Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság

1. Klasztertámogatási források, pályázati lehetőségek Dr. Lukovics Miklós igazgató Szegedi Tudományegyetem Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság docensSZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

2. „The EU does not lack clusters, but needs more world-class excellence” (European Commission Enterprise and Industry)

3. Europe 2020 • „To improve the business environment, especially for SMEs, including through reducing the transaction costs of doing business in Europe, the promotion of clusters and improving affordable access to finance”

4. Innovation Union • A klasztereket fontos eszköznek tekinti az IU célok eléréséhez • Innovation Union Competitiveness Report 2011 c. dokumentum (2011. június 9.) többek között arra is kitér, hogy a fejletlen országokban és térségekben nincsenek erős klaszterek

5. I. 2004. május 1. - 2006 Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) • Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program • Gazdasági versenyképesség Operatív Program • Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program • Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program • Regionális fejlesztés Operatív Program Gazdasági versenyképesség OP Célok: • gazdaság általános versenyképességének javítása • kis- és középvállalatok technikai modernizálása innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatásával Klasztertámogatási eszközök: • üzleti szervezetekből álló, termelési lánc köré szerveződő klaszter együttműködések • üzleti infrastruktúrafejlesztések • vállalkozói szektoron belüli együttműködések • kooperációs kutatóközpontok létrehozása • regionális egyetemi kutatóközpontok létrehozása

6. II. 2007 – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Legfontosabb céljai: • - foglalkoztatás bővítése • - tartós növekedés feltételeinek megteremtése • A terv hat prioritást emel ki: klaszterek támogatásának fontosságát megfogalmazza • Gazdaságfejlesztés prioritás • Közlekedésfejlesztés prioritás • Társadalmi megújulás prioritás • Környezeti és energetikai fejlesztés prioritás • Területfejlesztés prioritás • Államreform prioritás • Az ÚMFT tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrásokat - 8 ágazati jellegű operatív program (1-tól 5-ig prioritások) - 7 regionális operatív program (6. prioritás)

7. II. 2007 – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Az ÚMFT kiemelten kezeli az innováció és a hálózatosodás támogatását Hogyan? Pólus Program Prioritások Operatív programok

8. Pólus Program A Pólus Program átfogó célja: • Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása • Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció • Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egyetemek • és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólusok • széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környezetének • javítását • versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése, valamint a régiókat • dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése.

9. Pólus Program - Pólusok: /Forrás: www.pecsgazdasaga.hu/

10. Pólus Program - pillérek CÉL Érintett Operatív programok Pólus Program két pillérre épül

11. Pólus Program - Források elérésének lehetősége A Program keretében jelentős források érhetőek el a résztvevők számára, ezért nélkülözhetetlen a jelentkezők előzetes szűrése Szűrő = akkreditációs folyamat cél Potyautasok kiszűrése akik… - együttműködése a piac által nem visszaigazolt - projektjeik megvalósítása és fenntartása az átlagosnál kockázatosabb - egyetlen és kizárólagos célja a források lehívása

12. Pólus Program – Klaszterek fejlődése/fejlesztése A program keretében négy egymásra épülő fázisban valósítható meg a klaszterek fejlesztése: Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése

13. Pólus Program – akkreditáció elnyerése Akkreditált Innovációs Klaszter cím… • feltétele, hogy a pályázó klaszter operatív menedzsmentjét gazdasági társaság • formában működő klasztermenedzser lássa el • elnyerői nem részesülnek pénzügyi támogatásban! • előnyt jelent bizonyos pályázatoknál • (pluszpontokat vagy legtöbb esetben kizárólagos jogosultságot jelent a Pólus • Programhoz kapcsolódó pályázatokon való indulásnál) Az akkreditációs cím értékét és jelentőségét az is mutatja, hogy a jelenlegi programozási periódusban a klaszterek által elnyerhető források 40%-át akkreditált innovációs pólus klaszterek pályázhatják meg. Magyarországon 25 Akkreditált innovációs klaszter létezik DE pólus innovációs klaszter fázisba elért klaszter még nincs hazánkban.

14. II. 2007 – 2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Az ÚMFT kiemelten kezeli az innováció és a hálózatosodás támogatását Hogyan? Pólus Program Prioritások Operatív programok

15. Gazdaságfejlesztés prioritás ÚMFT első prioritása, vagyis a gazdaságfejlesztési prioritás fogalmazza meg a klaszterek támogatásának fontosságát. • Átfogó cél: A magyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése! • Specifikus célok: • A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése • 2. A vállalati kapacitások komplex fejlesztése • 3. Az üzleti környezet fejlesztése • 4. A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elsegítése létező vállalati innovációs együttműködések, innovációs klaszterek továbbfejlesztése

16. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok • GOP-2011-1.2.1 • Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása • A pályázat célja: • az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek elősegítése • 2. a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása. • Pályázók köre: • Egy akkreditált pólus innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével a projekt végrehajtására létrehozott gazdasági társaságok pályázhatnak. • A klasztertagok mint tagok, illetve részvényesek a szavazatok legfeljebb 50%-ával rendelkezhetnek a pályázó projekttársaságban.

17. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására jelenleg a következő pályázatokon keresztül lehet forráshoz jutni GOP-2011-1.2.1 Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása

18. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok • GOP-2011-1.3.1/A • Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása • A pályázat célja: • agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozásainak támogatása • támogatást nyújt a fejlesztéshez kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység bővítéséhez • 3. támogatást nyújt a módosított termék/szolgáltatás piaci bevezetéséhez, formatervezéséhez és az iparjogvédelméhez. • Pályázók köre: • Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek • A pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum 45%.

19. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok GOP-2011-1.3.1/B Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása • Eltérések a GOP-2011-1.3.1/A pályázathoz képest: • kizárólag akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter tagvállalatai támogathatóak, amelyek kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek lehetnek. • 2. Az elnyerhető támogatás mértéke maximum 55%. KMOP-2011-1.1.4/A Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása A pályázat a GOP-2011-1.3.1 jelű pályázat tükörpályázata, kizárólagos területi hatálya a közép-magyarországi régió A pályázati felhívásban elnyerhető támogatás mértéke maximum 45%. Nem támogatható iparágak: • Acélipar, -Hajógyártás, -Szénbányászat, -szintetikusszál-ipar • közúti-, vasúti, vízi-, légi- és tengeri szállítási ágazat.

20. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására jelenleg a következő pályázatokon keresztül lehet forráshoz jutni GOP-2011-1.3.1/AVállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása

21. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására jelenleg a következő pályázatokon keresztül lehet forráshoz jutni GOP-2011-1.3.1/B Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása

22. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok • DAOP -2008/1.2.1. • Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése • Kiemelkedően fontosnak bizonyult a hazai klaszterfejlesztésben a 2008-as év, amikor az első érdemi és jóldefiniált klaszterfejlesztési pályázatok kerültek kiírásra. • Célja: • 1. klaszter formában megvalósuló együttműködések előmozdítsa a • vállalkozások, • oktatási és K+F intézetek • helyi gazdasági szereplők között • 2. régió kulcságazataiban működő klaszterek versenyképességének javításása • 3. A térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai közötti együttműködés létrehozása

24. A 2007-2013-as programozási periódusban a vállalati együttműködések és klaszterek támogatására kiírt pályázatok • DAOP-1.2.1.-11; DDOP-1.1.3.-11; ÉAOP-1.1.2./A-11; ÉMOP-1.2.1.-11; KDOP-1.2.1.-11; KMOP-1.5.2.-11; NYDOP-1.1.1./A-11 • Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása • A pályázati konstrukció minden régióra kiterjed • célja: • a vállalkozások közötti együttműködések ösztönzése • Vállalkozások együttműködése más vállalkozásokkal, oktatási intézményekkel, K+F intézményekkel klaszter formában megvalósuló együttműködések létrehozása, fejlesztése • hálózatos és a klaszter együttműködések menedzsment szervezeteinek létrehozása • innováció orientált fejlesztések és együttműködések támogatása • lehetőséget biztosítson a kulcságazatokban működő vállalati együttműködések és klaszterek versenyképességének növelésére. • Pályázók köre: • kizárólag konzorcium vagy az együttműködésben részt vevő vállalkozások által alapított projekttársaság • A pályázatból nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelyben a klaszter létszáma nem éri el a 10 tagot és ebből legalább 5 db KKV-t.

25. 2011 • Szeged • Építőipari Kockázatmenedzsment és Projekt Controlling Innovációs Klaszter • A "Rózsa" Dél-alföldi Hungarikum Klaszter • 3D Kreatív Innovációs Klaszter • Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter • Hungaromed Klaszter • Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter • Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológiai-Transzfer Klaszter (Építő-KITT) • Életmód Központ kialakítása a Szent Gellért Egészségügyi Klaszter tagjai közötti • Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter • Zsótér Szolgáltató Klaszter • Kecskemét • Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter • A dél-alföldi régió építőipari értéklánca mentén szerveződő klaszter • Orosháza • Gépipari Beszállítói Innovációs Klaszter • Dél-Alföldi Hírközlési és Informatikai Klaszter • Békéscsaba • A Békéscsabai Turisztikai Klaszter

26. 2011 (2) • Gyula • Körösvölgyi Környezettechnológiai Klaszter • Csorvás • Dél-alföldi Helyi Termék és Gazdaságfejlesztő Klaszter • Tótkomlós • Innoenergo-Tec Klaszter • Hódmezővásárhely • Könnyűszerkezetes Építőipari Klaszter • Csongrád • Gyógyszeriparhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltató klaszter • Kiskunhalas • Dél-Alföldi Fogászati-, és Egészségturisztikai Innovációs Klaszter • Algyő • ArchEnerg Klaszter

27. 2012-es klaszter kiírás

28. III. 2011-2013-as akcióterv Új Széchenyi Terv (ÚSZT). Célok: foglalkoztatás bővítése gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéses Magyarország versenyképességének javítása

29. II. EU-s finanszírozási források European Cluster Policy Group tapasztalt szakemberekből áll, akik a klaszterpolitikára vonatkozó jövőbeni kihívásokkal foglalkoznak, amelyekkel nemzeti és európai szinten kell szembesülni. European ClusterAlliance a PRO INNO Europe részeként serkenti a klaszterek közötti együttműködést a politika kialakítása területén, úgy, hogy közelebb hozza a klaszterekkel foglalkozó nemzeti és regionális hatóságokat és innovációs ügynökségeket. Célja közös erővel meghozni a klaszterekkel kapcsolatos politikát és felemelni a klaszterprogramok kiválóságát. European ClusterObservatory az Europe INNOVA részeként online platform, amely lehetővé teszi az információkhoz és az európai klaszterekkel és klaszterpolitikákkal kapcsolatos elemzésekhez való hozzáférést. 2007-ben indították be és széles körű szolgáltatás-spektrumot, adatokat és elemzéseket nyújt a klaszterekről és a versenyképességről, valamint tanulmányokat a jó klaszter gyakorlatról. Három célcsoportja: a döntéshozók és állami elöljárók európai, regionális és nemzeti szinten a klaszterek irányításával megbízott személyzet akadémiai hallgatók és kutatók

30. European Innovation Platform for Clusters az Europe INNOVA részeként a klaszterben levő vállalatok támogatását szolgálóúj vagy jobb eszközök fejlesztése és tesztelése érdekében támogatja a transznacionális együttműködést a klaszterszervezetek között. European Cluster Excellence Innitiative a PRO INNO Europe részeként az Európa területén levő klaszterek irányításának minőségszabványai fejlesztésén tevékenykedik, amelyek a klaszterszervezetek révén szintén hozzájárulhatnak az innovatív támogatásokhoz. PRO INNO Europe Initiative a DG Enterprise and Industry indította meg, amelynek célja, hogy fókuszpont legyen az európai térségben levő innovációs politika és együttműködés elemzéséhez. Szándéka az innovációk jobb és gyorsabb végrehajtása érdekében támogatást nyújtani az európai vállalatoknak és összehangolni az Európa szerte (regionális, nemzeti és a Közösség szintjén) jelen levő komplementaritást az innovációk különböző támogatási intézkedései között. Europe INNOVA európai kezdeményezés, amely az innovációkat támogatóúj eszközök fejlesztésének, tesztelésének és bemutatásának egységes helye szeretne lenni és célja segítséget nyújtani az innovatív vállalatoknak, újításaik gyorsabb és jobb végrehajtása érdekében.

31. FP7 – Seveth Framework Programme Lehetőséget kínál az innovációk és kutatások felé irányuló KKV-k finanszírozására a Kapacitások (Capacities) és az Együttműködés (Cooperation) alprogramok által valósul meg know-how elsajátításával és a közszektorral való együttműködéssel foglalkozó kapacitásainak növelése KKV-kat arra bátorítja, hogy vegyenek részt az Emberek (People) és Ötletek (Ideas) programok tevékenységeiben is FP7 teljes költségvetése 50,5 milliárd euró KKV projektumok finanszírozásánál a támogatás százaléka a teljes költségek 75%-a lehet.

32. FP7 teljes költségvetése 50,5 milliárd euró KKV projektumok finanszírozásánál a támogatás százaléka pedig a teljes költségek 75%-a lehet. KI vehet részt az FP7 Programban? • KKV-k • kutatási központok • szervezetek • különböző társulások és csoportok Mik a részvétel feltételei? • gazdaságilag aktív (ezt a pénzügyi beszámolókkal bizonyítja) • 250-nél kevesebb munkavállaló • nem valósíthat meg 50 millió EUR feletti forgalmat • önálló, pontosabban független legyen valamely nagy társasággal szemben

33. State Aid Framework 2007-2013 keretprogram, mely a tagállamokban működő innovációs klaszterek fejlesztéséhez biztosít lehetőséget olyan formában, hogy egy cikluson - 5 év - keresztül támogatja a klaszter működését, illetve segítséget nyújt a befektetések megvalósításához. Tudásrégiók kezdeményezése célja nem más, mint az EU régiók versenyképességének és kutatói kapacitásának növelése, ami a tudás-intenzív klaszterek fejlődésének és hálózatosodásának elősegítésével történik, ami mellé Európa kutatási befektetéseinek a növelése párosul.

34. European Cluster Memorandum az Európai Közösség megbízásából 2007-ben dolgozták ki fő célja a klaszterek támogatásának és a klaszterpolitika fejlesztésének fontosságára való figyelmeztetés. A Memorandum szerint a klaszterkezdeményezések fejlődésére jelentős mértékű hatást gyakorol a kormányzati politika nemzeti és regionális szinten egyaránt. 4x5 alapelvet határoztak meg a közösségi politika számára • A dinamikus klaszterek: • 1. az innovációs és a gazdasági konjunktúra kulcstényezői, • 2. amelyek fejlődése a kompetitív piacon természetes (spontán) módon megy végbe, • 3. ott fejlődnek, ahol erős a verseny a régión belül és régiók között, • 4. tükrözik az szervezeti határokon átnyúló együttműködések és az összefonódás meglétét, • 5. sokkal láthatóbbá és attraktívabbá válnak, ha szoros kapcsolat jön létre más régiók vagy országok meghatározó klasztereivel.

35. II. Gazdaságfejlesztési ügynökségeknek, végrehajtó intézményeknek elkötelezettnek kell lenniük: • 1. dinamikus innovációs klaszterek növekedésének támogatásában régión belül és a régióhatárokon túl, • 2. alapvető stratégiák kidolgozásában és a kifejtett hatások felmérésében és hatékony értékelésében, • 3. klaszter specifikus célok és stratégiák definiálásában, • 4. a klaszterkezdeményezések közötti transznacionális, stratégiai, üzleti kapcsolatok és együttműködések megerősítésében, • 5. stratégiai szintű szoros együttműködések kialakításában III. A nemzeti és regionális szintű politikákat meghatározó intézmények törekvéseinek támogatása: 1. a klaszterprogramok és klaszterkezdeményezések tervezésében és kialakításában, 2. a versenyképes klaszterek számára aktív kormányzati klaszterprogramok biztosításában, 3. a klaszterpolitika életciklus szerinti igényekre és kompetitívelőnyökre építő portfolió-szempontú megközelítésének fejlesztésében, 4. klaszterfejlesztési törekvések horizontális klaszterpolitikákban való integrálásában, 5. Az innovációs környezet fejlesztésében.

36. IV. Az európai intézmények, különösen az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Befektetési Bank törekedjen: 1. a klaszterek fejlesztését szolgáló támogatási program ok korszerűsítésére, 2. szerkezetátalakítási és klaszterfejlesztési politikák felülvizsgálatára, 3. az eredményorientált nemzetközi klaszter-együttműködések támogatásának fokozására, 4. a klaszterekre, a regionális innovációs kapacitásokra és a klaszterpolitikáknak hatására vonatkozó információbázis bővítésére és fejlesztésére, 5. nemzetközi együttműködéseket segítő hatékony és nyitott platformok kialakítására.

37. Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme = CIP) (www.ec.europa.eu/cip/) célja az európai vállalatok versenyképességének javítása • A program 2007-től 2013-ig tart • kis- és középvállalatokra (KKV) fókuszál • támogatja az innovatív tevékenységeket (ideértve az öko-innovációkat is) • lehetővé teszi a pénzügyekhez való könnyebb hozzáférést • üzleti szolgáltatásokat nyújt a régiókban • az információs társadalom fejlesztése és a megújuló energia, valamint az energiahatékonyság nagyobb méretű alkalmazásának bemutatása érdekében az információs és kommunikációs technológiák (ICT) elfogadására és alkalmazására bátorít

38. A fenntartható fejlődés technológiájában való bizalom mértékének kialakítása és a technológiába való megnövelt beruházás serkentése • A politikai és adminisztratív kapacitások erősítése EU fenntartható energia innovációk és a KKV támogatása • Promóciós tevékenységek és disszemináció 727 millió euró • Egységes európai információs térség kialakítása 2,166 milliárd euró költségvetés • Pénzeszközökhöz • való hozzáférés • Az innovációk és a beruházások erősítése az ICT kutatásokban • üzleti és innovációs szolgáltatói központok hálózata • Öko-innovációk a fenntartható fejlődés • A politika kialakításának támogatása • felzárkózás, • a jobb közszolgáltatások és életminőség • A vállalkozások és innovációk serkentése 728 millió euró

39. Határon átnyúló együttműködési programok Magyarország – Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.hu-srb-ipa.com)

41. Románia-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.romania-serbia.net)

43. Horvátország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program(www.croatia-serbia.com)

45. Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.huro-cbc.eu)

48. Szerbia-Bosznia és Hercegovina Határon Átnyúló Együttműködési Program(www.srb-bih.org)

50. Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program (www.southeast-europe.net)