Chile sokszínű ország

1. Chile sokszínű ország • Chile különleges ország és ez nem csak bizarr földrajzi fekvésével függ össze. A különlegességre leginkább a Villarica nevű tűzhányó a jó példa, amelyik az ország déli részén húzódó tóvidéken található.

2. Chile földrajzi térképe • Chile széltében mindössze csak 200 km-es, de 4 200 km hosszú. Ennek a nagy kiterjedésnek köszönheti sokfajta klímaövezetét. A legszárazabb sivatagi éghajlattól kezdve, amely az északi országrészre jellemző, egészen a sűrű őserdőkig, és a termékeny alföldeken át a jéghegyek, meg gleccserek déli vidékéig minden megtalálható ebben a Csendes-óceán parti országban.

3. A lakosság • Latin-amerikai körülményekhez képest Chilében a lakosság viszonylag egyöntetű. A társadalom erősen európai jellegű. Az indigének, azaz indiánok a lakosság kevesebb, mint öt százalékát teszik ki. A chileiek jobbára a városokban élnek, a lakosságnak csaknem fele a fővárosban, Santiagóban és környékén él. A többi latin-amerikai országhoz képest az életkörülmények viszonylag jók: a lakosság növekedése és az életszínvonal lassan megközelíti a nyugati ipari országokét.

4. Asszonyok • Évente november 25-én Chile nagy városaiban felvonulnak az asszonyok az utcákra. A «Nők elleni erőszak nemzetközi világnapján» hátrányos helyzetük miatt tiltakoznak, mindenek előtt a gyilkosságok, az öldöklés és az erőszak ellen. A fizikai erőszak mindenféle formája annyira elterjedt, hogy létrejött a femicidio fogalma, „nőirtás” jelentéssel. 2009-ben 55 nőt gyilkoltak meg az országban, akiket vagy a házastársuk, vagy az élettársuk, vagy rokonuk, ismerősük, szomszédjuk tett el láb alól.

5. háziasszonytól a kisvállalkozóig • A világgazdasági válság a chilei társadalmi viszonyokat szintén alapjaiban rázta meg: amikor a férfiak, a családapák nem tudják családjukat fenntartani, akkor az asszonyok összefognak, és új gazdálkodási ötleteket dolgoznak ki.

6. A főváros • Chile fővárosa Santiago de Chile öt milliós metropolisz. A várost Pedro de Valdivia spanyol hódító alapította 1541-ben, amelyiket az indigén bennszülöttek többször is leromboltak, de súlyos földrengések is többször elpusztították a várost. A látogatóknak rögtön szembeötlik a szegénység és a hivalkodó gazdagság közötti nagy különbség.

7. Az elnöki palota • A mai Chile elnöki demokrácia. Kétpártrendszere van és a törvényhozásnak alsó és felső háza. A változatos chilei történelem színtere volt az elnöki palota, a főváros szívében a La Moneda téren.

8. katonai diktatúra – „A béke park” nevű emlékhely • 1973. szeptember 11-én a chilei katonaság az USA titkosszolgálatának, a CIA -nek segítségével erőszakkal megdöntötte a demokratikusan megválasztott Salvador Allende elnök hatalmát. Augusto Pinochet katonai diktatúrájának éveiben a lakosság üldözésnek, kínzásoknak, gyilkosságoknak volt kitéve, sokan eltűntek és szüntelen félelemben éltek az emberek. Mintegy 1000 kínzó központ volt az országban szerteszét. Egyik ilyen hely volt a Villa Grimaldi, Santiago város külvárosában, ahol 1974 óta 200 embert öltek meg

9. az egyházak szerepe a demokráciához vezető hosszú úton • A kormánypalota lelkésznője, Juana Albornoz tagja az ökumenikus mozgalomnak, amelyik már a diktatúra idején erőteljesen szorgalmazta az emberi jogokat. A puccs után nem sokkal, 1973-ban különböző keresztyén felekezetek és a zsidó hitközség közös békebizottságot alapítottak

10. világvallások • A chilei lakosság java része még római katolikusnak vallja magát. Hosszú időn át Chilében a római katolikus hit államvallás volt, és nagy befolyást gyakorolt a társadalompolitikai döntésekre. Ez a befolyása azonban már csökkent. 1990-ben a demokráciával megkezdődött az egyenjogúság biztosítása az egyházak között. Ennek értelmében az 1999-es kongresszus aláírt egy idevonatkozó törvényt. 2008 óta pedig október 31-e, a reformáció napja, hivatalos állami ünnep Chilében. A kormánypalotában az áhítatokat felváltva tartja egy katolikus káplán és egy szabadegyházi prédikátornő.

11. A kultúra • Chilében sok a kulturális mestermű. Az 1889-ben született Gabriela Mistral költőnő nemzeti hősnek számít. Az iskolás gyerekek között mindenki ismeri és el tudja szavalni a költőnő verseiből valamelyiket. A költőnő 1945-ben a világon ötödikként megkapta a női irodalmi Nobel-díjat. Egy építkezésen látható a képe ezen a reklámplakáton Santiagóban

12. oktatás • A képzési rendszer világosan bizonyítja a szembetűnő egyenlőtlenségeket a chilei társadalomban. Akinek van pénze, az jó képzést tud biztosítani magának. A nagy tömeg esély nélkül marad. A háromszintes iskolarendszer ingyenes, de az állami iskolákban a tanítás szintje messze alatta marad a fizetős privát iskolákénak .

13. Az ifjúság esélyei • A legszegényebb tíz fiatal közül négyen megszakítják tanulásukat Chilében. Egyházi és nem állami szervezeteknek az a törekvése, hogy helyzetükön javítsanak. Ennek a szociális munkának nagy hagyománya van Chilében.Pedro Alberto Hurtado, akit 2005-ben szentté avattak, már az 1940-es években alapított szociális intézményeket, ahol a hajléktalan fiatalok új életlehetőségekhez jutottak. 1968-ban érkezett Chilébe Karolina Meyer misszionáriusnő. 1990-ben létrejött a Cristo Vive Ökumenikus Alapítvány, ahol kertészetet, esztergályos munkát tanulhatnak a fiatalok, illetve vendéglátó szakmunkásokat képeznek ki a hajléktalan fiatalokból..

14. Drága gyógyszerek helyett gyógynövények • A chilei egészségügyi és társadalombiztosítási, valamint nyugdíjrendszer hasonló szervezettségű mint az oktatásügy: piacorientált, individualista és szolidaritás nélküli. • A képen az asszonyok buzgón keverik a reumakrémet: a kanalak a pléhedényekhez ütődnek és fűszeres illat terjeng mindenfelé, kámforé és csaláné. «Mi olyan szegények vagyunk, hogy nem futja orvosra és drága gyógyszerekre» - mondja Lucia Salgado, a Mapucsók Purén Gyülekezetéből származó egyik női résztvevője ennek a gyógynövénykészítő tanfolyamnak.

15. A gazdaság • Chile hagyományosan agrár állam, de a réz és a nyersanyag kitermelése is jelentős bevételi forrás a gazdaság számára. A San Antonió-i kikötő a legfontosabb árukirakodó hely. Itt mutatkozik meg a globalizációs és a hagyományos gazdaság közötti különbség: • A kikötőben ott vannak a kis halászhajók. A halászok küzdenek a létfenntartásért: a multinacionális hajóóriások (ún. trawlerek) viszont kiürítik a tengert.

16. Salétrom, réz és más természeti kincsek • Az ásványi kincsek mindig is meghatározó jelentőségűek voltak Chilében. A szomszédos Peruval és Bolíviával folytatott ún. salétromháború (1879-1884) megnyerése serkentette a gazdaságot. A Santa Laura és Humberstone egykori ipari létesítmények romjai még ma is az egykori elit jólétéről tanúskodnak.

17. Mapucho • A mapucso indiánok képezik az indigén lakosság legnagyobb csoportját. Évszázadokon át elkeseredetten ellenálltak a különböző hódítóknak és küzdöttek saját és sajátos kultúrájuk, valamint hagyományaik megtartásáért.

18. Infrastruktúra és megaprojektek • A környezetvédők tiltakozása ellenére 1991-ben elkezdtek kiépíteni a Bió Bió folyón egy nagy projektet. Ez leginkább a mapuchókat érintette, akik évszázadok óta a folyó mellett éltek és emiatt kitelepítésre kényszerültek.

19. Keserű gyümölcsök • Chile gazdagságát hagyományosan a földművelés adja. Articsóka, avokádó, zöld spárga, citrom – láthatjuk, Chile gyümölcs-, és zöldségtermelő ország, legalább is az ország középső része. Minden utcasarkon kiskereskedők árulják áruikat. A neves csendes-óceáni ország Latin-Amerika nagy gyümölcskiszállító vidékévé vált. Ha valaki nálunk télen friss almát vagy szőlőt vásárol, az nagy valószínűséggel chilei behozatalt tesz asztalára.

20. Bevándorlás és migráció • A gyarmatosítás óta Chile a bevándorlók országa lett. A spanyol hódítókat a 19. században az angolok, az írek és a német üzletemberek követték. Hivatalos adatok szerint Chile összlakosságának 1,8 százaléka külföldön született. Kétharmaduk Dél-Amerikából származik, főleg a szegényebb Peruból és Bolíviából költöznek át a gazdag Chilébe. Észak-Chilében van Iquique kikötővárosa, amelyik a legtöbb bevándorló célállomása.

21. Hány kenyeretek van? • A kenyérsütő kemence Lotában a világimanap 2011-es témájához jó példa és illusztráció. Van elég mindenki számára, csak igazságosan kell elosztani . A kenyér megosztása a Jézus Krisztusba vetett reménység és a szolidaritás jele» - mondják a chilei világimanapi bizottság tagjai. A kenyér jelenti Chilében a fő táplálékot. Egyik étkezésből sem hiányozhat. «

22. Meditációs kép • Norma Ulloa 77 éves egyszerű parasztasszony Copiulemuból volt az, aki készítette a faliszőnyeget, amely a 2011-es világimanap címlapja lett. Élénk színekkel dolgozta ki a «Hány kenyeretek van?» témáját, a chilei élet sajátosságaira vonatkoztatva. A kép központi részében az ötezer ember megvendégelése van. Az éhes emberek türelmesen várakoznak a kenyérből és halból nekik jutó részre, amit a tanítványok összegyűjtöttek. «Mindnyájan ettek és jól laktak» - beszéli el az Újszövetség.

23. A chilei női világimanapi bizottság • A képen látható asszonyok a 2011-es chilei világimanapi előkészítő bizottság tagjai, Vannak közöttük Üdvhadsereg tisztek, római katolikusok, metodisták, lutheránusok, mennoniták és presbiteriánus asszonyok, valamint a pünkösdi egyházból is. Földrajzi és anyagi okoknál fogva a Világimanapi Bizottság Chilében regionális szervezetekben működik. A mai chilei világimanapi mozgalom állandóan bővül és még fiatal. De a gyökerei visszanyúlnak az 1929-es esztendőre, amikor is Chile az első 33 országhoz tartozott, ahol a világimanapot ünnepelni kezdték.

24. Béke legyen veled! • A chilei asszonyok a világimanapi istentiszteleten az országukban uralkodó visszásságokat, szociális különbségeket nyíltan előtárják, és kérik Isten bocsánatát bűneikre. De magasztalják is Istent országuk szépségéért és kérdezik magukat, meg minket a 2010-es földrengés-katasztrófa nyomán: «Hány kenyered van Neked?». «Mit tudsz te megosztani a másikkal?» Válaszuk világos: Ha mindenki a maga részét hozzá tudja tenni és megosztja kenyerét, ha adottságainkat, képességeinket és tehetségünket felhasználjuk, hasznosítjuk, akkor meg tudjuk változtatni a világot, létrejön a remény, amely arról az életről szól, amelyben nem lát senki szükséget.