A k örnyezeti nevelés szinterei, tevékenységi formák

1. A környezeti nevelés szinterei, tevékenységi formák “A jó pedagóguson múlik, hogy a gyerekek szeressék a természetet és helyes megvilágításban lássák azt a sok nehézséget, amivel a világ küzd”. Konrad Lorenz Dr. Szállassy Noémi BBTE, Pszichológia és Neveléstudományi Kar Természettudományok Módszertana Tanszék

2. A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek révén az emberek, életkortól függetlenül megismerik mindenkori teljes környezetüket és társadalmuk fenntarthatósága érdekében megtanulnak gondoskodni róla. Feladata: • a természetes és az épített környezet megismerése, • a helyi környezeti értékek védelme, • a társadalmi-gazdasági problémák és konfliktusok tudatosítása, • a hagyományok megismerése, • az emberi felelősség megértése. • Tágabb vonatkozásban a környezeti nevelés a globális bioszféra önmagáért való megőrzését és fenntartását célozza, ökológiai és etikai szempontok egyeztetésével.

3. A kezdetek… • A környezeti nevelés fogalma több mint 30 éve létezik és 1977-ben Tbilisziben az UNESCO konferenciáján született meg. Az, hogy a környezeti problémák megoldása elképzelhetetlen a nevelés és a környezetvédelem összefogása nélkül ekkor tudatosodott a világ nevelőiben és környezetvédőiben. • 15 évvel később, 1992-ben Rio de Janeiroban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján szélesebb körben is elfogadásra kerültek a megfogalmazott alapelvek. • Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedéneknyilvánította: az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai • Fenntarthatóság pedagógiája: magában foglalja mindazokat apedagógiai törekvéseket, amelyek célja olyan emberek nevelése, akik képesek fenntartható társadalmat kialakítani és működtetni.

4. A környezeti nevelést „születés előtt kilenc hónappal kell elkezdeni”, hiszen a környezettel kapcsolatos alapvető „attitűdök” már egészen kicsi korban kialakulnak, kiemelt szerepe van a családnak • A családi nevelés döntő lehet, az eredmény attól függ, hogy a szülők milyen indíttatásúak, szakmájuknál, elhívatottságuknál fogva, v. a saját családmodellt követve (szokások, napirend, hulladékkezelés stb.) hogyan nevelik gyermekeiket • A bölcsődei (környezeti nevelés?) nevelés „gondozónő függő”, hiszen ott a gyerekek testi nevelése az elsődleges, a mindennapi élethez szükséges szokások megtanítása – ami „zöld szemmel” nézve alapja lehet a pozitív gondolkodásnak, „a helyes énkép” és az „egészséges életmód szokásainak” • Az iskoláskor előtti környezeti nevelés színterei közül csak az óvodában folyik tudatos, tervezett, tevékenységhez kapcsolt nevelés, a gyermekek fő tevékenységi formájából a játékból kiindulva. • Az általános iskolában a környezeti elemek megismerésével párhuzamosan szervezetebbé válik a környezeti nevelés, ekkor már a gyermek felelősségtudata is nagyobb, megérti az „óvni és védeni” fogalmak fontosságát • Középiskolában mélyíthetőek a környezeti problémákkal foglalkozó ismeretek, formálható az ökológiai szemléletmód

5. A környezeti nevelés négy fő területe a helyi sajátosságokra épül • Külső természeti környezet: víz, levegő, talaj, növények, állatok • Külső ember alkotta (épített) környezet: épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet, stb. • Belső természeti környezet: "a belső világ": az egészséges életmód, a megfelelő napirend, az egészségre vezető szokások megalapozása, a táplálkozás, a mozgás, a betegség-megelőzés • Belső személyes környezet: a mentálhigiéné, a lelki élet egészsége, önértékelés és énkép

6. Összetevői • Természettudományos • Humán • Technikai • Testkultúrához kapcsolódó

7. 1. Természettudományos összetevői • a természetes anyagok tulajdonságaival való ismerkedés • a természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata • az élőlények leírása és jellemzése, rendszerezett faj- és társulás ismeret • a földrajzi táj és földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése • az ember szerepe az ökológiai folyamatban • az átadott ismeretek alkalmazási területeinek meghatározása • a környezeti hatások és történések közötti kapcsolat megláttatása • a környezetnek egészségünkre gyakorolt hatásai

8. 2. Humán összetevők • a megélhető vagy elképzelhető pozitív és negatív élményhelyzetek • a gondolatok, vélekedések befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség • a környezethasználattal kapcsolatos problémák történetiségének megismerése • a környezeti konfliktusok mozgatóerőinek feltárása • a magatartási és életviteli minták követésére vagy elutasítására való készség • a környezeti esztétika felismerése és megteremtése iránti igény • az aktivitás, a kollektív cselekvő szándék • az együttes cselekvéshez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése • felelős állampolgári szerepekre való felkészülés

9. 3. Technikai összetevők • a környezetterhelés technikai, technológiai kérdései • természetes és környezetbarát anyagok felhasználása • az energia- és anyagtakarékosság • a hulladékmentességre törekvő szemlélet, az újrahasznosítás • a környezetszennyezés elhárítása • a háztartás környezetkímélő működtetése • a harmonikus családi szerepekre való felkészülés

10. 4. Testkultúrához kapcsolódó összetevői • a szabadban, természetben végzett mozgásos feladatok, gyakorlatok • túrák, terepbejárások során az állóképesség fejlesztése • a helyes életviteli szokások kialakítása • a káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének, hatásuk csökkentésének technikái

11. Összefoglalva • Az ember és környezete kapcsolatáról szól • A ma környezeti nevelése a holnap életlehetőségét alapozza meg

12. A környezeti nevelés pedagógiai alapelvei: élményközpontú interdiszciplináris, de megjelenhet önálló tantárgyként is lokális (a helyi adottságokra épül) és globális is egyszerre rendszer szemléletű • átszövi az óvoda, az iskolamindennapjait, bevonja a családokat, a lakóközösség polgárait, összekapcsolja az iskolai és a helyi közösségeket • nevelő hatású, felébreszti a segíteni akarást, az együttműködés szándékát, empátiára, megértésre serkent. Természettudatos magatartásra, mértékletességre, takarékosságra, a természet erőforrásainak megóvására nevel • a természetet is tanteremnek tekinti, az iskolai élet mindennapjait beemeli a tananyagba

13. A környezeti nevelés formái és szinterei • természettudományos tárgyak (biológia, földrajz, kémia, matematika és fizika): természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások • társadalomtudományi tantárgyak: a környezeti gondok felismerése és megoldása, a közügyekben való részvétel • humántárgyak: bemutatják a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet • anyanyelv, idegen nyelvekés matematika: újságcikkek elemzése, fordítása, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása • művészetitárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására • test- és egészségnevelési tárgyak: a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetése • tanórákon belül és tanórákon kívül. A tanórákon kívüli nevelés lehetőségei a következők: a szakkör, az erdei iskola, a tábor, a bemutatóhely (múzeum, nemzeti park, állatkert, botanikus kert)

14. Óvodások környezeti nevelése • Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. • A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét kell tekintenünk a nevelés vezérfonalának és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb... ) mintegy gyöngyként erre kell felfűznünk. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak.

15. A környezeti nevelés célja és feladata az óvodában és az általános iskolában • a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása • a gyermek közvetlen környezetében lévő világ megismerése, megszerettetése • az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása, a helyi sajátosságok bemutatásával • olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer a környezettudatos életvitel kialakulásához • a feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, de ugyanakkor a családok szemlélete is a gyerekeken keresztül alakítható (a jó szokásokat a gyerekek hazaviszik)

16. Az óvodások és kisiskolások életkori sajátosságaiból következik a környezeti nevelés megvalósításának speciális volta életkori jellemzők: • cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri • tevékeny, aktív, nyitott, kreatív • a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg • érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez "modell követő„ Az környezeti nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A környezeti nevelés maga az élet. „Ahogyan játszunk, reggelizünk, ebédelünk, pihenünk, ahogyan érzünk, ahogyan alakulnak emberi kapcsolataink, ahogyan vigyázunk a vízre, az energiára, a termek tisztaságára, ahogyan gondozzuk kisállatainkat” ez mind a környezeti nevelés.

17. Az óvodások gazdag tevékenységéhez tartozik a kertben végzett "munka". Közben megfigyelhetik, tapasztalhatják a növények növekedését, fejlődését - magtól magig - és azt is, hogy fejlődésüket milyen feltételek megteremtésével érhetjük el(víz, levegő, tápanyag stb.) Megismerkedhetnek a nyíló kerti virágokkal, a rovarok világával Az Óvoda kertje • több funkciós (pihenő, játszó, gondolkodó) • pihenés (aktív, passzív) • játék • testedzés • szocializáció (bújó helyek) • kerti munka (munka jellegű tevékenység) • ültetés, gondozás (a növények életének megfigyelése a magtól a magig) • gyógynövény program • egészséges gyerek táplálkozás • komposztálás - újrahasznosítás • életközösségek a kertben • a kertben élő állatok életének megfigyelése, életfeltételeinek biztosítása (pl. bozótos a madaraknak virágos növény : pillangó, méh, stb...) • madárvédelem • Az óvodákban is rendszeressé vált kirándulások, terepjárások során megtanulhatják a gyerekek az időjárásnak, a terepnek megfelelő öltözködést, a csalán, a rovarok, az égető napsütés elleni védekezést. Elsajátíthatnak olyan viselkedési mintákat, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megfigyelhessék az élő természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak hangját, más állatok neszeit

18. Az óvodás korú gyermek lételeme a játék és a mese Szimatoló: szimatoljunk, keressen minden gyermek egy neki tetsző illatot/szagot és próbálja szaglás útján megkeresni a forrását Virágok beszélgetése: éjjel megelevenedik a kert, a virágok felébrednek és beszélgetni kezdenek, bemutatkoznak, elmondják a jellemzőiket és az igényeiket, virágpárokat választanak színek, formák alapján. Madárcsalogató: a gyerekek körben állnak és fészket formálnak a kezükkel. Arra a kérdésre, hogy „melyik madár repült a fészkedre”, egy-egy madár nevét kell mondani vagy a hangját utánozni. Talpalatnyi természet:kartonlapra rajzolják körül a gyerekek a talpukat, ezt vágják ki és egy erdei séta alkalmából a talpuk alatt talált apró élettelen dolgokat (makk, toboz, apró állatok, galyak, levelek, szirmok) ragasszák fel a lapra. Jut eszembe: a vezető azt mondja: „Az erdőről a tölgyfa jut eszembe”. Az egyik gyerek folytatja: „a tölgyfáról a makk jut eszembe”, „a makkról a vaddisznó jut eszembe”, stb.

19. Természetsarok létrehozása: egy olyan hely az óvodában, ahol minden évszaknak megfelelően a gyermekek által kirándulások alkalmával gyűjtögetett kincsek vannak kihelyezve, ezeket meg lehet tapintani, szagolni, nézegetni Ősszel termések, magok, gombák, színes falevelek Télen rügyeztethetünk v. csíráztathatunk vadgesztenyét, aranyvesszőt, petrezselymet, céklát, krumplit, hagymát, de gyűjthetünk szép formájú tobozokat, madártollakat, kavicsokat, ágakat, fakérgeket, csigaházakat Tavasszal elvethetjük a zöldségek magvait, hogy később a palántákat kiültessük a szabadba, zöldhagyma vagy búza hajtatása is elvégezhető Nyáron friss gyümölcsök, zöldségek

20. természeti mesék: meséljünk pl. a vízcseppről, amely a patakban fickándozik és sok kalandon megy keresztül, míg a tengerbe nem ér; a magról, amely a meleg földben ébred, elkalandozik a gyökereivel a földrögök közé, szárával kibújik a földből, szomjazik és ázik, fázik és melege van, majd nagy fává növekszik, mely madarak otthona lesz, végül pedig egy felkerekedő szél szétszórja magvait, melyek újra földbe kerülnek; a szélről, aki szárnyaira kap magokat, tollakat, porszemeket és együtt utazik velük hegyen át és völgyön át, bebújik az erdőbe, borzolja a madarak tollát, fodrozza a vizet, megpihen a réten.

21. Környezeti nevelés az alsó tagozatban • a kisiskolás képtelen elvont fogalmak megértésére a 6-10 évesek számára élményközpontú tanulási helyzeteket kell létrehoznunk • a jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket modellekkel, makettekkel és képekkel kell szemléltetni • Alternatív környezetismeret: Havas Péter dolgozta ki Magyarországon játékos természetkutatás, a gyerekek párban és kis csoportokban játszanak szerepjátékokat, szabály- és funkciójátékokat az ismereteket integráltan mutatják be a helyi környezet elemei szolgáltatják a tapasztalati alapot

22. A környezeti nevelést integrált módon be lehet építeni valamennyi tantárgy ismeretanyagába • Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. • A tantervbe illesztés egyik megvalósítási módja a "beleoldás" vagy tematikus tanítás: az a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A módszer előnye, hogy könnyű megvalósítani. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek.

23. A környezetismeret tantárgy központi, komplex és alapozó jellege Központi szerepe van a 6-10 éves tanulók oktatásában, nevelésében, mert: • a környezet rendszeres megfigyelésére késztet, a tanulók élményei, tapasztalatai áthatják, életközelívé teszik a többi tárgy tanítását is • fejleszti a tanulók megfigyelőképességét, lényeglátását a nagyszámú tanórai és tanórán kívüli megfigyelések révén • sokoldalúan szervezi a tanulók tanórai és iskolán kívüli tevékenységét: tanulmányi séta, gyűjtőmunka • önálló vizsgálódásra késztet, ébren tartja a tanulók érdeklődését, fokozza aktivitásukat • gazdag lehetőséget kínál a tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti koncentrációra • nevelési feladatai érintik a személyiségfejlesztés valamennyi területét • hozzájárul a közéletiségre neveléshez

24. A természeti környezet témakörei a fizika, kémia, földrajz és a biológia A társadalmi környezet témakörei a történelemmel, néprajzzal, gazdaságföldrajzzal, közgazdasági, politikai ismeretekkel hozhatók kapcsolatba Integrált jellegű: különböző természet- és társadalomtudományok körébe tartozó tartalmak megjelenése eredményezi Az alapozó jelleg sokoldalú oktatást, nevelést és képzést jelent • alapozás ismeretanyaggal: ismeretanyagai előkészítik a felső tagozatos fizika és kémia, megalapozzák a biológia és a földrajz tantárgyak tanítását. A társadalomismeret témakörei a történelem és az állampolgári ismeretek előkészítését szolgálják • alapozás megismerési módszerek elsajátításával: megfigyeltető és munkáltató módszerek, jártasságot szereznek a megfigyelésben, mérésben, kísérletezésben és az ezekkel kapcsolatos műveletek végzésében (leírás, összehasonlítás, elemzés) • alapozás a világkép formálásával: természettudományos szemlélet ( pl. evolúció)

25. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: • kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között • szereplők cselekedeteinek értékelése • érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása • emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele

26. Természetről szóló versek és mesék • feladat: egy elkezdett mesét kell folytatni, amelyet bemutatnak és amelyet később eljátszanak, hanggal és mozgással utánozva a szereplőket pl. „két őzike vidáman szökdécsel a tisztáson, miközben a bokorban...” pl. Zelk Zoltán: A három nyúl, Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje, Weöres Sándor: A medve töprengése, Kacsa-usztató, Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny, Csukás istván: Dalocska, Szilágyi Domokos: Nádiverebek, Móra Ferenc: A cinege cipője Mimetikus játékok (mozgás, arcjáték, drámajáték) pl.”mozgással mutassátok be, hogyan lopakodik a farkas a bokorban rejtőzködő nyúl közelébe”, „kopogtassátok a fát élelem szerzés céljából akár a harkály”, stb. Varázsszó: a gyerekek kedvük szerint egy növény vagy állat bőrébe bújnak és varázsszóra (pl.: hóvirág, fehér gólya) mindenki ennek megfelelően viselkedik A nagy keresés: a gyerekeknek keresniük kell: egy tollat, egy tövist, három különféle magot, valami gömbölyűt, valami hűvöset, valami keményet, valami puhát, valami éleset, egy darab szőrmét, öt szemétdarabot, valami szépet, valami pirosat, valamit, ami illatozik, valamit, amit eldobtak, ami él, ami elpusztult, ami valami máson él, amit meg lehet enni…

27. Matematika: szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is. A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.: • gyalogos, kerékpáros túrák • atermészeti környezet sajátosságai • helyes viselkedés a természetben • tájékozódás terepen • a zaj is szennyezi a természetet

28. Rajz, kézimunkaórákon E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). • természetes anyagokból játékokat, tárgyakat pl. virágból koszorút, terményekből faágakkal, fogpiszkálóval különböző tárgyakat • falevelek, apró virágok, virágszirmok préselése, kavicsok gyűjtése • kéreg- és levéllenyomatok készítése és ezek lerajzolása • faliképek alkotása szirmokból, kagylókból, kavicsokból, magvakból • hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához • hangfelvételeket kellemes hangokról (patakcsobogás, madárdal, rovarzümmögés) és kellemetlen zajokról (autó fékének nyikorgása, ajtó csapkodás)

29. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. Lehetséges témák: • ismerkedés az anyagokkal • érzékszervi tapasztalások • a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj • ember és környezete, természeti és ember alkotta környezet • kézműves technikák • környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság

30. Környezetinevelés a szakkörön Elméleti munkák • Előadások tartása: egy-egy kiválasztott témakörből cikk vagy könyvrészletek feldolgozása • Élménybeszámolók: tanulmányi kirándulások, önálló megfigyelések, természettudományos napló alapján • Szemléltető eszközök készítése: pl. növényi metszetek, rovar szájszerv-preparátumok, állat- és növényföldrajzi elterjedési térképek • Rajzversenyek, filmvetítések Gyakorlati munkák Élősarok berendezése Akvárium: könnyen tartható és igénytelen fajok tartása: szivárványos guppi, a xifó (mexikói kardfarkú hal), a neonhal, a zebradánió, az aranyhal Terrárium: könnyen tartható rágcsálófajok beszerzése és gondozása (pl. aranyhörcsög, fehér egér) Akvaterrárium: kétéltűek (pl.gőték) tartása • Szobanövények gondozása • - pletyka: növényi párologtatás • - muskátli: bőrszövet, mirigyszőrök, levél keresztmetszet, a virág antocián tartalmának vizsgálata • anyósnyelv (Sanseviera): bőrszövet nyúzat • - szobafikusz: kalcium-karbonát zárványok, levél keresztmetszet, többrétegű bőrszövet vizsgálata

31. Növénygyűjtemény – csak a gyakori növényeket gyűjtjük be és préseljük le, a védettekről fotót vagy rajzot készítünk • Állatgyűjtemény – nyomok vagy elpusztult állatok begyűjtése és preparálása: pl. madártollak, rovar-exúviumok, csigaházak, talplenyomatok kiöntése gipszből • Öröm-bánat térképek készítése: a lakóhelyen belüli és a környékén levő természeti értékek és védelmük szempontjából pozitív és negatív jelenségek felkutatása, térképezése és dokumentálása • Tanulmányi séta, terepmunka: fajismeret gyarapítása, növény- és állathatározás, gyógynövényismeret, kémiai- és biológiai vízminőség vizsgálat, rovarcsapdázás, madármegfigyelés, társulások megismerése

32. Kézműves foglalkozások: madarak, virágok, állatok, képek készítése filcből, csuhéból, csutkákból, levelekből, makkokból és más termésekből figurák, bábok, gyűjtemények készítése, madáretetők készítése környezetbarát anyagokból • Környezeti elemek megjelenése a művészetben: tájképek megtekintése, zenei művek meghallgatása Turner: Hajótörés Cene Gál István: Alkonyi fény

33. Környezeti nevelés a bemutatóhelyekena. Környezeti nevelés a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken • jó alkalmat bíztosítanak arra, hogy a gyerekek megfigyeljék az ott élő növény- és állatfajokat, az életüket befolyásoló természetes és antropikus tényezőket, az ember és a természet kapcsolatának alakulását, hogy élményszerűen ismerkedjenek a természettel • célszerű informálódni a meglátogatandó területről, tájékoztatást, programajánlatot kell kérni a nemzeti park vagy a védett terület igazgatóságától, esetleg szakkísérőt igényelni • terepen 2-3 órát megfelelő öltözetben • természetismereti játékok

34. b. Környezeti nevelés az állatkertekben • tájékozodás • viselkedési szabályok • megfigyelési szempontok óvodások: az állatok hangja, mozgása, testfelépítése, táplálkozása, hangok utánzása, állatgondozás, etetés, alkalmazkodás, lábnyomok megfigyelése kisiskolások részére: folyamatosan írhatják vagy rajzolhatják a megfigyeléseiket, kifestős vagy rajzkiegészítős feladatok 4-8 osztályosok: feladatlapok, pontos megfigyelés „Csoportosítsátok az állatokat táplálkozásuk szerint: növényevő, ragadozó, dögevő, mindenevő és mondjátok el, hogy az adott táplálék fogyasztása milyen alkalmazkodást kívánt meg az állattól. „Gyűjtsetek színeket, formákat, jellegzetes mintákat az állatokról (pl. zebra, tigris, jaguár mintázata, riasztó szinek)”

35. az idősebb korosztályú gyerekeknek általánosabb feladatokat adhatunk • „Keressetek olyan állatokat, amelyeket az emberi tevékenység veszélyeztett és magyarázzátok meg a veszélyeztetettség okait” • „Keressetek nem szeretem állatokat (kígyó, béka, denevér, ízeltlábúak) és próbáljatok olyan érveket bemutatni, melyek révén bizonyítható, hogy ezeknek is megvan a helyük az állatvilágban és valójában szeretetre méltóak” • veszélyeztetettség okai, mértéke, kihalás, az emlősök állatkerti szaporítása • életkori sajátosságok • összefoglaljuk a látottakat, az ott elsajátított ismereteket

36. c. Környezeti nevelés a botanikus kertekben és parkokban • Tanulásszervezési formák: projektmunka, drámapedagógia, természetismereti játékok, csoportmunkán alapuló vizsgálatok, interjúkészítés, vitafórum, poszterek, tablók készítése • Madarak a városban (szituációs játék) házi veréb, balkáni gerle, széncinke, csuszka, énekes rigó, kis fakopáncs, kuvik, vörös vércse • Parkok, utcák, terek átkeresztelése • A park szerepea városlakók életében • Időutazás

37. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei • Osztálykirándulások: tantárgyi időben szerveződő terepi program, a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik • Terepgyakorlatok: pl. tájékozódási gyakorlat, időjárási elemek észlelése, mérése, növény- vagy állathatározás, szennyezőforrások feltárása, kimutatása, mérések elvégzése. • Témanapok, témahetek: iskolában szervezett terepi programok,egy-egy napra vagy akár egy hétre valamilyen téma, probléma köré szervezzük a tanítást. • Erdei iskola: többnapos, szorgalmi időszakban megvalósuló, az iskolától különböző helyszínen megszervezett tanulási-nevelési egység, melynek során a tanulás folyamata a diákok aktív, kooperatív-interaktív megismerő tevékenységére épül.

38. Táborok • a napi időjárás megfigyelése • ismerkedés a környékkel rövidebb-hosszabb kirándulások során • a terület növény- és állatvilága (határozások, rajzok) • az avar, az erdő talajának vizsgálata • „a nap élőlénye” • vízvizsgálatok (hőmérséklet, átlátszóság, szag, pH, vízpart élővilága, szennyezés mértéke) • vízi fürkészés, fénycsapdázás • kőzetek megfigyelése és megismerése • iránytű használata, egyéb tájékozódási módok gyakorlása • térképkészítés egy adott területről • hajnali madármegfigyelés, madárgyűrűzés, „hogyan ébred a természet”

39. További tevékenységek • fotózás • természeti játékok, játékos feladatok és munkalapok a tanultak alapján • a természetért végzett fizikai munka: patakmeder tisztítás, cserjeírtás • ajándékkészítés természetes anyagokból (nemezelés, fonás, agyagozás) • kiállítások: állatnyomok gipszbe öntve, tollak, köpetek, elhagyott fészkek, gombakiállítás, apró terráriumok és akváriumok készítése beföttesüvegből • csendes etológiai megfigyelések madarakról, rovarokról, hangyaboly megfigyelése • diavetítéses előadások (max. 30 perc), beszélgetések • csillagképek megfigyelése • Remetenap • rejtvények, versenyek szervezése (akadályverseny 8-10 állomással) • pásztortűz melletti népdaléneklés, népdalok tanulása; beszélgetések

40. Ötletek rejtvények és versenyek szervezéséhez • fák és cserjék levelei alapján kell ezeket azonosítani • különböző képekből részleteket vágunk ki és ragasztunk fel egy lapra, meg kell mondani, hogy mit ábrázol a kép • 10 madárkép és toll: a megfelelő kép mellé kell írni a fajnak megfelelő toll számát • totó: kép egy állat vagy növényfajról, melette 5 kijelentés, melyek közül egy vagy több hibás • rajzolj le úgy egy madarat vagy hüllőt/kétéltűt, hogy a társaid ismerjék fel • mit viszel magaddal egynapos túrára? • írjatok egy verset a tábor életéről • időre sorolj fel patakban és patakparton élő állatokat, növényeket • készits riportot környezeti vagy természetvédelmi témából

41. Köszönöm a figyelmet!