220 likes | 308 Views
Barnamezős területek rekultivációjának fontossága. Hasznos Gábor gabor.hasznos@vm.gov.hu. A KÁRMENTESÍTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL 2013. 03. 21. KSZGYSZ Konferencia. Rekultiváció= újraművelés , mg-i vagy erdészeti művelésre alkalmassá tétel (bányaterületek, hulladéklerakók)
E N D
Barnamezős területek rekultivációjának fontossága Hasznos Gábor gabor.hasznos@vm.gov.hu A KÁRMENTESÍTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL 2013. 03. 21. KSZGYSZ Konferencia
Rekultiváció= újraművelés, mg-i vagy erdészeti művelésre alkalmassá tétel (bányaterületek, hulladéklerakók) • Revitalizáció=újra élővé tétel mérnökbiológiai módszerekkel az élettér visszaállítása (vízfolyások, városrészek) • Rehabilitáció = helyreállítás (városi funkciók eredeti állapotának visszaállítása) • Reorganizáció = újra szervez, (vállalkozások, városrészek) • Reaktiválás = újra működésbe hoz, (terület újrahasznosítás az új funkciónak megfelelően) • Rekonstrukció= újraépítés (épületek, műemlékek, városrészek) • Remediáció = kármentesítés
EU CLARINET – „brownfield” - /2002/: Az a hely, amit előzőleg már használtak, jelenleg elhagyott vagy kevésbé hasznosított és feltárt vagy feltételezett szennyezettségi problémákat rejt, újrahasznosításához kármentesítési beavatkozást igényel.
Magyarországon • Nincs elfogadott barnamezős fogalom • Nincs a feladattal foglalkozó jogszabály • Nincs a barnamezők ügyével foglalkozó tematikus stratégia • Nincs a feladathoz kapcsolható pénzügyi rendszer • Elsősorban az ingatlan biznisz irányítja a folyamatot
Cél: Gondolat ébresztés, vita, együttgondolkodás, közös szakmai javaslat kidolgozása • Van-e stratégiai jelentősége a barnamezős ügyeknek ma Magyarországon ? • Működnek-e a piaci mechanizmusok, a barnamezős fejlesztések igényelnek-e Magyarországon központi szabályozást, támogatást ? • Mi a szerepe a kármentesítési szakterületnek a barnamezős fejlesztésekben ? • A legfontosabb lépések?
A Kormány 2345/2004. (XII. 26.) Korm. Határozata a 2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (II.) 4.Városi környezetminőség tematikus akcióprogram 4.1.2 • A felhagyott városi iparterületek revitalizációja, a megmaradó iparterületek káros hatásának csökkentése • A felhagyott iparterületek környezetbarát ipari, kereskedelmi célra történő használatának ösztönzése („barnamezős” beruházások ösztönzése a „zöldmezős” beruházások helyett), illetve zöldfelületté történő átalakításának elősegítése
Az OGY 96/2009. (XII. 9.) Határozata a 2003-2008. Nemzeti Környezetvédelmi Program (III.) 2009-2014. 5.4. Települési Környezetminőség 5.6. Fenntartható terület- és földhasználat 5.9. Környezetbiztonság 5.9.2. Környezeti kármentesítés
Pályázati felhívás A városi területek rehabilitációja 1/2004/ROP 2.2 „Barnamezős területek vegyes hasznosítása funkcióváltásuk és a települési struktúrába való integrációjuk előmozdítása, valamint a zöldmezős beruházások területigényének csökkentése.” 2004-2006: ERFA 17.722 millió HUF (69.499 ezer €) Közp. Kltgv. 3.544 millió HUF (13.900 ezer € )
Regionális Fejlesztés Operatív Program ROP 2.2. A városi területek rehabilitácioját célzó intézkedések értékelése /2007/ 36 nyertes projekt = 4 pályázat kapcsolódott barnaövezeti rehabilitációhoz, főleg hátrányos helyzetű, kisebb települések Az új funkció nélkül nem indulhatnak be a fejlesztések!
ROP 2.2. keretében (2004-2007) kármentesített barnamezős területek • „Dorog város vasúton túli északi településrész rehabilitációja” - egykori Brikettgyár • Marcali városközpont barnamezős területének rehabilitációja” • Bp XVI. Erzsébet ligeti volt szovjet laktanya • Szekszárd Budai Nagy Antal Laktanya
Barnamezős teruletek Magyarorszagon MTA RKK ROP 2.2. értékelés/2007 a térképet a VÁTI készítette 2003-ban
Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”) „Hazánkban évente 5-7 ezer ha nagyságú termőföld kerül véglegesen mezőgazdasági művelés alól kivonásra beruházások megvalósítása miatt, miközben jelentős a fejlesztésre alkalmas, használaton kívüli vagy alul-használt területek száma. Szükséges ezért a meglévő talajkészlet szigorúbb védelme, ami hatékonyabban korlátozza a zöldmezős beruházásokat, támogatva egyben a felhagyott iparterületek ipari, lakó és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását, növelve ezzel az állam szerepvállalását a felhagyott, használaton kívüli területek újrahasznosításában. „ (NVS 19. oldal)
1. EU Bizottság: „Az erőforrás hatékony Európa megteremtésének ütemterve” (2011.) „ építési, ipari, útépítési és szórakoztatási célból évente több mint 1000 km² területet „sajátítanak ki”. Ennek a felszínnek körülbelül a felét „lefedik”, azaz a talajt gyakorlatilag elvágják a környezetétől. Az infrastruktúra kiépítettsége jelentősen különbözik az egyes régiók között, azonban összességében tízévente Ciprus területének megfelelő felszínt burkolunk le.” „évente Berlin nagyságú területtel kevesebb” az EU /J.Potocnik, EU Környezetvédelmi Főbiztos/
RIO+20 A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdéseiről tartott világkonferencia - 2012. föld- és talajhasználatok fenntarthatósága
A barnamezős beruházás társadalmi-gazdasági előnyei területtakarékosság, terület újrahasznosítás a meglevő értékek - épületek és (termelő)infrastruktúra – hasznosulása környezeti kockázatok megszüntetése, új munkahelyek a lakosság számára egészségesebb városi környezet javul a településrész imázsa, Csökkennek a városüzemeltetési költségek Területfelértékelődés, befektetés és tőke vonzás megszűnik az elvándorlás
Németországi stratégiai cél: 129 hektár/nap beépítést csökkenteni 2020-ig 30 hektár/nap-ra! beépített szállítás egyéb
NINCSENEK ÁLTALÁNOS RECEPTEK, DE VANNAK HAZAI ÉS KÜLFÖLDI PÉLDÁK