1 / 44

A szakképzés-fejlesztés aktualitásai

A szakképzés-fejlesztés aktualitásai. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató. Az agrár-szakképzés helyzete.

orlando-hester
Download Presentation

A szakképzés-fejlesztés aktualitásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A szakképzés-fejlesztés aktualitásai Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató

  2. Az agrár-szakképzés helyzete • Jelenleg összesen 124 középfokú oktatási intézményben folyik kisebb-nagyobb volumenben agrár-szakképzés. • 51 tiszta-profilú agrár-szakképző iskola van, ennek nagy része speciális szakiskola. • Kb. 60 intézményben nagy volumenű az agrár-képzés, kisebb mértékben foglalkoznak a nem agrár-területhez (elsősorban informatika, környezetvédelem) tartozó szakképzéssel. • A többi intézményben pedig általános a nem agrár-képzés, de a közvetlen gazdasági környezet igényeinek megfelelően kis létszámban képeznek agrár-területre is (pl. pék, parkgondozó).

  3. Az agrár-szakképzés helyzete • Az iskolák fenntartói a helyi, illetve megyei önkormányzatok. • Az FVM 20 intézményt tart fenn. • Felekezet által átvett iskolában is maradt mezőgazdasági oktatás. • Jellemzők: • mezőgazdasági képzés: csökkenő érdeklődés, • drága képzés : többirányú alapozás, gyakorlat, • a beiskolázás legtöbb esetben maradvány-elven történik, • a technikus képzéstől a tanulókat elvonja a felsőfokú szakképzés.

  4. 2005/2006. tanév Pétervására Vác Mátrafüred Piliscsaba Nagykovácsi Sopron Budapest Varga M. SzKI Bercsényi M. SzKI Nemzeti Lovarda Vép Gyomaendrőd Szentes Lengyel Kétegyháza Jánoshalma Szekszárd-Palánk Kaposvár Szentlőrinc Sellye Villány FVM fenntartású iskolák elhelyezkedése

  5. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Szakiskola 3943 2964 Szakközépiskola 7275 6095 2936 2582 Szakképzés 3870 2946 2391 1212 360 Helyzetelemzés Tanulólétszámok megoszlása:

  6. Helyzetelemzés A közoktatási szakaszban szakiskolába a tanulók 27%-a, szakközépiskolába 73%-a jár. A szakképzésben az FVM illetékességi körébe tartozó szakképesítések szakképző évfolyamaira 10769 tanuló iratkozott be, összesen 25846. Ez alapján a 144 „agrár”-szakképző iskolában az agrár-szakképzés aránya mindössze 42%.

  7. Helyzetelemzés

  8. Helyzetelemzés

  9. Helyzetelemzés

  10. A jelen és a jövő találkozása A szakképzést a megkezdésének időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni és eredményes szakmai vizsgát követően a bizonyítványt kiadni. (6) 2008. december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható. (7) A 2006. április 1-jét megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követő szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak.

  11. A szakképesítési rendszer illeszkedése a közoktatáshoz

  12. A szakképzés fejlesztésének irányai A 2015/2003 (I. 30.) Kormányhatározat 5. pontjában a Kormány felhívta az érintett minisztereket az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára. Ennek kapcsán az Oktatási Minisztérium kidolgozta az OKJ Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatának koncepcióját és végrehajtásának ütemtervét.

  13. A szakképzés fejlesztésének irányai A megvalósítás operatív céljai, feladatai: • az OKJ korszerűsítése; • a szakmastruktúra moduláris rendszerű átalakítása, • a szakképzés tartalmi korszerűsítése, • kompetenciák, modulok beszámíthatósága a felsőfokú képzésbe, • lemorzsolódók arányának csökkentése, különösen a szakiskolák esetében. „Hátrányos helyzetű VIDÉK”

  14. A HEFOP 3.2.1. "A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése: A HEFOP 3.2.1 „Új szakképzési szerkezet” komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének – a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a továbbfejlesztésén alapuló – megújítását foglalja magában.

  15. Szakmaszerkezetátalakításának létjogosultsága • Az átalakítás indoklása: • a munkaerő képzettségi összetétele nem illeszkedik a munkaerő-piaci igényekhez, • a képzési rendszerek rugalmatlanok, változások esetén nagy az átfutási idő, • a képzés révén való egyéni pályamódosítást nem eléggé segíti rendszer. • Az átalakítás hatásai • iskolai folyamatok könnyebb tervezhetősége, • felnőttkori pályamódosítás elősegítése.

  16. A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : • kialakítható a szakképesítések új kapcsolatrendszere, • elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, • lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, • megvalósítható a képzés és továbbképzés jobb egymásra épülése, • az előzetes tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, • kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, • a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető.

  17. A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye : A szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása az intézkedésen keresztül mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre, azaz az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az elvégezni szükséges modulokat.

  18. Alapszakma • Az adott csoportból kiválasztott szakképesítés • a csoportra a legjellemzőbb, • nem speciális, • nem sokkal nagyobb mint az alap-modulcsoport.

  19. Rész-szakképesítés • Jogszabályban meghatározott, a munkaerő-piac által elismert, olyan kompetenciát tanúsít, amely egy munkakör ellátását teszi lehetővé. • A szakmai vizsgakövetelményben meghatározott, a szakmai vizsgán letehető modulzáró vizsgák eredményes megszerzésével rész-szakképesítés szerez-hető.

  20. Ráépülő szakképesítés • Logikai inverze a rész-szakképesítésnek. • A ráépülő szakképesítés az a szakképesítés, amely teljesen magába foglalja egy másik (nem rész-) szakképesítést, és azt speciális ágakkal egészíti ki.

  21. Elágazó szakképesítés • Az a szakképesítés ami egy általános modulból és egy elágazás-specifikus tartalomból áll. A kettő együtt alkot teljes szakképesítést (75-65% : 25-35%). • Egy általános nagy számban gyakorolt szakma elnevezését jelenti, mi jelentősége miatt önállósult. Egy szakképesítés több elágazást is tartalmazhat.

  22. A szakképesítések igazolása • A képzés befejezésével záróvizsgát tesznek. • A vizsga elismeréseként bizonyítványt kap ami az adott munkafeladat ellátására jogosít. A vizsga követelményeit központi szabályozás biztosítja, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet módosítás alatt. • A végzettséget igazoló okmány az elvégzett OKJ szintnek megfelelő bizonyítványt ad.

  23. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról

  24. A fő- és a rész-szakképesítés viszonya egy példán keresztül

  25. A fő- és az elágazó szakképesítés viszonya egy példán keresztül

  26. A fő- és a ráépülő szakképesítés viszonya egy példán keresztül

  27. KONVERZIÓS TÁBLA

  28. SZVK felépítése I. A SZAKKÉPESÍTÉS, RÉSZ-SZAKKÉPESÍTÉS(EK), ELÁGAZÁSOK, RÁÉPÜLÉS(EK) ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI II. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) EGYÉB ADATAI III. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) MUNKATERÜLETE IV. A Szakképesítés, Rész-szakképesítés(ek), Elágazások, Ráépülés(ek) SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL-JAI V. A szakképesítés, rész-szakképesítés(ek), elágazások, ráépülés(ek) VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

  29. A szakmai vizsgák FOGALMAK • Vizsgafeladat A szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladat megfogalmazása tartalmazza a vizsgate-vékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit. A vizsgafeladathoz legalább egy tevékenységet kell hozzárendelni. • Gyakorlati vizsgafeladat A gyakorlati vizsgafeladat egy olyan komplex vizsgafeladat, melynek megoldása során a vizsgázó meghatározó arányban gyakorlati vizsgatevékenységet végez, de tevékenysége kiegészülhet egyes meghatározott kompetenciák felmérésére szolgáló szóbeli, interaktív, vagy írásbeli vizsgate-vékenységgel.

  30. A szakképesítés célja szerinti szóbeli vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, szóbeli vizsgatevékenység. • A szakképesítés célja szerinti írásbeli vizsga-tevékenység A szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített, (kiegészített) papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező vizsgatevékenység.

  31. A vizsga időbeli terjedelme, keretei és tagolódása • Vizsgarészek száma 1-9, max. 3 nap • Egymást tevékenységében követő vizsga- feladatot tartalmaz • Követelménymodulhoz rendelendő • Maximum napi 8 óra

  32. Szakmai vizsga összegző értékelése A szakképesítés megszerzéséhez valamennyi követelménymodul esetében el kell érni a modulonként megállapított elégséges szintet. Egy követelménymodul elégséges szint-jének teljesítéséhez el kell érni a modul egészének 50%-át.

  33. Szakmai vizsga összegző értékelése • A szakmai vizsga összegzett teljesítménye az egyes modulokhoz tizedes törtként képzett, a modulban elért értéknek és a modul súlyának szorzatai összegeként adódik. Az ennek megfe-lelő százalékérték alapján az osztályzatokat a következőképpen kell megállapítani: • elért 50% esetén elégséges (2), • elért 60% esetén közepes (3), • elért 70% esetén jó (4), • elért 80% esetén jeles (5).

  34. Példa: • A szakképesítésben X modul aránya 60%, teljesítése 50% Y modulé 40%, teljesítése 80%. • Összegzett értékelés: 0,6*0,5 + 0,4*0,8 = 0,30 + 0,32 = 0, 62 ; 62%, Közepes (3) • A vizsgázó a szakmai vizsgáról tanúsítványt kap, melyben – akkor is ha valamelyik modul elégtelensége miatt a szakképesítést nem szerzi meg – valamennyi teljesített modulra vonat-kozóan fel kell tüntetni a modul teljesítésének (kerekített) százalékban kifejezett értékét.

  35. Felmerülő kérdések, dilemmák • Jelenleg a képzési idő az iskolarendszerű képzésben tanévre bontott. A jövőben a 100 órától a 2500 órás képzésig szóródik. Gond a tantárgyfelosztás, tanárok elfoglaltsága, vizsgáztatás. Egyes képzési fázisban lehet kilépő és belépő tanuló egyaránt. • Vegyes korosztályú osztályok alakulnak ki.

  36. Felmerülő kérdések, dilemmák • Egy alap szakképesítés megszerzésére beiratkozott tanuló a képzés folyamán 2-6 rész-szakképesítési ponton kiléphet, végzettséget kaphat. Zavarja az osztálykeretben való oktatást (pl. belép 20 tanuló közben rész-szakképesítésekkel többen kilépnek, marad 5-6 fő).

  37. Felmerülő kérdések, dilemmák • Finanszírozási kérdések: • Egy szakképesítés megszerzését finanszírozza az állam. • A második szakképesítés megszerzésének állami támogatása szigorú feltételekhez kötött.

  38. Felmerülő kérdések, dilemmák Be lehet-e iskolázni rész-szakképesítésre iskola-rendszerben? „Ahol csak az óraszám adott ott kizárólag iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés kivéve, ha a központi program az oktatási és kulturális miniszter és a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével kiadásra került.” (10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet 1.§.(4)) Kérdés: Ez a rész-szakképesítésre is vonatkozik, vagy csak a szakképesítésre?

  39. Felmerülő kérdések, dilemmák • Tanműhelyek, tanüzemek, tangazdások fejlesztése történt meg ezekhez a szakképesítésekhez. Mi lesz velük? • A rész-szakképesítések esetében a tanulók felvételének feltételei nem azonosak a fő-szakképesítésével. Pl. a Vadgazdálkodási technikus rész-szakképesítése a vadász-vadtenyésztő, vagy gazda – mezőgazdasági munkás. Ha nem lehet rész-szakképesítésre beiskolázni, akkor azok a gyerekek szorulnak ki az iskolarendszerből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. • 18 éves korig tanköteles!!

  40. Felmerülő kérdések, dilemmák • Finanszírozási problémák a folyamatosan csökkenő létszámok miatt. • Kötelező óraszám problémák a moduláris képzés bevezetésével. • Felvételi tájékoztatóban a következő tanévre történő meghirdetésekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság! • Hogyan fog alakulni a képzési idő? 2+2, 1+1+2 vagy 1+3? • Változnak a törvények, a 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás szabályairól módosítása tervezett. • ?????

  41. Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET Wayda Imréné képzési igazgató Forrás: Nemzeti Szakképzési Intézet FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet

More Related