A központi elektronikus szolgáltató rendszer adatvédelmi vonatkozásai Budapest, 2009. január 28.

1. A központi elektronikus szolgáltató rendszer adatvédelmi vonatkozásaiBudapest,2009. január 28.

2. Közigazgatási helyzetkép A közigazgatás átfogó működési problémái Központi elektronikus szolgáltató rendszer A közigazgatási szolgáltatások törvényi háttere A leggyakrabban keresett szolgáltatások fejlettsége Háttérintézmények informatika helyzete Közigazgatási szolgáltató kultúra e-Szolgáltatások az önkormányzatoknál • A legfontosabb megállapítások: • A közigazgatási hatósági eljárások nem kellően hatékonyak, általában túl lassúakés átláthatatlanok, • A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, de magasabb költséggel működik, mint az uniós átlag, • Még nem kielégítő az info-kommunikációs technológiák használata, a megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátak, • Elmaradottak a kapcsolódó háttérfolyamatok és rendszerek, hiányzik az interoperabilitás, valamint az állampolgárok megfelelő biztonságú elektronikus azonosíthatósága, • A hátrányos helyzetű térségekben a lakosság nehezen fér hozzá az IKT szolgáltatásaihoz.

3. E-közigazgatási vetület • Speciálisan szigorú adatvédelmi követelmények - Európában csak Németországban van hasonlóan általános célú azonosítóra tilalom – de ez nem lehetetlenít semmit • Törvényi szabályozás jelenleg csak – dokumentumhitelesítést szolgáló - elektronikus aláírásra létezik – pedig az adatkezeléshez törvény kell • A közigazgatási eljárásokban az elektronikus aláírás használata csak formailag támogatott • Hiányzik a közigazgatásban az elektronikus ügyintézés kultúrája • Az elmúlt években jelentős ráfordítással szigetszerű rendszerek jöttek létre – kivétel jellegű a rendszerek együttműködése • A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben létrejött felhasználónév-jelszó páron alapuló azonosítás működik, de nem mindenhez elég biztonságos • Párhuzamosan futó intelligens kártya kísérletek sorozatos kudarcokkal – nem szükségszerű, hogy kártya legyen az azonosító eszköz

4. Az átalakulás három fő iránya Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. • jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, • a duplikációk kiszűrésével növeli hatékonyságot, • elégedettebbé teszi a felhasználókat, Ügyfél orientált állampolgári és vállalkozási szolgáltatások • A közigazgatásnak a „shared services” szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia – a front office, a back office és az információ, valamint infrastrukturális területeken. • A hatékonyság érdekében szükséges a • standardizáció, egyszerűsítés • funkcionális feladatok megosztása és integrációja, Ügyfél Professzionális megvalósítás Integrált kormányzati szolgáltatások • Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, • ügyfélorientált kultúra kiépítése, • IKT fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén.

5. Miért van szükség adatvédelemre az elektronikus közigazgatásban? • Formális válasz: • Mert törvény előírja. • Alkotmányossági szempontból: • Az információs önrendelkezési jog érvényesítése érdekében – valóban azokkal (csak azokkal) osszam meg az adataimat, akivel akarom, illetve akikkel köteles vagyok. • A rendszer működőképessége (hitele) szempontjából: • A rendszer az igénybevevők bizalmára épít, a lehetséges minimumra kell csökkenteni az adatokkal való visszaélés lehetőségét. • Technikai - hatékonysági szempont: • Bár alacsonyabb védelmi szintű rendszerek megvalósítása általában olcsóbb (ez sem szükségszerű), a kivételek, hibák kezelése lényegesen drágább lehet. • A szempontok egymást erősítik.

6. Adatvédelem és adatbiztonság viszonya • A két fogalom nem helyettesíti egymást, de általában kölcsönösen erősítik egymást – ma már csak rendszerszemléletben szabad megközelíteni • olyan rendszer-adatvédelmet kell megvalósítania, amely biztosítja egyfelől azt, hogy a technikai-szervezeti rendszer csak olyan adatkezelések elvégzésére legyen alkalmas, amelyek elvégzésére jogilag fel van hatalmazva, másfelől, hogy az adatkezelő csak azokat a személyes adatokat kezelje, amelyeket jogszerűen kezelhet • az adatkezelési cél a lehető legkevesebb személyes adat kezelésével valósuljon meg • A két szempont esetenként egymással szemben érvényesíthető csak, akkor igazán izgalmas a feladat – naplózásnál minél teljesebb dokumentálás a megbízhatóbb ellenőrzés érdekében – igazi kihívás kiválasztani a még elégséges, de teljes védelmet biztosító adatokat.

7. Az adatvédelem technikai megvalósulása • Az adatvédelem önmagában elvont követelmény, a következő gyakorlati, technikai követelmények útján valósítható meg: • rendelkezésre állás • a szoftverek, hardver és egyéb eszközök működésképessége, a rendszer folyamatos elérhetősége és szolgáltatóképessége • integritás • megakadályozza az adatok, a szoftverek, a hardverelemek meghamisítását, olyan megváltoztatását, amelyek révén azok hibás eredményre jutnak, vagy nem kívánt működést mutatnak • megbízhatóság • az adatok nem kerülnek jogosulatlan személyhez vagy szervhez • hitelesség • nem merülhet fel az adatok származása és szerzője felől kétség • ellenőrizhetőség • megállapítható, ki, mikor és mely személyes adatokkal végzett adatkezelést • Ezek meglétét lehet tételesen ellenőrizni, bizonyítani – auditálás

8. A központi elektronikus szolgáltató rendszer E K G Hivatali feldolgozó Háttér és Szolgáltató rendszerek Csatl. Hivatali kliensek Csatl. Hivatali kliensek Ágazati Szolgáltató rendszerek: -APEH elektronikus bevallás, OEP TAJ Háttér rendszerek: Okmányirodák, Népesség nyilvántartó Reg DB, stb. adattovábbítás törvény alapján Jogosultság/képviselet kezelő Központi elektronikus Szolgáltató rendszer Hivatali kapu Közmű kiszolgáló rendszerek Belső szolgál-tatások Fórumok, viták, bejelen-tések Hirdet-mény-kezelő Idő -bélyeg Belső közmű Címtár levelező elektronikus ügyintézés üzenetek ellenőrzése, átvétel-átadása, logisztikája, időbélyeg, napló BEDSZ - biztonságos elektronikus Dokumentum továbbítási szolgáltató réteg Tár K e z e l ő Szervezeti postafiók hivatali tár Vezérlő logika Biztonsági alrendszer integritás és megváltoztathatatlanság Üzenet-feldolgozó alrendszer Értesítési tárhely ügyféltárak: átmeneti és tartós tár, értesítési cím fogadó felület-logisztika Ügyfélkapu bejelentkeztető felület eID/jelszavas Személyazonosító alrendszer K Ü K Link: Ágazati portálok Kormányzati portál Letöltések kulcstár, Űrlapok, szerkesztők Publikus Tájékoztatás Elektronikus ügyintézések: Ügytár, ügyindítás, űrlapkitöltés, direkt, el. aláírásos ügyintézés., lekérdezések,  Ügyfél

9. Néhány kritikus kérdés Nincs tökéletes rendszer, illetve csak a működésképtelen lehet tökéletes, de lehet és kell optimalizálni • Egyetlen rendszer vagy önálló ágazati rendszerek • Elektronikus aláírás vagy központi rendszer az azonosításhoz • Kell-e egy személynek több azonosító? • Azonosítás vagy viszontazonosítás? • Képviselet • Adatbázisok összekapcsolása vs. adatszolgáltatás interoperabilitása • A naplózás szükséges és elégséges terjedelme • Titkosítás

10. Miért jobb a közműszerű rendszer? • Két egymásnak ellentmondó hatású alapelv: • A biztonság legfeljebb akkora, mint a biztonsági lánc leggyengébb láncszeme – jellemzően a leggyengébb pont az ember • A hibák terjedését leginkább a fizikai elválasztás tudja megakadályozni • Magyarországon a biztonsági kultúra általános hiánya mellett néhány csak kevés helyen lehet a megfelelő adatkezelés feltételeit megteremteni – meglevő kultúrára kell építeni (okmányirodák), nem kell új adatkezelőket bevonni • Összhangot kell teremteni a biztonság és a használhatóság követelmények között, mégpedig a biztonság lehető legmagasabb szintjén • Az adatelkerülés követelményét a kevés rendszer elégíti ki jobban, ha biztosítható a profilképzés lehetőségének kizárása • A rendelkezésre állás követelményét párhuzamos rendszerekkel csak igen rossz hatékonysággal lehet kezelni

11. Azonosítás lehetőségei • A személyes ügyintézés fontos feltétele, de nem szabad túlzásba vinni • Három alapvető azonosítási mód használatos • Tudás alapú – ismerek valamit, csak én ismerem, a közlés igazolja, hogy én vagyok (jellemzően jelszó) • Birtoklás alapú – birtokomban van valami, ami csak nekem van, a birtoklás igazolja, hogy én vagyok (pl. kártya, kulcs,stb) • Tulajdonság alapú – van olyan jellemzőm, mérhető, érzékelhető tulajdonságom, amely kizárólag rám jellemző, és ez azonosít (pl. ujjlenyomat, írisz, hang) • Magasabb biztonságú azonosítás ezek kombinációjával (csoporton belüli kettőzés sem kizárt – két kulcs ) • A tudás alapú azonosítást egyszerűbb támadhatósága ellenére sem szabad kihagyni, mert egyedül ez tételezi fel a tudatos közrehatást • Az azonosítás mindig csak valószínűségi, teljes bizonyosság nincs – kockázatok, ezek kezelése

12. Miért nem elég az e-aláírás? • Az azonosításhoz vagy egy unikális azonosítóra, vagy több, egyenként nem unikális azonosító unicitást biztosító összegére van szükség • Az elektronikus aláírás tanúsítványában van ilyen adat, a kártya sorszáma, de annak kezelésére nincs felhatalmazás egyetlen törvényben sem, és ha lenne rögtön általános célú azonosítóvá válhatna – tehát nem megoldás • Az azonosításra általánosan alkalmazott természetes azonosítókat nem tartalmazza teljes körűen az elektronikus aláírástanúsítványa, tehát nem elégséges információ • Eatv 2. sz melléklete tartalmazza a tárolandó adatokat • A 11. § az adatkezelési felhatalmazásokat • Ezért kellett a 11. § (4) bekezdésében a közigazgatásnak speciális lehetőséget biztosítani, hogy egyértelművé tudja tenni az összerendelést • Ez a megoldás azonban nem vált nemzetközileg elfogadottá, gyakorlattá, így az aláírást a közigazgatásban csak olyan esetekben lehet használni, ahol előzőleg már hozzárendeltük egyértelműen az aláíráshoz ügyfelet. (persze ha az azonosítás a közölt adatok alapján egy nyilvántartásban egyértelmű, akkor alkalmazható)

13. Kell-e egy személynek több azonosító? • A lehetőség kell – maga a többes azonosítás felesleges, de nem szabad kivenni a rendszerből • Ezzel a profilképzést ki lehet zárni, ha a megfigyelő csak a kommunikációt ismeri • Ezzel szélsőséges értelemben egyszer használatos azonosítókat lehet képezni – igaz meglehetősen nagy munkaráfordítással • Nem tudjuk ugyanakkor megoldani az azonosító funkcióhoz (kommunikációs irányhoz) kötését • Kevéssé használt, az igénybevevők 1-2 %-a él vele

14. A képviselet lehetőségei • A meghatalmazás teljes viszonyrendszere csak a meghatalmazóra a meghatalmazottra és az eljáró hatóságra tartozik – másnál a profilképzés veszélye merül fel • Olyan elektronikus meghatalmazási modellt kellett kialakítani, ahol biztosított a meghatalmazó és a meghatalmazott cselekvő közrehatása, ugyanakkor a kettejük közötti kapcsolatot csak az eljáró hatóság ismerheti • Emellett létezik a hagyományos meghatalmazás és annak az elektronikus aláírásos változata is • Jogi személyek képviseleténél pedig belép a valós időben előrhető közhiteles nyilvántartások bizonyító eszközként való felhasználásának kérdése is

15. Adatok összekapcsolása vagy adatszolgáltatás • Az adatvédők egyik legfőbb félelme az adatbázisok összekapcsolása • Egy jól működő elektronikus információs rendszerben erre nincs szükség, hiszen minden szervezet lényegében valós időben hozzá tud férni annak a személynek az adataihoz, amit ő egyébként jogszerűen kezel. • Így biztosítható az adatszolgáltatás szigorú célhoz kötöttsége és nyomonkövethetősége, azaz az elektronizálás éppen a magánszférát fogja védeni az adatbázisok elszaporodásával szemben, ráadásul egy adatot egy helyen valóban megbízhatóvá lehet tenni • Ez viszont pont-pont modellben megoldhatatlan, ezt csak központon keresztül lehet működtetni • Az adatok hozzáférhetőségének biztosításához ugyanakkor igen pontos szabványosítás szükséges a leíró adatok oldaláról, különben a rendszerek nem fogják egymást érteni.

16. Szükséges és elégséges naplózás • A nyomonkövethetőség alapeleme a megfelelő naplózás • Ellentmondó igények • A teljesebb bizonyító erő érdekében minél több adatot, minél részletesebben naplózni • A privacy védelmének legfőbb eszköze az adatelkerülés, csak azt tartsuk nyilván, ami elengedhetetlen a bizonyításhoz • Megoldás – csak a rendszer által küldött visszaigazolásokat naplózzuk, azt pedig a levéltári törvény szerint kell amúgy is megőrizni • Az egyértelmű hozzárendeléshez jó használhatóak az egyirányú leképező függvények, amik igen nagy bizonyossággal kimutatják a változást, de nem teszik lehetővé a visszafejtést • Elektronikus tértivevény – minőségileg jobb, mint a hagyományos- a tartalom változatlansága is igazolható a tartalom megismerése nélkül

17. A titkosítás lehetőségei és korlátai • A központi rendszerben a hatóságok irányában lényegében valamennyi üzenet titkosítva utazik, csak a „boríték” adatait ismerheti meg a rendszer • Itt biztosítható a titkosító kulcsok megfelelő kezelése, kialakítható a kulcsmenedzsment • Az egyes állampolgárok számára ezt csak lehetőségként szabad biztosítani, mert a titkosítás nem megfelelő kulcskezelés mellett a saját információk gyakorlatilag visszavonhatatlan elvesztését jelenti • Vannak viszont olyan adatok, amelyek mozgatása még egy biztonságos rendszerben is csak titkosítva képzelhető el (pl orvosi leletek) Aki nem képes kezelni, az nem fog kényelmesen hozzájutni. • Nincs Magyarországon megfelelő intézményi modell egy osztott kulcsletéti rendszerhez • Kezelhetővé kell tenni az információs vagyon öröklését

18. Köszönöm a figyelmet!karoly.szittner@ekk.gov.hu

19. 2. számú melléklet a 2001. évi XXXV. törvényhez • A minősített tanúsítványoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat: • a) annak megjelölését, hogy a tanúsítvány minősített tanúsítvány, • b) a hitelesítés-szolgáltató és székhelyének (ország-) azonosítóját, • c) az aláíró nevét vagy egy álnevet, ennek jelzésével, • d) az aláírónak külön jogszabályban, illetve a szolgáltatási szabályzatban, illetőleg az általános szerződési feltételekben meghatározott speciális jellemzőit, a tanúsítvány szándékolt felhasználásától függően, • e) azt az aláírás-ellenőrző adatot, amely az aláíró által birtokolt aláírást készítő adatnak felel meg, • f) a tanúsítvány érvényességi idejének kezdetét és végét, valamint azt az időtartamot, ameddig a hitelesítés-szolgáltató a 9. § (7) bekezdés szerinti feladatot a tanúsítvány vonatkozásában ellátja, • g) a tanúsítvány azonosító kódját, • h) az adott tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírását, • i) a tanúsítvány használhatósági körére vonatkozó esetleges korlátozásokat, • j) a tanúsítvány felhasználásának korlátait, • k) más személy (szervezet) képviseletére jogosító elektronikus aláírás tanúsítványa esetén a tanúsítvány ezen minőségét és a képviselt személy (szervezet) adatait.

20. 2001. évi XXXV törvény 11. § 11. § (1) A hitelesítés-szolgáltatók csak az aláírótól közvetlenül, vagy annak egyértelmű előzetes hozzájárulásával gyűjthetnek személyes adatokat és csak olyan mértékben, ami a tanúsítvány kiadásához szükséges. Az adatokat az adatalany beleegyezése nélkül nem lehet más célra gyűjteni, felhasználni, valamint - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - harmadik személynek továbbítani. (2) A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláírás felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából, illetőleg nemzetbiztonsági érdekből - az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 12. § (2) bekezdése alapján egyeztetett adatok tekintetében - az adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a hitelesítés-szolgáltató az aláírót nem tájékoztathatja. (3) A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során - az érintettség igazolása esetén - az aláíró személyazonosságát igazoló, valamint a 12. § (2) bekezdése alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű peres félnek vagy képviselőjének, illetőleg azt közölheti a megkereső bírósággal. (4) A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus ügyintézést végző közigazgatási szerv megkeresésére - az aláírást alkalmazó személy azonosító adatainak ellenőrzése céljából - adategyeztetést végez és az adatok egyezéséről, vagy az eltérés tényéről a megkereső hatóságot tájékoztatja. (5) Álnevet használó aláíró esetén a hitelesítés-szolgáltató - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak az aláíró, illetve a 10. § (4) bekezdése szerinti képviselt személy (szervezet) beleegyezésével adhatja át a hatóságoknak vagy bármely más harmadik személynek az aláíró valódi azonosságára vonatkozó adatokat.