Szociális készségek fejlesztésének lehetőségei

1. Szociális készségek fejlesztésének lehetőségei Szociális kompetencia fejlesztő tréning Pilisborosjenő, 2006. 06.14-16. Hujber Tamásné gyógypedagógus - pszichológus

2. Bevezetés • Kulcskompetenciák meghatározásánál fokozott érdeklődés a szociális képességek iránt • Felfokozott társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeként újszerű elvárások és kihívások a ma embere előtt • Munkanélküli –tábor összetétele: legidősebb-legfiatalabb korosztály irányába tolódott el

3. Bevezetés • Tizenévesek: életkori sajátosságok, dinamikusan változó társadalom növekvő elvárásai  több szintű konfliktushelyzet • Meg nem értettség, társadalomból való kizártság érzése • Szakmai ismeretek mellett fejlett szociális készségek • Cél: életkori problémák mellett túlmutató szociális problémák sikeres kezelése

4. Feladat • Keresni kell a lehetőségét az új típusú szociális készségek integrálására a mindennapi oktatásba

5. Komponensrendszer-elmélet(A szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták)

6. Szociális kompetencia • A szociális kompetencia a szociális motívumok és szociális képességek, szokások, készségek, ismeretek komplex rendszere

7. Olyan készségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik: • zszociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni. • zfontos szerepet játszik a fizikai és pszichikai betegségek megelőzésében • zhatékonyan tudjuk használni környezeti és személyes adottságainkat • zszemélyközi kapcsolataink gazdagodását oly módon, hogy mások érdekét ez ne sértse.

8. Szociális kompetencia • Argyle (1983): a szociális kompetencia olyan képesség, olyan készségek birtoklása, amelyek lehetővé teszik, hogy szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk idézni. • Trower (1982): a szociális kompetencia a szociális viselkedést előidéző képesség birtoklása.

9. Puttalaz és Gottman (1993): a szociális kompetencia a szociális viselkedés azon aspektusa, amely fontos szerepet játszik a fizikai és pszichikai betegségek megelőzésében. • Waters és Sroufe (1983): a szociális kompetens egyén hatékonyan tudja használni környezeti és személyes adottságait, képes jó eredményeket elérni fejlődése során.

10. B.H.Schneider (1993): a szociális kompetencia képessé tesz valakit megfelelő szociális viselkedések végrehajtására, elősegíti személyközi kapcsolatainak gazdagodását oly módon, hogy mások érdekét ez ne sértse. • Nagy József (2000): a szociális kompetencia leginkább a komponensrendszer-elmélet alapján modellezhető.

11. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők • 1.Az egyén személyiségéből fakadó tényezők • 2.A család által képviselt tényezők • 3.Az iskolai környezetből fakadó tényezők köre (az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága, kultúrája)

12. qPozitív önértékelés qPozitív attitűd qMások elfogadása qHatékony kommunikációs készségek qProblémamegoldó képesség qNyitott személyiség qAz egyéni és a csoportérdekek összeegyeztetésének képessége Pozitívan ható tényezők 1.

13. qPozitív szülő – gyermek viszony qAz apa és az anya szociális kompetenciája qErős kötődés az anyához qSzülők szociális kapcsolatrendszere qA család magas önértékelése qPozitív szülői modellnyújtás qMeleg, elfogadó, támogató családi környezet Pozitívan ható tényezők 2.

14. qMeleg, nyitott iskolai légkör qVilágosan megfogalmazott célok és szabályok qTanulóközpontú tanítás – tanulás qKooperatív tanulási formák alkalmazása qSokféle tanulási forrás biztosítása qMagas tanári elvárások qA gyerekek pozitív elfogadása qTanári kontroll a tanulók felett qSzemélyközi kapcsolatok sokasága Pozitívan ható tényezők 3.

15. qKonfliktuskezelés qFigyelemfelkeltés qÜdvözlés qSegítés másokon qViselkedés társalgás közben qViselkedés szervezett játék közben qPozitív attitűd mások iránt qKövetkezmények vállalása qEtikus viselkedés qÉrzelmek kifejezése qPozitív énattitűd qFelelősség qÖnmagával szembeni viselkedés Szociális készségek 1.

16. qVerbális kommunikáció feladatvégzés során qFigyelés feladatvégzés közben qVitának, megbeszélésnek megfelelő viselkedés qCsoporton belüli aktivitás qMások előtti szereplés vállalása qFeladattal kapcsolatos viselkedés qA környezet megóvása qÉtkezési viselkedés qKözlekedés qKörnyezeti viselkedés Szociális készségek 2.

17. Szociális készségek jellemzői • 1.A szociális készségeket tanulás (megfigyelés, modellkövetés, ismétlés és megerősítés) útján sajátítjuk el. • 2.A szociális készségek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat tartalmaznak. • 3.A szociális készségek lehetővé teszik a hatékony és megfelelő viselkedést, illetve reakciót mások viselkedésében. • 4.A szociális készségek szituációfüggők, s hatással vannak rájuk a körülményekből fakadó elvárások és követelmények.

18. Kamaszkori szociális készségek kialakulása

19. Sikeresség Hatékony kapcsolatok

20. célkitűzés

21. Szociális érzékenységet fejlesztő csoportfoglalkozások tartalmi elemei: • ¨Ismerkedési játékok (névlánc, névdobálás…) • ¨Kapcsolatteremtő játékok (bemutatkozás, kedves tárgyaim, kedvenc szín,állat,növény, betűcsaládok kedvencei…) • ¨Fantáziát, kreativitást fejlesztő játékok (képtelenségek, körtörténet – közös mese, • ¨Együttműködést, toleranciát fejlesztő játékok (három kívánság, jóságos manó…)

22. Szociális érzékenységet fejlesztő csoportfoglalkozások tartalmi elemei: • ¨Kommunikációt fejlesztő játékok • ¨Önismereti játékok • ¨Életvezetési játékok • ¨Feszültségoldó játékok

23. &Kedvenc becenév: &Kedvenc szín: &Kedvenc állat: & Kedvenc növény: & Kedvenc könyv: & Kedvenc film: & Kedvenc hobbi: &Kedvenc tantárgy: & Kedvenc sportág: & Kedvenc dal: &Kedvenc fa: & Kedvenc ruhadarab: & Kedvenc testrész: &Kedvenc tárgy: &Kedvenc mozdulat: &Kedvenc művészeti alkotás: &Kedvenc fogalom: &Kedvenc ige: &Kedvenc főnév: &Kedvenc melléknév: KEDVENCEK

24. Önismeret, szociális érzékenység fejlesztés Egyéni Kiscsoportos /2-5 fő/ 10-15 fős csoportfoglalkozások Életkor 5 évestől 20 éves korig / óvodás korú gyermektől szakiskolás tanulóig /

25. A gyerek kiválasztása • osztályfőnöki vélemény • betanító pedagógusok • diákotthonban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensek jelzése • tanév eleji felmérés • év közben jelentkező problémás esetek • szülői jelzések

26. Önismeret fejlesztése Önértékelés fejlesztése Előítélet feloldása Stresszhelyzet kezelése Döntési helyzetgyakorlatok Frusztráció kezelés Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Konfliktusmoderálás Feszültség szabályozás Viselkedés kultúra kialakítása Agresszió kezelés Teadélután Kommunikáció Érzelmek kifejezése Kapcsolatépítés segítése Pozitív én attitűd kialakítása Foglalkozások tematikája

27. Önkifejezés eszközei • Rajzolás, festés, manuális tevékenység • Építés • Zene – mozgás – tánc • Levélírás • Kooperatív technikák elsajátítás • Ötletroham – Cédulázás • Szabad- és irányított játék, bábozás • Poszter, plakát készítés

28. Kiegészítő tevékenységek • Játéktevékenység vizsgálata • Szociometria felvétele, elemzése • Szociális készségek felmérése - kérdőív • Osztályfőnöki órák tartása • Játék- és bábterápia • Kommunikációs tréning • Csoportos gyermek pszichodráma foglalkozások • Képzőművészeti pedagógiai terápia

29. Osztályfőnöki órákra ajánlott tematika • Csoportfoglalkozás önmagunk jobb megértéséért • Kortárs kapcsolatok - barátság, szexualitás • Mindennapi konfliktusok - agresszivitás • Emberi tulajdonságok - tolerancia, empátia • “Mondj nemet a problémahelyzetekre!” • Gondolat és érzés - helyzetgyakorlatok • “Micsoda nap!” - stresszhelyzet felismerése, kezelése saját életünkben

30. Köszönöm a figyelmet!