110 likes | 312 Views
Ady és Párizs. 30/A. 1. Szülőföld: Érmindszent. Eldugott, apró falucska: se nem Erdély, se nem Magyarország (Partium) Hétszilvafás nemesek: paraszti életmód, aprócska ház, nyakas kálvinizmus Örökre vele marad a vidéki Magyarország: Párizsba küldött töltött káposzta
E N D
Ady és Párizs 30/A
1. Szülőföld: Érmindszent Eldugott, apró falucska: se nem Erdély, se nem Magyarország (Partium) Hétszilvafás nemesek: paraszti életmód, aprócska ház, nyakas kálvinizmus Örökre vele marad a vidéki Magyarország: Párizsba küldött töltött káposzta Ez az eredet találkozik a budapesti zsidó liberalizmussal: Brüll Adél viszi magával Párizsba, Hatvany (Deutsch) Lajos cukorgyáros pénzeli, Fenyő Miksa folyóiratának lesz a címerévé Léda elmebeteg húgát pénzért gondozzák Érmindszenten
2. A másik végpont: Párizs Léda férje az új képeslap-üzletből él Párizsban Nyitott házasság: jó barátságban van Adyval Egyszerre szembesül a fény városával és a gyógyíthatatlan betegséggel Franciákkal nem érintkezik, nem is fordít műveket: Párizst menedéknek, rejtőzködés Bakonyának tekinti Az átlagot elutasítja, a nagyon modern és a nagyon ősi ötvözetét hozza létre Eszköze a szimbólum, életvitele a dekadencia, a feltárt anyag az évezredes magyar sors Eb ura fakó, Ugocsa non coronat, kuruc-sors Később Csinszka révén megint jelképes helyre jut: Csucsára
3. Ambivalens viszony a pártolóival • Hatvany Lajos pénzét elkéri, utána megszégyeníti, barátságát megtagadja Megöl a disznófejű Nagyúr… meglékelte a fejemet • Budapest hírlapi világából él, Párizsban is tudósítói fizetést kap – a fővárost mégis undorító bűz-városnak mondja • Lédát istennővé avatja, majd a nyilvánosság előtt szégyeníti meg Elbocsátó, szép üzenetében Százszor-sujtottan dobom ím feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját
4. Kuruc-élmény: bujdosás • Rákóczi hazahozatala, kassai újratemetése frissíti fel a témát • Thaly Kálmán hamisításai lelepleződnek • Ady magát látja hasonlónak az elveszett harc után bujdosni induló kuruc legényekhez • Vad, szókimondó politizálás, Tisza Istvánról így ír: Minden a sorsé, szeressétek őt is, a vad geszti bolondot A gyújtogató csóvás embert, úrnak, magyarnak egyként rongyot