940 likes | 1.1k Views
A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai. Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina. Az előadás főbb témakörei. Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan ? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig
E N D
A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig • Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései • Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Pénzügyi folyamatok • TNC-k világgazdasági szerepe
I. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, a világgazdaság fogalma „Az egyes gazdasági szereplőkközötti,határokon átnyúló tevékenység révén kialakult és tartósan érvényesülő kapcsolatok, viszonyrendszer vizsgálatával foglalkozik.” Kik a gazdasági szereplők? • Vállalatok, államok, nemzetközi gazdasági szervezetek • Ezek változó relatív szerepe Milyen kapcsolatok vannak közöttük? • Áruk, szolgáltatások nemzetközi mozgása (kereskedelem) • Termelési tényezők – a tőke nemzetközi áramlása
NG1+NG2… VG, vagyis Nemzetgazdaságok összessége és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatok Nemzetállami szinten szerveződik ’70-ig!!! VG NG1, NG2 A világgazdaság mozgástörvényei meghatározzák a nemzetgazdaságok fejlődésének törvényszerűségeit! Egy világméretű piacgazdaság kialakulása Államok közötti kapcsolatok helyett a globális szintű folyamatok Térségi szintek átalakuló szerepe Mi a világgazdaság? „Globális világgazdaság” „A modern kapitalizmus aranykora”
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig • Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései • Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Pénzügyi folyamatok • TNC-k világgazdasági szerepe
Mount Washington Hotel Bretton Woods 1944 július Monetáris rendszer Pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok szabályozása
„A modern kapitalizmus aranykora” • 1945-1973 • Dinamikus gazdasági fejlődés (GDP évi 4,9% átlag!, export 7%) • IPAR és húzóágazatai (vip) • Nyersanyag-intenzív korszak • Rendezett világrend • Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (WB, IMF, GATT), rögzített árfolyam-rendszer • Bipoláris világ • USA vezető szerepe – regionális integrációk • lokális szint: nemzetgazdaság (ország) vagy nagytérségi régió
„A modern kapitalizmus aranykora” • Nemzetállami szinten szerveződő, stabil világgazdasági korszak • Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! • Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-koefficiens)
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig • Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései • Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Pénzügyi folyamatok • TNC-k világgazdasági szerepe
A nemzetközi kereskedelem motivációi Miért kereskednek egymással az országok? • Kereskedelem kibővíti a fogyasztási lehetőségeket • Azt is fogyaszt, amit nem képes vagy kevésbé hatékonyan képes előállítani • Szakosodás- méretgazdaságossági előnyök • Hogyan oszlanak meg a kereskedelemből származó előnyök? Van-e kereskedelmi viszonyrendszer, ami mindenki számára előnyös? Kialakul-e spontán? Intézményi keretek?
1.) Abszolút előnyök Smith: előnyös a kereskedelem, ha mindenki annak előállítására szakosodik, amelyben természeti vagy szerzett előnye van (73/3) Eltérő természeti erőforrások Mo.: kőolaj-import, búzaexport Milyen tényezők (előnyök) határozzák meg a kereskedelmi kapcsolatokat?
2.) Kompartaív előnyök • Ricardo • Gyáripari termékek • Egyetlen termelési tényező: munkaerő, országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjében van különbség • Exportál, amit munkaereje viszonylag hatékonyan tud előállítani, ahol nagyobb arelatív termelékenységi előnye (komparatív előny)
Heckscher-Ohlin modell • 1920-as évek • Két termelési tényező, két termék • Eltérő tényező-intenzitás: eltérő arányban használják a termelési tényezőket • A termelési tényezők egyes országokban lévő ellátottsági arányai és a termékek előállításához szükséges felhasználási arányai közötti kapcsolat • Ország többet állít elő abból a termékből, amely intenzíven használja föl a nála bőségesen rendelkezésre álló erőforrásokat – exportál • Pl.: Tőke, munkaerő, gyógyszer, pulóver
Hagyományos kereskedelmi elméletek „hiányai” • Azonos technológiai szintet feltételez • Technológia kiválthatja a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat! • Munkaerő- és tőkeáramlás kizárása • Tényezőellátottság? – Fejlett országok közötti kereskedelem a meghatározó – hasonló tényezőellátottság, kiegyenlítődtek a tényező-ellátottsági viszonyok • Ágazaton belüli kereskedelem? • 1/3-a vállalaton belüli kereskedelem ? • Az egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál??
Kompetitív (verseny)-előny • Világpiaci verseny-előny • Versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk lokalizált, helyhez kötött • „A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol a nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban, Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák.. megvalósítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, ahol a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel…” (Porter) • Miért sikeres egy nemzetgazdaság egy adott iparágban?
4 versenyképességi tényező, ami szükséges a versenyelőnyök megteremtéshez, fenntartásához: • Vállalati stratégia, szerkezet és verseny • Tényező ellátottság • Keresleti feltételek • Kapcsolódó és beszállító iparágak (Porter rumbusz) • Ricardó hatása! – termelékenységbeli különbségek határozzák meg a külkereskedelmet (és az FDI-t) • „…amelyeket azonban szélesebben, a technológiát, és versenymódszereket beleértve definiálok” (Porter)
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig • Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései • Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Pénzügyi folyamatok • TNC-k világgazdasági szerepe
Szabadkereskedelem: Abszolút és komparatív előnyök alapján Nemzetközi kereskedelem a gyakorlatban Protekcionizmus: Importkorlátozás a hazai gazdaság védelmben • „inkubátor hatás” • Hanyatló vagy stratégiai iparágak támogatása (munkanélküliség) • Fizetésimérleg-pozíciók javítása • Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) • Nemzeti életmód megóvása • „Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme (tokaji bor, svájci óra) • Verseny – szűkös erőforrások hatékony felhasználása • Optimális üzemméret • Fogyasztó számára jobb ár, minőség, választék • Kölcsönös függés- stabilitás fenntartása közös érdek „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont nagymértékben előnyös keveseknek.”
Protekcionizmus eszközei 1.) Embargó: teljes vagy részleges tilalom 2.) Kvóta: mennyiségi korlátozás (mg, acél- textilip.) 3.) Vám: importadó 4.) Nem vám jellegű korlátozások - adminisztratív eszközök (Fro. vámhivatal, hazai beszállítás, minőségi előírások) 5.) Állami támogatások – importtal szembeni vesrsenyképesség javítása 6.) Dömping (állami szubvencióval), fejlett-fejlődő között 7.) Árfolyampolitika – leértékelés export-támogató
A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői • Árukereskedelmi folyamatokat: Áruszerkezeti összetétel és a relációs (viszonylati) szerkezet • Milyen árucikkekkel kereskednek? Milyen az egyes országok fontossága? • 1945 után növekedése jóval a világtermelés fölött • 65-70% fejlett országok • ’80-as évekig: árukereskedelem • Ma: szolgáltatáskereskedelem (20%)
A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái • Gépgyártás • Legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek • „új termékek” – IT • Fejlődő országok romló cserearány • (Adósságválság)
A világ legnagyobb exportőrei Forrás: World Factbook, Wikipedia
Nemzetközi kereskedelem fő tendenciái napjainkban • Az USA import növekedés az 1980-as évek második felétől 3x olyan gyors, mint az export növekedése • Az USA külkereskedelmének 80%-át az amerikai vállalatok bonyolítják le! • Nemzetközi kereskedelem 2/3-át a TNC-k bonyolítják le • 1/3-a intra-firm • Transfer pricing árrendszer • Export alakulásában az FDI hatása!! • Kompetitív előny!!!
Az előadás főbb témakörei • Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? • Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig • Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései • Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Pénzügyi folyamatok • TNC-k világgazdasági szerepe
Miért ért véget az „aranykor”?? A rendszer alapja: rögzített árfolyamrendszer és a nyersanyagok • Rögzített árfolyamrendszer vége: • Infláció felgyorsulása. Oka: vietnámi háború – USA költségvetési- és fizetésimérleg-hiánya – dollárhoz rögzített árfolyamrendszer „szétteríti” • Rögzített árfolyamrendszer megszűnése (1973) után nem alakul ki új, átfogó pénzügyi-rendszer • Nyersanyagárak növekedése • 1973 október (arab-izraeli háború), 1979 újabb kőolaj-árrobbanás • 1979-1982-es recesszió után új irány : Tőke- és tecnhológiaintenzív korszak
A globalizáció természete I. Mit jelent a globalizáció???
Mi a globalizáció? 1. Világszintű folyamatok, egységesedés • A fejlett világ társadalmi és gazdasági rendje globalizálódik • „Anyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatok” • Gazdasági, pénzügyi, kulturális, nyelvi
Mi a globalizáció? 2. „Államok világszerte növekvő gazdasági kölcsönhatásait fejezi ki, melynek révén növekszik a határokon átnyúló tranzakciók volumene és variációja” • Javak, szolgáltatások, tőkemozgások, technológiai diffúzió • „Határok nélküli világ” • Új jelenség? • Gyarmatbirodalmak • Nemzetköziesedés volt korábban is! („Liberális kapitalizmus virágkora”)
Vezető nemzetgazdaságok, városok közelebb kerülnek fejletlenebb, rurális térségek lemaradnak
Az új (globális) korszak jellemzői • Lebegő árfolyam-rendszer Pénzügyi folyamatok előtérbe kerülése • Pénzügyi –és reálfolyamatok elszakadása • Drága energia technológia gyors fejlődése • Új húzóágazatok megjelenése: mikroelektronika, informatika, távközlés • Közlekedési és távközlési technológiák gyors fejlődése • Világszinten tevékeny vállalatok szervezése és irányítása lehetséges • Információ a meggyőzés eszköze Piacot teremt számukra Tőke-és technológiaintenzív, monetáris, globális korszak
„Aranykor” jellemzői Stabil világgazdasági korszak Nemzetállami szinten szerveződik Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-koefficiens) Globális gazdaság Instabilitás Globális folyamatok Nemzetállam alatti és feletti szintek Nemzetközi kapcsolatokban meghatározóak a TNC-k működőtőke-befektetései (FDI) Gazdasági nyitottság: FDI/GDP Kompetitívitás – versenyképesség Polarizáció– országokon belül és között Adósságválság Miben más ma a világgazdaság?
A globális világgazdaság térbeli szerveződése • Koncentráció és dekoncentráció • Nemzetközi függőség és hierarchia – helyek szerepe a TNC-k érdekeltségétől függ • Virtuális elérhetőség • Világvárosok, nagyvárosok – agglomerációk Komplex térszerkezet, amely „az állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja” (Dicken)
Centrumok a ’70-es években • TRIÁD: 3 centrum és a háttérterületek (Hinterland) • USA (+amerikai kontinens) • Ny-Európa (+Mediterrán-térség és volt szoc. Országok) • Japán (+ NIC I., NICII, Ausztrália, Óceánia)
Centrumok napjainkban és a jövőben • Észak-atlanti térség PACIFIKUS-TÉRSÉG!! • G2: új konzultációs fórum • Japán helyét Kína, India veheti át • Új pólus Latin-Amerikában. Brazília vezetésével?? • EU szerepe??? • Bővítés és mélyítés • Nyugat-Balkán, Törökország • EMU • Új posztok,nemzetek feletti intézmények hatékonysága
Az előadás főbb témakörei • A globális világgazdaság jellemző folyamatai • Nemzetközi tőkeáramlások • Pénzügyi átutalások és FDI • FDI elmélete, térbelisége • TNC-k világgazdasági szerepe
Alapfogalmak I. Nemzetközi tőkeáramlások • Tőke: minden olyan felhalmozott érték, ami a tulajdonosának rendszeres jövedelmet biztosít • Ha a pénz tőkeként való működése átlépi az országhatárokat: nemzetközi tőkeáramlás Országhatárokat átlépő értékek (pénz), amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.
1.) Pénzügyi átutalások a.)hitelezés nemzetközi bankok hitelei államközi hitelek nemzetközi intézmények hitelei USD b.) értékpapír-kereskedelem Részvények: M&Ak !! Értéktőzsdék- NYSE c.) devizakereskedelem (spekulációs ügyletek) Cél: árfolyam/ kamatkülönbségeket kihasználva rövidtávú befektetéssel profit! FOREX Tokió-London-New York Nemzetközi tőkeáramlások
Nemzetközi pénzügyi átutalások Nemzetközi pénzügyi átutalások jelentősége • Napi adatokban mérjük • Pénz- pénzforgalmazás korábban nem látott jelentősségre tett szert • Reálszféra növekvő igényeihez alkalmazkodva fejlődött, de elszakad attól!! • Valutakereskedelem: 2 billió USD/nap!!!! Világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalomfolyamatai szabják meg!!! Monetáris világgazdaság
A nemzetközi pénzügyi átutalások jelentőségéről… „A világ országai, ha ki akarnák elégíteni az általuk 2007-ben előállított termékekből és szolgáltatásokból, vagyis az 55 billió dollárnyi bruttó hazai termékből a globálisan forgalomban lévő pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, bankbetétek) értékét, több mint három évig a Föld minden lakójának csak ezért kellene dolgoznia. Ugyanis a pénzügyi eszközökben megtestesült vagyon 180 billió USD-os összege 2007-ben jó háromszorosával múlta felül a világ GDP-jét.” Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldal
Nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése A világ legfontosabb pénzügyi központjai Forrás: Bernek (szerk.) A globális világ… 187. oldal
Térbeliség A világ off-shore területei Forrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldal
A jövő?? "Amerikaiak milliói, akik keményen dolgoztak és felelősségteljesek voltak, azzal szembesültek, hogy álmaik szertefoszlanak, mert mások felelőtlenek és mert a kormányzatuk kudarcot vallott az ellenőrzéssel"(B. Obama) Cél: Túlzott kockázatvállalás elkerülése, ellenőrzés növelése • Szigorúbb előírások, tőke- és likviditási követelmények emelése(Basel III) • Fed szerepének növelése • Új fogyasztóvédelmi szervezet – tájékoztatás egyes pénzügyi szolgáltatásokról (pl.: jelzáloghitel) • Magatartási kódex • IMF: „Pénzügyi stabilitási hozzájárulás”és „Pénzügyi aktivitási adó” NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!!
1.) Pénzügyi átutalások a.) hitelezés b.) értékpapír-kereskedelem, c.) devizakereskedelem 2.) Működőtőke-befektetések (FDI) Foreign = Külföldi Direct = Közvetlen Investment = Befektetés Termelésbe irányul (közvetlen) Tulajdonosi jogok!! (Min. 10%) - zöldmezős - felvásárlás, fúzió (M&A) Nemzetközi tőkeáramlások