A modernkori történelem írott forrásai ( 1867–1989)

1. A modernkori történelem írott forrásai(1867–1989) Vonyó József egyetemi docens (2007. november)

2. Irodalom Figyelmeztetés: Az alábbiak csak részletek. A teljes előadás – egészségügyi okok miatt – nem készült el. Kiegészítése az alábbi irodalom alapján: • Stier Miklós – Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabb kor. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1980. 27–78. • Stier Miklós: A polgári kor középszintű közigazgatása és iratanyaga mint történeti forrás. In A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk.: Pölöskei Ferenc és Ránki György. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 565–587.

3. Az írott források típusai Többféle csoportosítási lehetőség(egyes irattípusok több csoportba is besorolhatók) 1.Funkcionális alapon • A kor belső szükségleteit kielégítő dokumentumok • Az utókor számára feljegyzett források • A közvélemény tájékoztatását, formálását szolgáló források 2. Az irattermelő szerint • Hivatalos iratok • Magániratok 3. Keletkezés időpontja alapján • Egyidejűek • Utólag keletkezettek 4. Formai szempontok szerint • Kéz- és gépiratok • Sokszorosítások • Nyomtatványok

4. A forrás történeti jelenség Minden írott forrás • egy adott korszak terméke • a korabeli viszonyok által formált igényeket elégít ki • forrásértékét nem csak a kor viszonyairól benne foglaltak adják – a kor viszonyait tükrözi az írott források • mennyisége • összességének struktúrája, típusa • jellege • formai sajátosságai Forrásértékük megállapításának (forráskritika) feltétele: a korszak pontos ismerete

5. A kor Három nagyobb korszak (közbülső, átmeneti időszakokkal): 1. Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918) • Polgári demokratikus Népköztársaság (1918–1919) • Tanácsköztársaság (1919) 2. Horthy-korszak (1920–1944) • Nyilas uralom (1944–1945) • Koalíciós évek (1944–[1947]1949) 5. Államszocializmus (1949–1989)

6. Az irattermelők 1. Intézmények, szervezetek • Államszervezet • Törvényhozás • Végrehajtó hatalom • Központi kormányszervek • Közigazgatás • ágazati igazgatás (központi kormányszervek területi központjai • Megyei, települési közigazgatási szervek • Önkormányzatok • Gazdasági szervezetek • Politikai szervezetek (pártok) • Társadalmi szervezetek • Egyházi szervezetek, intézmények 2. Magánszemélyek

7. A korszak iratait tartalmazó legfontosabb fondok a Magyar Országos Levéltárban

8. A korszak iratait tartalmazó legfontosabb fondok (MOL)

9. Nyomtatásban (Interneten) megjelent jogszabályok 1. Törvények Az Országgyűlés, illetve Nemzetgyűlés általalkotott törvények szövege • Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) 1000–1948 • Ezer év törvényei 1000–2003 (www.1000ev.hu) • Magyar Közlöny c. hivatalos kiadvány számai 2. Rendeletek A kormány (minisztertanács) és a miniszterek rendeletei • Magyarországi rendeletek tára (1967–1948) • Magyar Közlöny (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletei [1949–1989], minisztertanácsi rendeletek) • A szakminisztériumok közlönyei (miniszteri rendeletek) 3. Szabályrendeletek:a törvényhatóságok – vármegyék, törvényhatósági jogú városok – által alkotott jogszabályok (1867–1950) Megjelentek: • „X” vármegye ill. szabad királyi/törvényhatósági jogú város szabályrendeletei • X” vármegye ill. szabad királyi/törvényhatósági jogú város hivatalos közlönye

10. Jogszabály-gyűjtemények

11. Statisztikai kiadványok 1. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai 1.A magyar korona országainak helységnévtára(1873-tól) – a települések legfontosabb adatai (területi hovatartozás, lakosság) 2. Magyarország tiszti cím- és névtára (1881-től) – az országos, területi és helyi intézmények, vezető tisztségviselőik és személyi állományuk. 3. Magyar Statisztikai Közlemények és MSK Új Sorozat kötetei a) Népszámlálások adatsorai(országos, megyei, községi) 1870-től • Demográfiai adatok: a lakosság száma, nemek, kor, nemzetiség, vallás, foglalkozás – a mezőgazdaságban foglalkoztatottak birtoknagyság –, iskolázottság szerinti megoszlása • A 20 főnél többet foglalkoztató üzemek • Házstatisztikák (Összefoglaló feldolgozás: Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics József. Budapest, 1968.)

12. Statisztikai kiadványok 2. b) Általános mezőgazdasági összeírás(1895 és 1935) A birtokok terület nagysága, művelési ágak, talajminőség, felszerelés szerinti megoszlása, az állatállomány létszáma fajtánként – megyei bontásban c) Gazdacímtárak(1897 és 1937) A 100 holdon felüli birtokok adatai: tulajdonos, bérlő személye, terület, művelési ágak) d) Állatszámlálási statisztika(1911) Az állatállomány gazdaságkategóriánkénti megoszlása. e) Terménystatisztikák(1900-tól) Bevetett területek, terményfajták, elemi csapások, aratási-szüreti eredmények, terményárak stb.) A statisztikák történeti felhasználását segítő kiadványok • Történeti Statisztikai Közlemények • Történeti Statisztikai Kötetek • Történeti Statisztikai Tanulmányok

13. Az utókor számára feljegyzett források 1. Emlékirat, önéletrajz Kétszeres forráskritikát igényel – a bemutatott események után születik (az emlékezet korlátai) • Szubjektív emlékezés (az egyéni szempontok, érdekek, látásmód valóságot torzító hatásai – önigazolás, védekezés). • Születése időszaka társadalmának szól – annak viszonyai, vélt vagy valós elvárásai mis motiválhatják. 2. Visszaemlékezés Általában felkérésre, megrendelésre készül – ezért • a fentieken túl – esetenként • a megrendelő elvárásainak is meg akar felelni az emlékező 3. Napló(a három közül a leghitelesebbnek tekinthető) • egyidejűleg, azonnal az események után kerül feljegyzésre • többnyire saját célra készül, nem kiadásra szánják Mindhárom értéke: • A hivatalos iratok által nem rögzített események, hangulatok, személyes szempontok megörökítése