Egészségfejlesztés

1. Egészségfejlesztés Ihász Ferenc PhD. Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

2. A képzés célja Olyan szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek birtokában képesek közvetítő és fejlesztő szerep betöltésére az egészségfejlesztés és rekreáció területén, mint a pozitív egészségmagatartás felépítésének fontos láncszemei.

3. Mire képesít (kompetenciák) • A szakon végzettek képesek egészségfejlesztő és rekreációs alaptevékenységek végzésére, mert ismerik: • Az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működését • Az egészség és életmód összefüggésének kapcsolódási pontjait és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító tényezőket • Az egészségfejlesztés lehetőségeit és módszereit • A lelki kultúra megalapozásához és megteremtéséhez szükséges készségeket • A rekreáció módszereit és technikáit • A szervezetfejlesztés és projektmenedzsment módszereit

4. Az alapfokozat (Bsc) birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő képes, illetve alkalmas (I.): • Egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben az egészségfejlesztés, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra feltételeinek kialakítására • Egészségfejlesztő, rekreációs és életmódprogramok gyakorlati megvalósítására • Egészségfejlesztő, rekreációs projektek kidolgozására

5. Az alapfokozat (Bsc) birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő képes, illetve alkalmas (II.): • Az egészségfejlesztéshez és a rekreációs tevékenységekhez szükséges pályázatok elkészítésére és az abban való közreműködésre • Szakterületén a pedagógia, pszichológia, szociológia és testkultúra módszereinek alkalmazására Elsősegélynyújtásra, balesetvédelmi programok kidolgozására • A korszerű informatikai rendszerek és eszközök alkalmazására

6. Milyen színtereken • Családban • Oktatási intézményekben • Munkahelyeken • Egészségügyi intézmények preventív szolgálatainál • Rekreációs és prevenciós színtereken • Rekreációs intézményekben és szervezetekben • Egészségfejlesztéssel és életmód-tanácsadással foglalkozó intézményekben és szervezetekben • Idegenforgalomban • Sport-, egészség- és gyógy-turizmus • Civil szervezeteknél

7. MÓDSZEREK • Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol BMI). • Anatómia,-élettani, (passzív tartórendszer szerkezete, szív-keringési rendszer tulajdonságai). • Táplálkozás-tudományi ismeretek rögzítése a tanulók körében. • A rendszeres fizikai aktivitás tervezése, fontossága.

8. Konszenzus az egészségügyért konferencia 2005. szeptember 8 - 9.

9. Egészségügyi fejlesztés-politikai koncepció Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK) sokéves hiányt pótol az egészségpolitikában. A több évre szóló egészségügyi fejlesztések előre látó, következetes, egységes, rendszerszerű megtervezése és végrehajtása nem nélkülözheti tovább egy átfogó, az egészség ügyét összefüggéseiben vizsgáló koncepció megalkotását. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) alapjául szolgáló Országos Fejlesztés-politikai Koncepció (OFK) életre hívása nyomán minden ágazat számára alapvető fontosságúvá vált az átfogó tervezési mechanizmusban való részvétel, valamint a stratégiai szemlélet meghonosítása. 2020-ig meghatározó, jövőorientált fejlesztési stratégiai dokumentum. E fejlesztési koncepcióra hivatkozva lehet majd a II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-13 közötti időszakra tervezett egészségügyi fejlesztéseihez EU forrásokat igényelni.

21. Az egészség feltételeinek biztosítása A jelen helyzet Az egészség feltételeinek biztosítása,prevenció Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció.

22. Az egészség feltételeinek biztosítása A kívánt helyzet Az egészség feltételeinek biztosítása,prevenció Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció.

24. Egészség és egészségi állapot: • Az egyén testi, lelki és szociális állapota együttesen határozza meg az egészségi állapotot, amely a teljes egészségtől a halálig terjedően széles skálán változhat. • WHO 1948-ban elfogadott egészség definíciója is, amely szerint az egészség nem pusztán a betegség és fájdalom hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota. Ez a megfelelés azonban, nemcsak az egyén szempontjából vizsgálható, hanem az adott társadalmi környezeten belül átlagosan elvárható cselekvőképesség és önkiteljesítési lehetőségek szempontjából is. Tehát az egészség társadalmi szempontból is - részben - viszonylagos fogalom.

25. Egészségi állapot meghatározó tényezői: • Az egészségi állapotot az egyén tulajdonságai – beleértve a genetikus tulajdonságokat is –, valamint szűkebb és tágabb környezete határozza meg. • Az egészségi állapotot befolyásoló egyéni tényezők közé tartozik az iskolázottság, az életmód, az egészségtudatosság, a problémákkal való megbirkózási képesség. • A legjelentősebb környezeti tényezők: a fizikai környezet, a szociális- és anyagi helyzet, az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége. • Az egyéni és környezeti tényezők egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak, továbbá az egyén egészségi állapota is visszahat az őt befolyásoló tényezőkre.

26. MÓDSZEREK I. Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol BMI). GENOTÍPUS PARATÍPUS RECESSZÍV DOMINÁNS MARADANDÓ IDŐLEGES (látens) (manifesztált) (adaptáció) (kondíció) Alkat FENOTIPUS SZERKEZETMŰKÖDÉS ÖRÖKLŐDÉSI TESTALKAT BIOLÓGIAI ANYAGPSZICHOLÓGIAI SZOCIÁLIS

27. MÓDSZEREK II.Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol BMI). • A testösszetétel, az emberi test egészén belül az egyes összetevők és testanyagok, szövetek arányát jelenti. • Testösszetevők: zsír, izom, csont, reziduális anyagok. • Normál esetben, felnőtt férfiak körében: 18-22% zsír, 40-46% izom, 16-17% csont 22-25% reziduális komponens. • A testösszetevők aránya nemenként és koronként változó. • A nők esetében a testzsír aránya 4-5%-kal magasabb és így az izom és más összetevők aránya is módosul. • A BMI a testtömeg és a testmagasság négyzetének a hányadosa (http://www.orvosaneten.hu) TTS/TTM2

28. MÓDSZEREK III. Anatómia,-élettani, (passzív tartórendszer szerkezete, szív-keringési rendszer tulajdonságai. • A gimnasztikai gyakorlatok jelentősége a keringési rendszer fejlesztésében (ismétlésszám, ritmus, pihenési idő, testtájak szerinti erősítések változtatásával). • Preventív gerinctorna beépítése, a mindennapi fizikai aktivitási programba www.gerinces.hu, http://www.mimi.hu • A keringési rendszer terhelhetőségét vizsgáló tesztek elvégzése. A kapott adatok felhasználásával relatív nyugalmi pulzus (RNYP), relatív maximális pulzus (RMP), anaerob töréspont (ATP), aktivitási intervallumo (haladási sebesség és hozzátartozó pulzushatárok) megállapítása.