahol szakszervezeti választások vannak, vagy az üzemi tanács a fő képviseleti forma. • Kivételek: Németország: szervezési kampány a volt NDK területén és az ágazati szerződéskötésből kieső cégeknél, üzemi tanács terjesztése, üzemi tanácsok szervezést segítő szerepe, ahol a szakszervezet támogatja az ÜT munkáját

19. És Magyarországon?

20. Szakszervezeti szervezettség ágazatonként(KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2009)

21. Szakszervezeti szervezettség korcsoportok szerint

22. Magyar szakszervezeti válságtünetek • Tagság és tagdíjbevétel fogyása, helyi felhasználása, apparátusok leépítése • Országos és ágazati központok gyengesége • Örökség: vállalati súlypont a szakszervezeti működésben • Vállalati szakszervezetek túlzott önállósága • Alkalmatlanok az ágazati kollektív szerződéskötésre • A helyi alku segítése? • Szakszervezeti pluralizmus, rivalizáció • Domináns forma: vállalati szakszervezet / egyfajta üzleti szakszervezet (business unionism) • Helyi-regionális struktúra gyengesége • Kismunkáltatók szervezése?

23. Szolgáltató szakszervezeti modell • Nincs igazi hagyománya • Még az államszocializmusban sem igazán volt • Kivéve egy-egy ágazat önálló eü-, nyugdíjpénztár, foglalkoztatási alap (pl. villamosenergia-ipar) • Elvetélt kezdeményezések: • 1990: Szakszervezeti bank, üdülési alapítvány • Létező szolgáltatások • Biztosítás, bankkártya, mobiltelefon, Internet • Új fejlemény: „Jogpont” • A bővülés forrásigényes? Állami/EU támogatással?

24. Szervezkedő, aktivista modell? • Kis és közepes vállalatok szervezetlenek • „Szervezkedő szakszervezet vagyunk!” (????) • Hagyomány: szakmunkástanulók szervezése • Új kezdeményezés a felélesztésére (KASZ) • Kampányok főként a 1990-es évek elején • Suzuki, ÜT választások • Új belépők szervezése csak kivételesen (Elcoteq) • Zöldmezős beruházások ? • Új szerveződések segítése, ÜT, EÜT felhasználása? • Nincs hatékony tagszervezési kampány „források hiányában”

25. Felülről lefelé vagy alulról szerveződve? • 1990-: legitimáció felülről (alacsonyabb szintű jelenlét igazolása vagy a KSZ kiterjesztése) – mindkettő szerény eredményekkel • Országos és újabban ágazati szerep hangsúlyosabb • A „szervezkedő szakszervezet” feltételezné a szerveződés-képviselet „filozófiájának” az újragondolását is • A szervezkedéshez kiegyensúlyozottabb szakszervezeti stratégia kellene, talán az országos- politikai szerep rovására

26. Mozgalmi, politikai aktivitás? • Konföderációk pártkötődése • Deklarált szövetség: MSZOSZ, MOSZ • Deklarált semlegesség: Autonómok • Látens kapcsolat: ÉSZT, SZEF • Politikai szakszervezet – nem népszerű ? • De a szociáldemokrata követelések meghatározóak minden konföderációnál (EU demagógia?) • Kevés kapcsolódás a civil szervezetek mozgalmaihoz, konkurens helyzet (GSZT, támogatások) • Újabb próbálkozások: • LIGA (2009) népszavazás: vizitdíj, stb. • VDSZ (2011) magánnyugdíj-nyilatkozat

27. Strukturális változások? • Vagyonfelélés és költségcsökkentés • Újfajta bevételek felértékelődése (EU pályázatok, direkt állami támogatás, „közjószág” érvelés) • Támogatás ára a politikai függetlenség elvesztése? • Országos egyesülési kísérletek kudarca (2000-2004) • Ágazati egyesülési kísérletek kudarca • Beolvadások (átcsábítások?) sikere • LIGA terjeszkedés: FRDSZ, VDSZ, MOSZ • Politika-menti megosztottság erősödése

28. Kapcsolt kérdőívekmódszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt. 2010. június-október A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kutatás a szakszervezet-szervezésről

29. Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség(telephelyre számítva, vezetők szerint, súlyozott minta, %) A munkahelyek több mint háromnegyedénél (78 %) semelyik érdekképviseleti csatorna nem áll a munkavállalók rendelkezésére

30. Munkahelyi érdekképviseletek a munkahelyen(munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

31. Munkahelyi szervezettség és szakszervezeti jelenlét létszám, tulajdonos ágazat szerint (%) Szakszervezeti jelenlét: a szakszervezettel rendelkező telephelyek aránya (átlag 15%) Munkahelyi szervezettség: a vezetők válaszai alapján, azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet (átlag 22%)

32. Munkahelyi érdekképviseleti szervezettség(munkavállalókra számított, súlyozott minta, %) A legalább 10 főt foglalkoztató telephelyen dolgozó munkavállalók több mint kétharmadát sem szakszervezet, sem üzemi tanács nem képviseli a munkahelyen. Mindkettő rendelkezésére áll a munkavállalók 18%-ának, míg 7-7%-nál csak az egyik érdekképviseleti csatorna található meg a munkahelyen.

33. Szakszervezeti típusok a tagság szerveződési elve szerint A szakszervezetek közel fele (48%) „általános” szakszervezetnek tekinthető. A következő nagy csoportba azok a szakszervezetek tartoznak, akikre az jellemző, hogy tipikusan „a” fizikai munkások a tagjai. A „szakmai” szakszervezetek aránya 13%.

34. Különböző csoportok aránya a szakszervezeti tagok között

35. A munkavállalók jelenlegi és korábbi szakszervezeti tagsága életkor szerint

36. Változás az elmúlt két évben A növekedés okai A szakszervezeti taglétszám változásai A csökkenés okai

37. Szakszervezeti tagszervezés • a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés • Csupán a nem-szervezett telepek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint • A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshezágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

38. Ki tud más megújulási kísérletekről?