A hígtrágya tárolása, injektálás, tápanyagként történő hasznosítása

1. A hígtrágya tárolása, injektálás, tápanyagként történő hasznosítása Környezetvédelmi előírások ismertetése

2. Az állattartási tevékenység:elsősorban a felszín alatti vízre jelent jelentős terhet, mint potenciális szennyezőforrás Környezetvédelmi szempontból korábban a tevékenység végzése: • önkéntes jogkövetés • „törvénytelen” határozatok • egyéb jogszabályok (hulladékos, vizes,…) alkalmazása • A felszín alatti vizeknek egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel összhangban született meg a felszín alatti vizek védelméről szóló 33/2000. (III.17.) Korm. Rendelet.

3. A rendeletben foglaltak szerint: • Kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használat, illetve kibocsátás csak műszaki védelemmel, • Ellenőrzött körülmények között történhet (monitoring). • Kockázatos anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység.

4. Kockázatos anyag: Minden olyan emberi tevékenységből származó anyag, amely a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve a környezetre, az emberi egészségre, a környezethasználatokra kockázatot jelent mérgező, rákkeltő, teratogén, mutagén, szervezetben való felhalmozódása vagy egyéb kedvezőtlen hatása miatt. Csoportosítása: a R. 1. sz. melléklete szerint K1 és K2

5. Az állattartási tevékenységgel összefüggésben elvileg az alábbi, a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM – KHVM együttes rendelet szerinti károsító anyagok jelenhetnek meg:( K2) melyek B szennyezettségi határértéke Ammónium 0,5 mg/liter Nitrát 25 mg/liter Foszfát 0,5 mg/liter Szulfát 250 mg/liter Az állattenyésztés a bejelentésre kötelezett tevékenységek körébe tartozik. A fenti anyagok elhelyezése engedély köteles tevékenység.

6. A folyamatban lévő tevékenységek felülvizsgálatra kötelezésével foglalkozik a R. 34. §-a. • Ahol K1 kockázatos anyag bevezetése nem történik, a felügyelőség az érdekeltet a R. hatályba lépésétől számított 2 éven belül kötelezte. (6) bekezdés. • A R. szerint engedélyköteles tevékenység folytatójának bejelentését, adatszolgáltatását követően 3 éven belül felülvizsgálatot rendel el a felügyelőség

7. A 49/2001. (IV.3.) Korm. R. általános előírásának: • Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá trágyatárolók csurgalék vizeinek bevezetése a vizekbe • Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető más jogszabály által nem szabályozott ivóvíznyerő helytől számított legalább 100 méteren belül. • Hígtrágya tároló nem létesíthető vízjárta területeken. A már üzemelő állattartó telepek esetében az előírásoknak 2005. december 31-ig kell megfelelni.

9. Változások: • A felszin alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) Korm. R. 41. § (5) bekezdése alapján az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására a 49/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet helyébe lépő • 27/2006. (II.7.) Korm. Rendeletben foglaltaknak kell megfelelni. • Állattartó telep nem létesíthető, nem bővíthető: • a.) külön jogszabály szerint hullámtéren, ill. fakadó vizes területen, • b.) vízbázisok védőterületén • c.) árvizi tározó területén, parti és védősáv területen. • Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: • a.) vízjártaterületeken • b.) felszíni víztől, ill. ivővíznyerő helytől számított 100 m-en belül, • c.) bányatavak 300 méteres parti sávjában.

10. A trágyatárolók kialakításának legfontosabb jellemzői: Hígtrágya tárolók:

11. Nitrátérzékeny területeken: • Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében 2007. október 31. • 5.§. (1) bek. ab.) ba.) és bb.) pontja szerinti érzékeny területeken (üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel védőterülete) az állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2009. október 31. • A fentiek alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek hígtrágya tárolóira, továbbá a fentiekben meghatározott területeken lévő telepek istállótrágya tárolóira 2013. január l. • A fentiek alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek istállótrágya tárolóira 2014. január 1.

12. Nem nitrátérzékeny területeken: • Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében 2007. október 31. • Az állattartó telepek hígtrágya tárolóira 2014. január 1. • Az állattartó telepek istállótrágya tárolóira legkésőbb 2015. december 22.