11. Magyarok Csehszlovákiában, 1918–1948

1. 11. Magyarok Csehszlovákiában, 1918–1948 Csehszlovákia története 1918–1948

2. Demográfiai és társadalmi változások • A magyar lakosság száma Szlovákia és Kárpátalja területén • Szlovákia: 1910-ben 896e, 1921-ben 635e, 1930-ban 572e • ebből kb. 71% katolikus, 21% református, 3% evangélikus • Kárpátalja: 1910-ben 185e, 1921-ben 116e, 1930-ban 111e fő • A 30%-os (utódállamokban legnagyobb) létszámcsökkenés okai • 107e fő költözött át Mo.-ra Trianon után • 110e zsidó addigi magyar identitása helyett zsidónak vallotta magát • kb. 100e fős veszteség a kettős identitásúak szlk.-nak vallják magukat • manipulatív és új módszerű népszámlálási technikák, főleg a városok esetében • Pozsonyban a magyarok aránya 40-ről 16%-ra, Kassa, Ungvár esetében 75-80%-ról 18%-ra, Munkácson 73-ról 23%-ra esett • a nyelvtörvény szerint 20% felett lehetett a hivatalokban magyarul ügyet intézni • 1941-ben e városok (Pozsonyt kivéve) visszamagyarosodtak! • Romló társadalmi pozíciók • a képzettebb és gazdagabb réteg költözött át Mo.-ra! • állami hivatalokból, (ilyen a posta és a vasút is) a magyarok kiszorultak • a szlovák átlagnál is rosszabb foglalkozási szerkezet (mg.: 65%, ipar 17%) • különösen kevés a tisztviselő, segédhivatalnok • munkások (25%) és önállóak (39%) aránya közel állt a szlk. adatokhoz • a szlováknál rosszabb születési és halálozási adatok, elöregedési jelenségek

3. A földreform hatásai és a gazdasági helyzet • Földreform a magyarlakta területen • 1919 ápr.: lefoglalási törvény, 150–250 ha.-os max. birtokméret • Szlk. és K.alja területén 740e ha-t koboztak el, ebből 113e ha-t a magyar tulajdonosok visszaigényelhettek • 1920. jan.: kiutalási tv. közel 630e ha-t osztottak szét, a többi maradékbirtok • a magyarlakta D-Szlovákiában a kiosztott földek alig 20%-t kapták a helyi magyar szegények • kolonizációs program: a magyar területeken sok cs. és szlk. igénylő kapott 12 ha méretű birtokot és nagy állami támogatást • ún. határvédő községek is létrejöttek (légiósoknak juttatott földekkel) • sok új kolóniát cseh és szlk. személyekről (köztük még élőkről) neveztek el • A földreform utáni agrárfejlődés • Csallóköz: gabonaterm.-ről kertkultúrára térnek át, gépesítés, szövetkezetek • K-Szlk.-i magyarok: nincs továbbfejlődés az I. vh. előtti helyzethez képest • a magyar lakosság jelentős része (10-15%-a) a Cseh Agrárpártra szavazott • kettősbirtokos forgalom: jelentős akadályok nélkül • Magyar iparosok, a kisipar helyzete • a cseh ipar konkurenciája teljesen tönkretette a magyar iparosokat • ez hozzájárult a társadalmi pozíciók romlásához, a mg.-ból élők arányának magasan szinten való maradásához

4. Magyarságpolitika, kisebbségi jogok • Nemzeti diktatúra 1920 előtt • a cseh bevonulás ellen kevés helyen volt harc, tüntetés (de pl. Pozsonyban a sztrájkoló vasutasok közé lőttek, ami 8 halottat eredményezett) • a magyar Tanácsközt. idején statárium, majd katonai diktatúra Szlk.-ban! • több száz tisztviselőt, tanárt bocsátottak el (nem tettek hűségesküt) • magyar műemlékek, főleg szobrok eltávolítása • Az 1920-as alkotmány a kisebbségi jogokról • a kisebbségeknek joga van a hivatalviselésre, nyelvük nyilvános haszn.-ra • a kisebbségvédelmi szerződés több pontja bekerült az alkotmányba is (bíróság előtti nyelvhasználat, saját intézmények létrehozásának joga, anyanyelvi oktatás állami támogatással, elnemzetietlenítés tilalma stb.) • Az állampolgársági és a nyelvtörvény, 1920 • 1920–26 között csak az kapott állampolgárságot, aki 1910 előtt községi illeté-kességet szerzett; ennek hiányában bonyolult kérvény (ez 30e magyar sújtott) • 1926-ban az aktivista politika sikere volt a törvény eltörlése • amely járásban a nem csehszlovákok aránya 20% felett, helyi nyelv is hasz-nálható a hivatalokban; ahol 2/3 feletti, akár kizárólag a kisb.-i nyelv is • a járások határait kreatívan alakították ki, de a 79 szlk.-i járás közt 20-ban volt 20%-nál több magyar (14-ben 50%-nál, 9-ben pedig 66%-nál is több!) • a magyar lakosság 82% mégis rendelkezett nyelvi jogokkal • ua a tv. végrehajtása akadozott (az új, cseh hivatalnokok nem értenek m.-ul)

5. Szlovákiai magyar politika • Háromosztatú magyar politikai élet • jobboldali, nemzeti, ellenzéki erők (legnépesebb bázissal), benne • a katolikus Országos Keresztényszociális Párt (1932-ig Szüllő Géza) • a református Magyar Nemzeti Párt (Szent-Ivány József) • 1936-ban egyesül: Egységes Magyar Párt (Jaross Andor, Esterházy János) • ezt a csoportot támogatja Budapest is • baloldali erők, főleg a CSKP-ban (a magyarok 20-25%-a erre szavazott) • Major István a pártvezetés tagja, fellép a nemzeti önrendelkezés mellett is • aktivista politika, kis támogatottsággal (cseh pártokon belül) • Képviselőházi választási eredmények • 1920: 5 ker.szoc. és 1 kisg. került be, ill. a nm. és a cs. SZDP listán is 2-2 fő • 1925: 4 ker.szoc., 4 nemzeti képviselő, ill. 3 magyar a CSKP listáján • 1929: ker.szoc.–nemzeti közös lista: 3,5%, 9 képviselő (Szlk.-ban 16%) • 1935: az 1929-es közös lista megismételte korábbi eredményét • Nemzetiségi sérelmek és a kibontakozás esélye (?) • állandó magyar panaszok, sérelmi politika (földreform, hivatalokból való kiszorulás, szlk. nyelvű iskolák létrejötte, megyék felszámolása, magyar jelképek, magyar ünnepek megtartásának tilalma) • 1938-ban Hodža nemzetiségi statútumot ígért, kulturális autonómiával • München után nyugodt magatartás, de egységesen békés revízió támogatása (1938. okt. 7-én a Ngy.-i képv.-k Magyar Nemzetiségi Tanácsot alapítottak)

6. Szlovákiai magyar oktatás és kultúra • Oktatás • az alapfokú (falusi) magyar nyelvű oktatás zömmel fennmaradt (800 iskola), bár csak D-Szlk. területén, ahol sorra nyíltak a szlk. nyelvű iskolák is • öt középiskola, egy tanítóképző, a középisk.-ba járó magyarok száma csökkent, bár még így is felülreprezentált volt (a felsőoktatásban viszont elmaradt a szlk.-okétól) • állami fenntartású iskolák helyett egyháziak; már 1922-től 8 osztályos isk. • magyarul tanult az elemi és polgári iskolások 77, a középiskolások 66%-a • Čs. csak 1928-ig fogadta el a magyar diplomákat • Egyesületek és kulturális élet • autonóm és szabad egyesületi élet, bár állandó irredenta vádak is jellezik • pártokhoz kötődő, megosztott kulturális egyesületek; legjelentősebb a SZEMKE (Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület) • emellett a CSKP munkásakadémiái, Agrárpárti-aktivista egyesületek is • provincializmus, modern irányzatoktól való elzárkózás • ifjúság: a baloldali Sarló és a katolikus Prohászka-körök • igen színes sajtó, a legtöbb pártnak volt magyar nyelvű újságja • a magyarországi újságok, szépirodalom stb. bevitelét azonban többnyire erősen korlátozták (irredenta propaganda) • jelentős autonóm magyar sportélet, főleg labdarúgás

7. A kárpátaljai magyar politika és kultúra • Bonyolult magyar pártrendszer • 1927-ig sajátos helyi pártok is: Magyar Jogpárt, Őslakosok Autonóm Pártja • a többi erő a szlovákiai magyar pártok helyi ágazata volt: Keresztényszoc. Párt (Kerekes István), Kisgazdapárt (1926-tól Magyar Nemzeti Párt); 1936-ban egyesülnek, helyi vezetőjük Kerekes maradt • Budapest rendszeresen támogatta e pártokat + az autonomista ruténeket • számottevő a CSKP befolyása (magyar vidékeken mindig ők nyertek) • Egyházak • a magyarok többsége református, 1922-ben önálló egyházmegyévé válik • 1930-tól önálló katolikus egyházmegye is (addig Szatmárnémetihez tartozott) • Kulturális élet, egyesületek • provinciális, bezárkózó, hagyományok nélküli irodalmi élet • egy református nyomda, kevés könyv; ua. sokféle újság jelent meg • a térség magyar kulturális életét Kassáról irányították • számos amatőr színjátszó csoport és egyesület, ma már elképzelhetetlenül sok rendezvénnyel, sporteseménnyel, Magyar Nemzeti Bállal • A magyar oktatás helyi sajátosságai • az alsófokú magyar nyelvű oktatás jórészt érintetlen maradt • magyar nyelvű polgári iskolai osztály csak Ungváron és Munkácson, reálgimnáziumi pedig csak a kétnyelvű beregszászi intézményben volt

8. Szlovákiában maradt magyarok, 1938–1945 • Társadalmi jellemzők • a bécsi döntés a magyarok 90%-át Mo.-hoz csatolta, maradt 58e fő (2,2%) • a többség Pozsony és Nyitra környékén élt • csökkent a mezőgazdasági, nőtt a munkás és értelmiségi rétegek aránya • Alkotmányos és politikai sajátosságok • az 1939-es szlk. alkotmány őshonos csoportnak tekinti a m.-okat, jogot ad a pol. és kult. szervezkedésre és elvileg az államhatalomban való részvételre is • a kisebbségi jogokat a reciprocitás elvére építi (annyi jogot ad, mint Mo. a szlovák kisebbségnek – a Magyar Párt bejegyzését sokáig halogatták is) • a Magyar Párt inkább csak megtűrt erő volt, pol.-i tevékenységét erősen korlátozták, inkább csak kult., szoc. és gazd. téren működött • elnöke Esterházy János, az egyetlen magyar parl.-i képviselő (közbenjárt a mo.-i szlk.-ok érdekeiért is; egyedüliként nem szavazta meg a zsidók depor-tálását; többször tette szóvá a magyar sérelmeket) • Egyesületek, sajtó, kultúra • jelentős eredmény volt a Magyar Házak hálózatának kiépülése • a legtöbb magyar egyesületet, a SZEMKÉ-t is betiltották (1942: újjáalakult) • a lapok száma jelentősen csökkent, 1941-ben ezeket is felszámolták, majd a Magyar Párt indíthatott egy napi- és egy hetilapot + katolikus lapok is • kevés a magyar iskola (35 elemi és 5 felsőbb), több középiskola meg is szűnt

9. A hontalanság éveinek kezdete • A jogkorlátozó intézkedések meghozatala és tartalma • a SzlNT 1944 őszén feloszlatta a Magyar Pártot, korlátozta a magyar oktatást • a kassai kormányprogram a m.-ok zömének állampolg.-t el kívánta venni • az említett Beneš-dekrétumok, ill. SzlNT és INGY-rendeletek is jogfosztók • (a magyarokat érintő főbb dekrétumok: 12., 28., 33., 71., 88., 108.) • Pozsonyban máj. 3-tól több ezer magyart internáltak a ligetfalusi táborba • első lépésben 1945. jún. végéig a trianoni területről származó kb. 32e főt letartóztatták, internálták és kitoloncolták (max. 50 kg holmival) • vagyonelkobzás, egyesületek feloszlatása, nyugdíj stb. megvonása, kizárás a felsőoktatásból, nemzeti bizottságokból, pol. pártokból; vál.jog megvonása, iskolák bezárása, m. nyelv használatának betiltása minden nyilvános helyen, m. könyvek, újságok kiadásának vége; bármikor kilakoltatás, közmunka • 1945. okt.-ben a magyarok belső széttelepítését határozták el (10e főt már ekkor Csehországba telepítettek át) • a szlk-i 8e elítélt háborús bűnös 60%-a volt magyar, a koll. bűnösséget biz. • Esterházyt a SzU-ba deportálták, 1947. szept.-ben halálra ítélték; később a SzU kiadta, 1950-ben kegyelmet kapott (1957-ben a börtönben halt meg) • A magyarok kitelepítésének ügye és a nagyhatalmak • csak a SzU támogatta a teljes kitelepítést, a nyugatiak nem (nem fogadták el, hogy a m. kisebbség is olyan felelős lett volna Čs. széteséséért, mint a nm.) • Potsdamban ennek értelmében nem fogadták el a teljes kitelepítést, hanem lakosságcsere-tárgyalásra szólították fel a két kormányt

10. Csehszlovák–magyar lakosságcsere • Tárgyalás és megegyezés • Mo. a tárgyalás halogatásában volt érdekelt (a Ny támogatása révén) • a SzU nyomására és a deportálás miatt azonban Gyöngyösi János küm. Prá-gában tárgyalt Clementis-szel, elvileg elfogadva a cserét (1945 dec. 3–6) • Čs. azonban ezt egyoldalú kitelepítéssel egészítené ki – nincs megegyezés • Mo. egyenlő számú lakos cseréjét akarja + emberi jogok visszaadását • 1946. febr. 5–10 közt megegyezés, amit 27-én Budapesten alá is írtak • Čs. szlovák nyelvű (és csak nemz.-i alapú) propagandát végezhet Mo-on • ahány szlk. jelentkezik önként, annyi magyart távolíthatnak el Čs.-ból • a magyarok minden ingóságot vihetnek, ingatlanért kárpótlást kapnak Čs.-tól • Čs. átmenetileg felfüggeszti a belső széttelepítést, vagyonelkobzást • Az egyezmény végrehajtása • Csszlk. Áttelepítési Bizottság alakult Bp.-en; 92ezer jelentkezőt toborzott • pedig gazd.-i alapon is agitáltak, sőt nm.-eket (!!) is rávettek az áttelepülésre • Prága (és Pozsony) súlyosan csalódott; többszázezer szlk. jelentkezését várták… • az áttelepülés megindítását Mo. igyekezett szabotálni • csak 1947. ápr.-ban indult meg a csere, havi 2000 család • 1948 végéig 73e szlovák költözött át Čs.-ba (ezek nagy része félig már elmagyarosodott, gyerekeinek magyar nyelvű iskolát követelt Szlk.-ban…) • cserébe viszont 91e magyart telepítettek át Mo.-ra; ők mind módos gazdák voltak, akiket szegényebbek vagy nincstelenek házaiba költöztettek

11. Reszlovakizálás • Az „újraszlovákosítás” okai és elvi háttere • a Čs.-ban élő magyarok zöme a 19. sz.-ban elmagyarosított szlovákok utóda • ha sikerül feltárniuk szlovák gyökereiket, szlovákká válhatnak és visszakaphatják čs. állampolgárságukat (és így jogaikat, vagyonukat is) • 1946. jún. 17-én hirdették meg az akciót, de rendelet csak 1947. márc.-ban lett belőle (nehogy a németek is éljenek a lehetőséggel) • Nosek úgy vélte, hogy a békekonferencia jóváhagyásával kitelepíthetik a 200e valódi magyart, míg a többiek reszlovakizálnak majd • Az akció végrehajtása és eredménye • Központi Reszlovakizációs Bizottság jött létre a kérelmek elbírálására • egyes magyar települések teljes egészükben ellenálltak a nyomásnak • ahol az értelmiség reszlovakizált, követte őket az egész közösség • 411e magyar adott be kérvényt (felháborítóan sokan É-Szlk.-ban is…) • 84e igényt azonnal visszautasítottak, a többit 1947–48-ban elfogadták • Magyarország tiltakozott a jogsértések ellen • papíron a magyarok száma 1950-ben 350e főre csökkent • Čs.-ban is tudták azonban, hogy a „visszatértek” zöme nem szlovák, ezért megbízhatatlanként tartották számon őket • a lakosságcsere, az elvett földekre való betelepítés és a deportálások nyomán a magyar településterületet sikerült fellazítani, vegyes lakosságúvá tenni

12. A magyarság deportálása a Szudéta-vidékre • Első szakasz, 1945. okt.–dec. • a legtöbb magyar ellenszegült, nappal sokan el is bújtak • ezért az akciókat éjszaka bonyolították le, egész családokat telepítve át • Második szakasz, 1946. nov.–1947. febr. • azokat sújtotta, akik nem reszlovakizáltak • júl.–nov. között még toborzó bizottságok végezték, de ekkor is kényszerrel • nov.-től éjszaka, erős fegyveres biztosítással teherautóra rakták a családokat • marhavagonokban, embertelen módon, megaláztatásokkal szállítják őket • hivatalos adatok szerint 44e főt telepítettek át, van 60e és 100e fős becslés is • Cseho.-ban is ellenséges környezet fogadta őket, a helyi nemzeti biz.-ok megbízhatatlanként kezelték őket, meg akartak szabadulni tőlük • erős nemzetközi tiltakozást váltott ki, ennek hatására leállították • Jelentősége, következményei • az első szakasz rákényszerítette Magyarországot a lakosságcsere-tárgyalás megindítására, a második pedig a végrehajtására • a deportáltak többsége előbb-utóbb visszaszökött régi lakóhelyére és/vagy • sok magyar a deportálás elől önként Mo.-ra menekült • Čs. továbbra is ragaszkodik a kollektív bűnösséghez, új lehetőségeket keres a m.-októl való megszabadulásra • 1947 végétől azonban a SzU sem támogatta e törekvéseket • csak 1948-ban adták vissza a magyaroknak a čs. állampolgárságot