Technológiai szennyvizek ártalmatlanítására tervezett égetőmű

1. Technológiai szennyvizek ártalmatlanítására tervezett égetőmű

2. A jelenlegi helyzet • Háromféle, kezelést igénylő anyag keletkezeik: • Szennyvízkeverék, • vizes folyékony hulladék, • oldószer hulladék • Jelenleg: közúton külső ártalmatlanító művekbe szállítás • a technológiai szennyvizek - 130 km-re, • az oldószeres hulladékok – 50-170 km-re

3. A kitűzött feladat • Terv: a saját telephelyen saját veszélyes hulladék égető mű létesítése, • Feladat: a tervezett tevékenység engedélyezhetőségének, megvalósíthatóságának vizsgálata. Vizsgálati szempontok: • releváns jogszabályok (pl.: 314/2006, 3/2002) elemzése, • területrendezési (helyi önkormányzati) szempontok értékelése • várható lakossági fogadtatás vizsgálata

4. A legfontosabb tudnivalók I. • Szennyvízkeverék Jelenleg: Az „A”üzemben keletkező cianidos tömény szennyvíz, melyhez egyéb gyártásokból származó, csatornába nem engedhető tömény szennyvíz járul. Ezt a szennyvízkeveréket jelenleg 130 km-re egy működő szennyvíztisztítóba szállítják biológiai tisztításra. Tervezett: Az „A” üzemből a szennyvíz csővezetéken érkezne a tartályparkba. Fogadására két 50 m3-es fogadó tartályt alakítanának ki.

5. A szennyvízkeverék összetétele

6. A legfontosabb tudnivalók II. • Vizes folyékony hulladék: • Jelenleg Ez a folyékony hulladék több technológiában keletkezik, jelenleg 50-170 km-re lévő veszélyes hulladékégetőben égetéssel ártalmatlanítják. Összetétele viszonylag állandó, mert összetevői olyan gyártásokból származnak, amelyek az üzemidő nagy részében folynak. • Tervezett A „B, a C és a D” épületből gyűjtővezetéken felváltva érkezine és szintén két 50 m3-es fogadó tartályba gyűjtenék.

7. A vizes folyékony hulladék összetétele

8. A legfontosabb tudnivalók III. • Az oldószer hulladék • Jelenleg Egy intermedier gyártása során keletkezik, magas a szerves anyag tartalma, de jelentős mennyiségű vizet is tartalmaz. Ártalmatlanítása szintén egy 50-170 km-re lévő veszélyes hulladékégetőben történik. • Tervezett a „B” épületből gyűjtővezetéken vezetnék át, és két 20 m3-es tartály áll majd rendelkezésre a fogadására.

9. Az oldószerhulladék összetétele

10. Átnézetes helyszínrajz

11. Technológiai folyamatábra

12. A technológia leírása I. • A veszélyeshulladék-égető fő berendezése egy töltet nélküli reaktor, amelyben hő hatására megtörténik a hulladékáramokban lévő anyagok átalakulása. A folyamat maradéka egy szennyezett sókeverék, melyet kezelni szükséges. • Az eljárás során az alábbi fő műveleteket hajtják végre: • A szennyvízáramot és a nátrium-tioszulfátos mosó kilépő áramát a Venturi-előfőző elpárologtatójában a reaktor szűrőjéből távozó gázokkal felmelegítik. • Az előbbiekben előtöményített szennyvizet a fűtött kb. 600°C hőmérsékletű reaktorba permetezik. • A reaktor alján összegyűlt sókeveréket konvejorral kiadják, 200°C hőmérsékleten zsákolják.

13. Technológia leírása II • A reaktor égőkamrájában külön égőn ég el a hulladék oldószer és külön égőn az égést támasztó földgáz lángja. Itt a hőmérséklet 1100°C. • A reaktorból távozó nedves gázt a zsákos szűrőben szűrik (a szüredéket is zsákolják). A Venturi-előfőzőben 80 °C hőmérsékletig hűtik, csepp-levá­lasz­tás után lúgos tioszulfát oldattal mossák. A mosó folyadékot ugyanezen az úton ellenáramban a visszaadják a reaktorba. A gázt fúvó segítségével a szellőző kéményen keresztül a környezetbe vezetik. • A mosás során a tioszulfát reagál az oldott halogén gázokkal, miközben nátrium-szulfát, nátrium-klorid és nátrium-bromid keletkezik. A sósavat a lúg nátrium-kloriddá közömbösíti.

14. Meghatározzuk a legfontosabb Kockázatokat, azokat pedig együtt értékeljük Az értékelés során az alábbi kockázati kategóriákat különböztetjük meg: • Alacsony kockázat: adminisztratív jellegű hiányosság (humán ráfordítással pótolható); • Közepes kockázat: technikai intézkedés, vagy hatósági jóváhagyás (engedélyhez vagy annak módosításához kötött), illetve minimális pénzügyi ráfordítás szükséges; • Magas kockázat: kötelezettséghez kapcsolódó jelentős ráfordítást igénylő kockázatok, a beruházótól független, külső kockázatos körülmények (pl.: lakossági hozzáállás) fennállása esetén.

15. A kérdések amire választ várunk • Környezetvédelmi határértékek betartása • Levegős védelmi övezet • Szabályozási terv előírásai • Technológia bizonytalanságok • Égetés után megmaradó só-keverék elhelyezése • Lakossági ellenállás • Összefoglalás

16. Környezetvédelmi határértékek betartása • Követelmény: a hulladékégető környezeti kibocsátásainak meg kell felelni a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeknek, a jelenlegi terhelés nem nőhet • Eredmények: • A létesítmény zajkibocsátása a szomszédos lakóterületeken, jelenleg több ponton meghaladja a vonatkozó határértékeket, • Égetővel a zajkibocsátás növekszik • Megoldás: Zajcsökkentési program • Kockázat mértéke: közepes

17. Levegős védelmi övezet • Követelmény: veszélyes hulladékok égetése 10 tonna/nap felett jelentős levegőterhelést okozó tevékenység ) • főszabály: védőtávolság: minimum 500 m, legfeljebb 1000 m • speciális szabály: esetleg 300 m, ha minden feltétel egyébként teljesül • nem lehet az övezeten belül lakóépület • Eredmény: a védőtávolság nem teljesül • Megoldás: pl.: a lakóépületek megvásárlása – magas költség és bizonytalan kimenet • Kockázat mértéke: Magas

18. A szabályozási terv előírásai • Követelmény: a Cég központi telephelyére érvényes szabályozási terv és építési szabályzat betartása • Eredmények: a kritikus épület M/ip-IV építési övezet besorolású. A beruházásra kijelölt területen elsődlegesen védőtávolságot nem igénylő létesítmény, technológia telepíthető. A tervezett égetőmű NEM az • Megoldás: A szabályozási terv és építési szabályzat módosítása • Kockázat mértéke: Magas

19. Technológiai bizonytalanságok • Követelmény: referenciákkal bíró, a határértékeket mindenkor betartani képes és a BAT-nak is megfelelő technológia • Eredmény: kevés konkrétum, de mind az elő-terv szint, mind a szakirodalom kutatása alapján elmondható: minden bizonnyal lehet megfelelő technológiát találni • Megoldás: széles körű kutatás a legmegfelelőbb megkeresésére, de ha Magyarországon nem ismert, akkor technológia minősíttetés • Kockázat mértéke: Közepes

20. Égetés után megmaradó só-keverék elhelyezése • Követelmény: a veszélyes hulladéknak minősülő maradék anyag a só-keverék megfelelő hasznosítása, vagy ártalommentes elhelyezése • Eredmény: • nem hasznosítható, • lerakás egyedi engedéllyel • Megoldás: veszélyes hulladék lerakó • Kockázat mértéke: közepes

21. Lakossági elfogadás/ellenállás • Követelmény: megértés és széleskörű elfogadtatás elérése mind az önkormányzatnál, mind a környező lakosság, mind pedig a lehetséges további érdekeltek körében • Eredmény: negatív reakciók, heves tiltakozás várható • Megoldás: A létesítési döntést követően azonnali tájékoztatás és konzultációk az érdekelt felekkel. Szakavatott PR tanácsadó bevonása. • Kockázat mértéke: Magas

22. Összefoglalás • Hat vizsgált értékelési szempont • Három közepes kockázat, három magas, a domináns azonban a két magas kockázat • A levegős védőövezet kérdése el is lehetetlenítheti a tervezett beruházást, • A negatív lakossági fogadtatás súlyosan és negatívan hathat a Társaság általános megítélésére