140 likes | 297 Views
A vezetők fejlesztése. Coaching. A vezetőfejlesztés szükségessége. Az igényes vezető tudja, hogy folyamatos fejlődésre van szüksége Alapja az objektív visszajelzés! (pl.: 360 ° -os ellenőrzőpont) magas színvonalú, a minőségért elkötelezett vezetés csakis megfelelő elismerés mellett lehetséges
E N D
A vezetőfejlesztés szükségessége • Az igényes vezető tudja, hogy folyamatos fejlődésre van szüksége • Alapja az objektív visszajelzés! (pl.: 360°-os ellenőrzőpont) • magas színvonalú, a minőségért elkötelezett vezetés csakis megfelelő elismerés mellett lehetséges • A vezetőknek emellett szükségük van információkra, tájékoztatásra, szakmai és lélektani támogatásra is egyaránt
„Mindenki coach életének valamilyen aspektusából. Függetlenül rangunktól, beosztásunktól mindig vannak körülöttünk emberek, akik tőlünk várják a segítséget.”
Mi a coaching? Zeus és Skiffington (2000) három részre bontva ad világos meghatározást. Először is, a coaching eredmény-orientált kontextusban zajló dialógus. Másodszor a coaching tanulás, bár soha ne feledjük, hogy egyrészt a coach nem tanár, másrészt nem feltétlenül kell jobban tudnia bizonyos dolgokat ügyfelénél. Azáltal, hogy alaposan megfigyeli a különböző sémákat, a régi beidegződéseket, új tettekre, eddig ki nem próbált magatartásformákra sarkallhatja őt. Végül a coaching sokkal inkább arról szól, hogy tegyük fel a megfelelő kérdéseket, mintsem tálcán kínáljuk a válaszokat. Elbert és Farkas (2000) teljesítményt növelő tréningként definiálja a coachingot, ami nem más, mint egy „kommunikációs folyamat, amely biztosítja a beosztottak fejlődését és az elvárt teljesítmény megvalósulását.” Szerintük a hatékony coaching őszinte és természetes, ösztönző és megerősítő, valamint megértő. Nem csupán olyan folyamat, ahol a munkatársakat arra ösztönzik, hogy növeljék teljesítményüket, hanem ahhoz is kapnak útmutatást és segítséget, hogy miként pótolják a magasabb teljesítmény eléréshez szükséges hiányosságaikat. „Olyan vezetői magatartás, amely összehozza a különböző háttérrel, tehetséggel, tapasztalatokkal rendelkező embereket, és arra ösztönzi őket, hogy felvállalják a felelősséget, valamint folyamatosan eredményeket érjenek el. A kapcsolat alapja, hogy egymást egyenrangú félként kezelik.” (Austin, Peters 1986). Landsberg (1996) szerint a coaching célja, hogy fokozza mások teljesítményét, és hangsúlyozza tanulási képességeit. Része a visszacsatoláson kívül a motiváció, a hatékony kérdésfeltevés, illetve a coach tudatos stílusváltása attól függően, hogy ügyfele mennyire áll készen az adott feladat elvégzésére. Semmiképpen nem olyan egyirányú kommunikáció, amelynek során a coach megmondja, hogy mit kell tenni, és instrukciókat ad arra, hogy hogyan.
Vagyis… • Egymás segítése • cél- és eredményorientált személyes fejlesztés, amelyben a Coach egy elfogulatlan, hozzáértő, külső szakértő • támogatás a Coacholtnak, hogy minél jobban felismerje és kiaknázza meglévő belső erőforrásait, és bővítse külső lehetőségeit, hogy ezáltal növekedjék saját eredményessége csakúgy, mint a szervezet teljesítménye • támogató vezetői stílus és szemléletmód • A coaching nem karitatív munka, nem önzetlen tevékenység, hiszen minden erre fordított idő: befektetés, amely többszörösen megtérül!
Mit tesznek a coach-ok? • Beszélgetnek • Meghallgatják a másikat • A coach önmagában semmi különöset nem mond • Általában 10-15 alkalom • Ritka, ha a folyamat fél évnél tovább tart, de azért előfordul egyéves, vagy annál hosszabb coaching folyamatok is.
Mire jó? • motiváló szervezeti légkört biztosít; • erősíti a kapcsolatokat és a bizalmat; • növeli az elkötelezettséget és az elégedettséget; • pozitívan hat a munkahelyi morálra; • növeli a szervezet teljesítőképességét; • költséghatékony.
A coaching története • Pszichológia, sportpszihológia, oktatás • Az elnevezés is a sport világából származik: a coaching edzést jelent, a coach edzőt. • Tim Gallway (1975) volt az első, aki a coaching lényegéről írt a tenisz-, azután a golfoktatás területén. • konstruktivista tanuláselmélet • a tanuló mindig aktív szervezet • a tudás belül jön létre • a motiváció belülről fakad
A coaching fő területei • vezetői coaching • az üzleti coaching (a menedzser a napi feladatokon túl lássa a „nagy képet”, …) • életvezetési coaching (célja, , hogy az adott személy kielégítő, sikeres és teljes életet éljen)
A vezetői coaching • eredete az 1980-as évek vezetőfejlesztő programjaihoz nyúlik vissza • a vállalati vezető munkahelyi életére fókuszál • célja, hogy fenntartható viselkedésbeli változásokat idézzen elő • középpontban gyakran az interperszonális fejlődés, a személyes változás és átalakulás áll • az egyéni vezetői coaching területei: vezetőfejlesztés, interperszonális és kommunikációs készségek, karrierfejlesztés, stratégiai tervezés, problémamegoldás.
Módszerek • Magyarországon szinte valamennyi pszichoterápiás irányzat alapján folytatnak coachingot • jellemzően nem tisztán egy irányzat eszköztárát alkalmazzák • a coachok egyéb elemeket is vegyítenek munkájukba coaching módszerek, folyamatok rendkívül széles palettája van jelen
„Ahogy én coacholok, nem coachol úgy senki.” • pszichodráma módszer (akció-módszertan vagy akciótanulás): az ülések során azt teszik át cselekvésbe, amit az ügyfél a valós életben meg akar valósítani • konkrét esetekből, aktuális problémákból indulnak ki, és azokat dolgozzák fel szupervíziós eszközökkel (tapasztalati tanulásnak) • Gestalt alapok • Pszichológusok gyakran az analitikus szemléletet követik
A coaching (el)ismertsége • Sokak szerint a coaching elterjedését a szó idegen hangzása lassítja • a személyes vezetésfejlesztés, fejlesztő tanácsadó • mit ért rajta? aki „majd jön és megmondja, hogy mit tegyek azért, hogy jövőre előléptessenek”, pszichológus „szalonképes” változata