KOCKÁZATSZÁMÍTÁS avagy

1. KOCKÁZATSZÁMÍTÁSavagy „Félni és félni hagyni...”

2. Tartalom • Szubjektív és objektív kockázatok • A kockázat mérése: a mikrorizikó • Mekkora az emberi élet ,,értéke”? • Egy példa: a nukleáris kockázat • Félni és (f)élni hagyni...? Kockázat

3. (Köz)játék Rakjuk sorba: • öt éven belül méhcsípéstől meghalni • 60 kilométert autózni (Magyarországon) • egy órán át Budapest belvárosában lélegezni • egy cigarettát elszívni • egy palack bort meginni • 3000 kilométert vonatozni • még egy vajas szendvicset enni (kövérként) • egy hétig házban aludni Kockázat

4. Az aggódás kora • A modern társadalom félti egészségét a modern technikától, az ipari és technikai forradalom vívmányaitól Okok: • a racionális gondolkodásban való iskolázatlanság • tájékozatlanság • Az ipari forradalom óta a technika jóvoltából több mint kétszeresére nőtt az átlagéletkor, és jelenleg kétszer nagyobb, mint az ipar által nem veszélyeztetett területeken Kockázat

5. Mi az a rizikó? A kockázat (rizikó) értelmezése: R= W * K W: a bekövetkezés valószínűsége (bizonyosság esetén W=1) K: a következmény súlyossága (halálesetben K=1) A mindennapi életben: 10-6R=1R (mikrorizkió) Kockázat

6. Egy mikrorizikó kockázat... Egy mikrorizikó annak a tevékenységnek (hatásnak) a kockázata, melynek kitett egymillió ember közül átlagosan egy áldozat várható. A hatályos törvények szerint – ahol szabályozzák 10 mikrorizikó a figyelmeztetés nélkül okozható kockázat. Kockázat

7. 1 mikrorizikó kockázatot vállalok... 3000 kilométert utazva vonaton 2200 kilométert repülön 80 kilométert autóbuszon 65 kilométert autón 12 kilométert biciklin 3 kilométert motorbiciklin Kockázat

8. ...további egy mikrorizikó egy cigarettát elszívni két hónapot élni egy dohányossal egy palack bort meginni (borfüggő!) még egy vajas szendvicset enni (kövérként) egy órán át Budapes belvárosában lélegezni egy hétig házban aludni öt éven belül méhcsípéstől meghalni tíz éven belül villámcsapást kapni 150 évet egy atomerőmű reaktorán ülni Kockázat

9. A kockázatok felosztása Kockázat

10. Hány áldozat 10R ? Tegyük fel, hogy minden magyarállampolgárt (N=107) kiteszünk R=10Rkockázatnak. Ez a társadalmilag mindenszempontból tolerálható kockázat felső határa. Ebből fakadóan – tetszőleges időeloszlásban – N*R= 107* (10* 10-6)=100 haláleset várható. Kockázat

11. A tálalás veszélye – az írástudók felelőssége • A kockázatod megnövekedése nem több, mintha elszívnál fél doboz cigarettát (mintha elautóznál Záhonytól Győrig, majd vissza). V A G Y • A felelőtlenség várhatóan 100 ártatlan ember életébe fog kerülni. Kockázat

12. Az önként vállalt kockázat A könnyűbúvárkodás kockázata: 420 R/év Ha egy 30 éves ember búvárbalesetben meghal, ahelyett, hogy leélte volna az átlagos 70 évét, vesztett 40 évet. Ebből fakadóan egy 30 éves könnyűbúvár várható élettartam-rövidülése: 420*10-6*40*365 = 0,0168év = 6 nap (A házban lakás kockázata 100-300 R/év.) Kockázat

13. Élettartamunk rövidülése • férfinak születni - 3000 nap • agglegényként élni - 3000 nap • (feketének születni Amerikában - 2000 nap) • egy pakli cigaretta naponta - 900 nap • kimaradni az iskolából - 800 nap • szegénynek lenni - 500 nap • közlekedni (naponta) - 120 nap Kockázat

14. Élettartamunk rövidülése • egy kilogramm súlyfölösleg - 90 nap • nagy helyett kis autó - 50 nap • 80 km/h helyett 120-as korlát - 40 nap • házban lakni - 7 nap • ÖSSZESEN-20 év Kockázat

15. A kockázat nélküli élet Ha csak az elfogadott minimális kockázatnak, 10 (R/év)-nek tennénk ki magunkat, születéskor várható élettartamunk 1/ 10 = 100.000 év Mivel Magyarországon évente 150.000 ember hal meg, így átlagos hétköznapi kockázatunk: 15.000 (R/év) Kockázat

16. Miből áll ez össze? • szívinfarktus 36000 fő/év (24%) • keringési betegségek 29000 (20%) • daganatok 29000 (20%) • influenza 7600 (5%) • fertőző betegségek 2000 (1,3%) • egyéb betegségek 28000 (18%) Kockázat

17. öngyilkosság 4900 (3,2%) • otthoni baleset 1300 (0,8%) • egyéb baleset (utca, m.hely) 3500 (2,3%) • közlekedés 20000 (13,3%) • házban lakni 500 (0,3%) • gyilkosság áldozatává válni 300 (0,2%) • sport 100-10000 (0,01-6%) Kockázat

18. A ránk kényszerített kockázat Társadalomban élve a fenti kockázatok jó része elkerülhetetlen illetve a társadalomból való „dezertálás” még nagyobb kockázatot jelent. Meddig menjünk el a lehetséges kockázatok kiküszöbölésében? Azaz a rizikókezelés számára egy emberi élet: 3500 $/(fő*év) = 800.000 Ft összegig ,,éri meg”. (Tovább vajon miért nem...?) Kockázat

19. Egy példa Egy közút-vasút átjáró fénysorompós-félsorompós biztosítása kb. 1-1,5 millió forint. Ez alapján akkor éri meg biztosítani az átjárót, ha ott az adott évben történik - legalább egy - haláleset. Figyelembe véve a közúti-vasúti közlekedés 30R kockázatát, évi átlagos számú balesetet feltételezve “áldozatonként” 50.000 Ftadódik. A kollektiv ár pedig 1,5*106*30*10 -6 = 45 Ft (Miért nem fizetjük ki... ?) Kockázat

20. Az emberi élet „ára” • szülési higiénia fejlesztése 50$ • fertőtlenítés (leányok iskolázása) 100$ • modern röntgenkészülékek 2.000$ • új autópályák építése 20.000$ • orvosi szűrővizsgálatok 50.000$ • légzsák 320.000$ • atomhulladék-üvegesítés 10.000.000$ (Melyiktől félünk, melyikre költünk...?) Kockázat

21. Hétköznapi kémiai kockázataink Az arzén kémiai kockázata0,3 (R/mg) A magyarországi ivóvíz maximális megengedett As-tartalma: 0,05 (mg/l). Napi két literes fogyasztással ez 11 (R/év), még elfogadható! Szmog esetén a levegőben felgyűlik az As. Szmogriadót akkor rendelnek el, ha a légköri szennyezőkből származó kollektív kockázatunk meghaladja a 15 (R/év)-et. Kockázat

22. Dohányzás mint kémiai kockázat Dohányzás következtében 29.000 (!!!) ember hal meg évente Magyarországon. Ugyanennyi idő alatt a dohányipar 31 milliárd szálat gyárt. Innen egy szál cigaretta kockázata 1 R. Hasonlóan becsülhető a passzív dohányzás kockázata: 1/4 (R/hét), azaz egy év passzív dohányzás 12 R, több mint tolerálható! Kockázat

23. A hétköznapi nukleáris kockázat Kockázat

24. A radioaktív sugárzások veszélye • Típusai: • alfa (4He++): nehéz, roncsol, de gyorsan elnyelődik • béta (e -): könnyebb, gyorsabb jobban áthatol, nem annyira roncsol • gamma (foton): nagy áthatolóképesség kisebb károkozás A károkozás nem csak a sugárzás fajtájától, hanem az eltalált szervtől is függ: Kockázat

25. A radioaktív sugárzások veszélye emlő: w=10% (rák) tüdő: w=15% (rák) csontvelő: w=12% (leukémia) csontfelszín: w=3% (daganat) pajzsmirigy: w=5% (rák) egyéb: w=20% (rák) gonádok: w=35% (genetikai kár) Az effektív dózisegyenérték: Heff=ts ws Dst Qt [Sievert, Sv] Kockázat

26. A dózis-kockázat összefüggés Lineáris kokázat–dózisfeltételezéssel: 50 R/mSv Kockázat

27. De nem is olyan lineáris az a lineáris... (Miért számolunk mégis lineáris összefüggéssel...?) Kockázat

28. Belső sugárterhelésünk Egy 75kg tömegű ember testében 75*1025 darabszénatom van. Mivel 14C/12C=10-12. Ebből A(14C)=3000 Bq (bomlás / mp.) Hasonlóan: A(3H) = 10 Bq A(40K) = 5500 Bq A(87Rb) = 100 Bq Testünk összaktivitása8600 Bq (bomlás / mp.) Kockázat

29. Saját magunknak... Ismerve, hogy ennek nagy része  sugárzás, és figyelembe véve az elnyelő szervek súlyát, saját testünk (ön)dózisa: 0,2 mSv/év. Felhasználva a lineáris dózis-kockázat össze-függését, átlagos 60 éves élettartam mellett 12mSv életdózis, ennek kockázata 600 R. Saját magunknak 10 nap/év élettartamrövidülést okozunk. (Innen látható, hogy a rákesetek 1/4 százalékát közvetlenül saját testünknek köszönhetjük.) Kockázat

30. A természetes külső sugárterhelés Az U bomlási sorának terméke a 222Rn amely a talajból könnyen diffunndál. Felezési ideje 3,8 nap. Egy átlagos magyarországi lakás radonkoncentrá-ciója 55 Bq/m3. Az elfogadott dózis-kockázat becslés 30 Bq/m3-hez rendel 1mSv/év dózist. Ebből adódóan a „házban lakni” kockázat 1,8 mSv/év, azaz 90R évente! A radon kollektív kockázata 750 fő/év! (A gyilkosságoké kb. 250 fő/év) Kockázat

31. A nukleáris ipar kibocsátása A világ nukleáris iparának (uránbányászat, atomerőművek, hulladékkezelés, újrafeldol-gozás, terápia, diagnosztika, ...) kibocsátása: 0,00015 mSv/év tehát ennek kockázata 0,0075 R/év Azaz... Kockázat

32. A csernobili baleset kockázata Magyarországot átlagban 0,3 mSv többletdózis érte a baleset kapcsán. (Éves teljes dózisunk 3mSv) Ennek kockázata 15R*. (15 vajaskenyét, négy hónap házban lakás, 1000 km autózás illetve 15 liter bor ekvivalens kockázata) A helyzet a Szovjetúnió európai részén volt a legrosszabb, az európai eloszlás vegyes képet mutatott: *(Kivéve TEFU, Magyarország) Kockázat

33. Kockázat

34. A magyarországi integrált dózismegoszlás Kockázat

35. Kockázat

36. A csernobili baleset kollektív kockázata A baleset teljes hatásához az integrált dózist használhatjuk, ekkor figyelembe vesszük a felezési időket, a kiülepedést, a szállítást és azakkumu-lációt. Ennek eredményeként az integrált kollektiv kockázat várható áldozatszáma:Magyarország (10*106)*0,3*50=150főeurópai SZU(100*106)*6,0*50=12.000 főEurópa (200*106)*0,3*50=3.000 főegyéb területek(200*106)*0,05*50=50 fő Kockázat

37. Más katasztrófák • Vessük ösze ezt a számot más műszaki-biológiai- kémiai kockázatok áldozatszámával: • a nagy londoni szmog (1952) 4.000 • kínai gátszakadás (1976) 250.000 • bangladesi tájfún (1991) 100.000 • csenobili baleset (1986) 30.000 • spanyolnátha (1915-17) 20.000.000 • balesetek a magyar utakon 2.400 /év • balesetek Európa útjain 900.000 / év Kockázat

38. Amitől (nem) félünk... motorral Budapest – Gödöllő – Budapest repülővel Budapest – Peking – Budapest tömött buszon való utazás nukleáris kockázata egy atomerőmű reaktorának fedelén ülni egy évig naponta kétszer zebrán átkelni Csernobilt Magyarországon megélni Kockázat

39. Amitől (nem) félünk... egy szénerőmű radioaktív kibocsátása egy atomerőmű radioaktív kibocsátása valakivel egy ágyban hálni színes TV-t nézni Budapest – Szeged – Budapest, motorral a világ eddigi összes radioaktív kibocsátása Kockázat

40. Marx György: Kockázat, Fizikai Szemle, 1990/5 (129) Marx György: Atommag-közelben, Mozaik, 1996 Kockázat