Kompetenciafejlesztő jól-léti pedagógiai modell bevezetése a Kodolányi János Főiskolán

1. Kompetenciafejlesztő jól-léti pedagógiai modell bevezetése a Kodolányi János Főiskolán

2. Mottó • A föld országai, az oktatásuk megreformálásán fáradoznak két alapvető ok miatt. • Az első ok közgazdasági: Megpróbálunk rájönni, hogyan oktassuk gyerekeinket, hogy azok el tudjanak helyezkedni a XXI. század gazdaságában. Ezt hogyan érjük el úgy, hogy azt sem tudjuk, milyen lesz a gazdaság a következő hét végén? • A második ok kulturális: Hogyan oktassuk gyermekeinket, hogy azok felnőttként rendelkezzenek kulturális identitással. Mindezt úgy, hogy mégis részei legyenek a globalizáció folyamatának (Sir Ken Robinson) • Paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban is, ami nem működik struktúraváltás nélkül. Mindezt romló gazdasági és társadalmi környezetben kell megoldani. • Megoldás lehet a tudatos minőségorientáltság, a kutatás, az oktatás és az azt körülölelő szervezet területén egyaránt.

3. Az oktatási rendszerek strukturális változása az ezredfordulón,a felsőoktatás mint gazdaságfejlesztő és kultúra • Milyen tényezők esetén lehet sikeres a felsőoktatás? • Minőség kontra mennyiség problematika kezelése: • Az elit kutatóegyetem az egyik sikeres modell (kiemelt állami megrendeléssel) • Az új típusú szolgáltató intézmény (egyetem, főiskola). • Nem csak oktat, kutat, hanem termeli és eladja a tudást. • A két sikeres típus közös vonásai: piaci szemlélet, gazdasági sikeresség, ebből adódó valódi autonómia, amely nemcsak az állam, hanem a piac felől érkező nyomásnak is ellen tud állni. • A korszerű intézményi struktúra egyesíti az akadémiai szabadságot a cégszerű működéssel.

4. Az európai felsőoktatás és a magánszektor funkciója • A magánszektor teljesség igénye nélkül ( Dánia, Svédország, Málta, Luxembourg) kiépült az elmúlt két évtizedben • A kontinentális típusú (közszféra-centrikus) államokban, mint Németország, Ausztria, Svájc is jelentős • Egyes országokban civilizációs konfliktusok forrása ( Írország, Egyesült Királyság), mivel az ázsiai bevándorlás és féllegális foglalkoztatás eszköze, eltűnik a hallgató a szektorból • Kelet-Európában latin-amerikanizálódott ( 500 fölé ment az intézményszám) a felsőoktatás ( Ukrajna, Románia, Lengyelország) • Görögország, nincs hazai magánszektor- súlyos strukturális válságban az állami is (csak amerikai fiókegyetemek) • Számos országban külön akkreditációs eljárás része, kialakult a magánszektor kezelés hatékony kultúrája • Portugália, Spanyolország, Egyesült Királyság globalizálódott – hatalmas volt gyarmati, nemzetközösségi felsőoktatás hálózatok • Általában a 10 % hallgatói részesedése, van ahol 30 % (Lengyelo.) • Funkciója: A világvárosok nemzetközi szerepköre megteremtése Az európai középvárosok világgazdasági integráltsága segítése A gyorsan változó üzleti környezetre való gyors reagálás

5. Az intézmény szintű kompetencia alapú program kialakításának szükségessége • Nem alapvetően fontos az, hogy mit tud a hallgató amikor a felsőoktatásba kerül, hanem azt kell tudnunk, hogy mit kell elsajátítatni a diákokkal a diploma megszerzéséig, hogy az egyszerre meg tudjon felelni a munkaerő-piaci igényeknek és az értelmiségi szerepvállalás feltételeinek. • Kiindulási bázis: Az EU országainak munkaerő-piaci tapasztalataiból leszűrt általános kompetencia lista és az egyes professziókhoz tartozó tartalom Legfontosabb elemek: • szakmai professzió ismeretanyaga, • tudás, autonómia és felelősség, • önképzési tanulási kompetencia, • kommunikációs kompetencia, • szakmai foglalkoztatási kompetencia Hazai probléma: A felsőoktatási KKK-k nem feltétlen a fenti logika szerint készültek, a többi alrendszerhez tartozó szabályozás OKJ, stb., nem összehangolt jelenleg a felsőoktatással.( a felsőoktatási programok nem modulárisak) képességek,

6. KJF pedagógiai modelljeElfogadva 2008. október 22-i szenátusi ülésen Határozat száma: SZE 587/3.1/2008.(X.22.) Az oktatókra vonatkozó alapelvek • Az oktatás a képzési szintnek megfelelően kvalifikált, az akkreditációs követelményeket teljesítő, a gyakorlatban is kiemelkedő, hazai és nemzetközi, főállású és vendégoktatók közreműködésével valósul meg. • A KJF oktatói az oktatás-kutatás-gyakorlat integrálását a képzési szint igényeinek megfelelően valósítják meg. • A KJF rendszeres módszertani továbbképzést biztosít, és ösztönzi az önképzést (a hagyományos és a távoktatási módszerek összekapcsolásával). • Az oktatók közreműködése, tevékenységének eredményessége az oktatói portfólió (oktatás, kutatás, adminisztráció, szakmai módszertan, az oktatóval való elégedettség, a KJF szakmai hírnevéhez és eredményességéhez való hozzájárulás) minősítése alapján történik.

7. A hallgatókra vonatkozó alapelvek • Az oktatás során a hallgató és az oktató tevékenységükben egymás egyenrangú partnerei. • Az oktatás során a hallgató személyiségi jogai nem sérülhetnek. • Az oktatás feladata az ismeretek átadásán túl a hallgatók pozitív személyiségjegyének kibontakoztatása. • A hallgató felelős saját tanulásáért, szakmai fejlődéséért, ami önálló hallgatói tevékenységet és annak támogatását igényli. A hallgató munkáját, teljesítményét a képzés egész folyamatára kiterjedő hallgatói portfólió (elektronikus és hagyományos) dokumentálja. • A hallgatók szakmai professzionális ismereteit, képességeit komplex gyakorlati program segítségével fejlesztjük. • A hallgatók elhelyezkedését tehetséggondozási, specializációs és a nemzetközi prog­ra­mok lehetőség szerinti kihasználásával segítjük. • Az értelmiségi szerepkörökre való felkészítést (szakmai, kulturális, sport), önkéntes segítő, aktív állampolgársági programokba való bevonás révén ösztönözzük.

8. A képzés nemzetköziesítésére vonatkozó alapelvek • A Kodolányi János Főiskola szerves részét képezi az európai mobilitási rendszernek. Cél, hogy az egységes európai felsőoktatási térségen túl a világ felsőoktatási piacán is sikeres szerepet töltsön be. • A külföldi hallgatók esetében is a KJF kiválósági pedagógiai módszertani alapelvei érvényesek. • Az oktatók mobilitása, a vendégprofesszorok meghívása a KJF képzési szükségleteinek megfelelően a képzési kompetenciák erősítése érdekében történik. • A KJF által felajánlott programok, szakok, modulok, tantárgyak, egyéb szolgáltatási programok tartalmában és megvalósításában az európai és nemzetközi szakmai minőségbiztosítási alapelvek érvényesülnek. A nemzeti felsőoktatás nem nélkülözheti a nemzetközi minőségi dimenziókat!

9. Minőség: vezetés-, oktatásminőség, szolgáltatásminőség, szervezeti kultúra minőség • Önálló allokációs egységek (5) • Három éves operatív terv mentén történő működés • VIR • A minőségorientált és költséghatékony működéshez szükséges szabályozók az SZMSZ- en túl • Vállalati típusú költségvetés • Státuszkatalógus: Az éves költségvetés melléklete • Oktatói, tanári, kutatói, minőségorientált foglalkoztatási követelményrendszer • Teljesítményközpontú vezetői felelősségrendszer • Oktatói, tanári, dolgozói minősítési rendszer • Tanulság: A két szervezeti modell közötti költségkülönbség 1 milliárd Ft kiadási oldalon. A költséghatékonyság radikálisan javult. Az oktatási és kutatási minőség markánsan emelkedett. A lemorzsolódás 28%- ról 3 %- ra esett. Az elhelyezkedési mutató a végzettek esetében 68%- ról 82.6- 90% közé emelkedett. Az oktatói fluktuáció 3% alá csökkent. • 2014. szeptemberétől bevezethetővé vált az egész intézményre érvényes, egységes Felsőoktatási Képzési Modell, a PIQ & Lead modell.

10. Az alkalmassági nézőpont a felsőoktatási képzésekben • Alkalmasság: az egyén kapacitásainak fejlesztése annak érdekében, hogy olyan életpályát valósítson meg, amelyet magasra értékel, képes legyen megfelelő egészséges állapotot, értékes és támogató kapcsolatokat kialakítani a jó élet érdekében • Autonóm személyiséggé válás, • Választási lehetőségek kialakítása, hogy milyen életet éljenek hallgatóként és később, • Egészséges életvitel és életmód kialakítás • Demokratikus személyiséggé fejlesztés • Innovatív munkaerővé fejlesztés • Professzionális személyisségé válás

11. Az alkalmassági nézőpont és a kompetenciák • Kompetenciák: humán tőke nézőpont – foglalkoztatás centrikus • Alkalmasság: • szakmai szerepekre való felkészítés, • Életpályára orientáció, alkalmassá tétel • Állóképesség fejlesztés • Stressz menedzsment • A megfelelő életszínvonal kialakítása képessége

12. Magyar képesítési keretrendszer • Általános kompetenciák: autonóm személyiség • Tudományterületi kompetenciák: bölcsész, társadalomtudós, közgazdász identitás • Szakmai identitás hiányzik • Professzió nézőpont hiánya: • Státus, jövedelem, viselkedés nem kiforrott

13. A kiválóság modellek közvetítette professzionalizáció • Professzió központúság: • folyamatmenedzsment orientáltság vagy • fejlesztés orientált szerepkörök • Fenntarthatóságban otthon van • Minőségtudatos viselkedés – minőségi szaktudás – kiemelt bérek • Innováció- kreatívitás és eredetiség a munkavégzésben • Vállalkozás tudatosság, vezetési képesség • Teljesítményközpontú munkavégzés, értékelés • Fejlesztésre való alkalmasság

14. KJF javasolt modell • MKKR – általános kompetenciák • MKKR- tudományterületi kompetenciák • KJF hozzáadás: szakterület szolgáltatásközpontú professzió felfogása • PIQ & LEAD kiválósági alkalmasság • Specializáció: - a generalista nézőponttal szemben legalább egy specializációra alkalmasság • Tehetséggondozás: kutatás, folyamat, fejlesztés, nemzetközi orientáció

15. A feladataink

18. Köszönöm a figyelmet!