Stratégiai menedzsment

1. Stratégiai menedzsment 4. Előadás Érdekek és szándékok elemzése

2. A stratégiai menedzsment folyamata Erőforrások Érdekek Környezet Stratégiai elemzés Változatok Változás Stratégiai döntés A stratégia végrehajtása Szervezet Célmeghatározás Összemérés Döntés Tervezés

3. A javasolt vállalkozás-típusok: már működő kis-, közepes vállalkozás, amely önállóságot biztosító jogi (döntően kft, de akár rt, zrt, bt, egyesület stb.) formában működik, jól meghatározható tulajdonossal rendelkezik, viszonylag kevés-számú terméket kínál, körülhatárolható vevőkör számára, és jól meghatározható versenytársakkal rendelkezik. • Gyógyszertár • Fodrászat • Cukrászda • Pékség • Könyves bolt • Szemüveg-bolt • Számítógép bolt • Üzemanyag-töltő állomás • Kerékpár-kölcsönző, javító, bolt • Kölcsönző bolt • Építő vállalkozás • Sport bolt • Utazási iroda • Divat-árú szaküzlet • Kiegészítőket árusító bolt • Iskola, képzési vállalkozás (nyelv, tánc, stb.) • Sport-egyesület • Művészeti egyesület • Iskola • Ingatlan ügynökség • Kertépítő vállalkozás • Helyi TV stúdió • Bútorbolt • Autó márka-kereskedés • Autó-szerviz • Tanácsadó cég • Nagykereskedelmi vállalkozás • Szálloda, • Étterem • Jótékonysági alapítvány • Művészeti, vagy kulturális alapítvány • Lapkiadó • Játékbolt • Színház, mozi • Borpince • Virágkertészet • Szállítmányozási vállalkozás • Hús-üzem • Fogorvosi rendelő • Orvosi rendelő • Aerobik stúdió • Kozmetikai szalon • Virágbolt

4. A vállalati törekvéseket meghatározó tényezők Érdekcsoportok és elvárásaik Vállalati kormányzás intézmény-rendszere A vállalati szándékok és stratégiai célok Üzleti etika, és a felelős vállalati viselkedés Vállalati és üzleti kultúra

5. Az érdekcsoportok elemzésének egymásra épülő lépései • Azonosítani kell az érdekcsoportokat, és a meghatározó személyeket és megérteni érdekeiket, • Azonosítani kell ebből fakadó valószínűsíthető szándékaikat, • Fel kell mérni, az adott hatalmi helyzetben mennyire tudják azt érvényesíteni, • Vizsgálni kell, hogy az új stratégia mennyire elfogadható az adott csoport számára

6. A lehetséges tulajdonosok és érdekeik

7. Egyéb érdekcsoport (stakeholder) érdekei

8. „Stakeholder” térkép A stakeholderek = azok a (nem tulajdonos) személyek vagy csoportok, aki „érdekeltek” vagy érintettek a vállalkozás létében, és működésében. A stakeholder elemzés logikája: • Melyek azok az érdekcsoportok, amely felismerték érdekeiket, és készek azt érvényre juttatni. • Mennyire valószínű, hogy erre képesek is (az adott hatalmi helyzetet figyelembe véve. • Milyen lesz a tényleges befolyásuk a vállalat várható stratégiájára

9. A hatalom-érdek mátrix használata

10. Mi a különbség a vállalkozás és a vállalat között? A vállalkozás: olyan szervezet, amelynek egyetlen (néhány) tulajdonosa van, aki folyamatosan üzletel, a tulajdonosi és az operatív döntések egybefonódnak, (néha a magánvagyon és a vállalkozási vagyon között átjárás van), nincs közvetítő személy a tulajdonos, és a dolgozó között. Ha a tulajdonos kiesik, a vállalkozás „megáll”. A vállalat: egy olyan szervezet, amelynek több tulajdonosa van, és amelynek működőképességét a tulajdonosok, sőt a menedzsment személyének változása nem befolyásolja, ahol a tulajdonosi és az operatív döntések elválnak, a tulajdonos nem szól bele az operatívba, viszont a stratégiai döntések átláthatók a számára.

11. Egy szervezet növekedésének szakaszai Pékség (1 tulajdonos, kisvállalkozás, 10 dolgozó, egyetlen telephely, + kis bolt) Kenyérgyár, vagy süteményes hálózat (néhány tulajdonos, formalizált és funkcionális felépítésű szervezet, 120 emberrel, néhány „profi” vezető) Vertikálisan integrált, és diverzifikálódó cég (gép-kereskedelem, malom, szállítás, márkabolt-hálózat – tucatnyi telephelyen 450-600 ember. Tucatnyi tulajdonos, de családi többség, profi ügyvezetés) Nemzetközi cég (outsourcing, globalizálódás, M+A, licencing, vezetés-fejlesztés, portfolió-menedzsment = 150-200 telephely, szerte a világon, sokféle össze nem függő tevékenységek, 1000-3000 ember, tőzsdén forgó részvény, több-száz tulajdonos, FB, családi részesedés max. 20%)

12. A megbízó (principal) - megbízotti (agent) viszony • Megbízó (principal): a személyes vagyon növelésében érdekelt, kiválasztja a megbízottat, ellenőrzi a testületek és személyek döntéseit, és ügyködését. • A megbízott (agent): a vállalat növekedésében érdekelt, a szervezet tevékenységét irányítja, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. • Alapvető különbségek vannak köztük: célokban, a rendelkezésre álló információkban (aszimmetria), a kockázatvállalásban, • Viszonyuk kezdetben informálisan szabályozódik, majd a cég alapító okiratában, azután törvény szabályozza.

13. Az irányítás (kormányzás) és a vezetés különbsége • A vállalatirányítás (corporate governance) A vállalat külső környezetére összpontosít. Alanyai: a tulajdonosok, a társadalom a versenytársak, és az üzleti partnerek. Az irányítást végző intézmények a tulajdonosok, és a törvények meghatározta kereteken belül megszabják a fejlődés irányát, a stratégiát, és a teljesítmény-követelményeket. • A vállalat-vezetés (corporate management) A szervezet belső működésére összpontosít. Alanyai: a szervezetben dolgozók. Legfőbb törekvése a szervezet vezetése, szabályok, iránymutatások, célok kitűzése által. A tulajdonosok és az irányítás által megfogalmazott stratégiát hajtják végre.

14. Közgyűlés Független könyvvizsgáló Felügyelő Bizottság Az irányítás szintje Igazgatóság Elnök A vezetés szintje Vezérigazgató Ügyvezetés Munkavállalók

15. Az irányítás és a működés szintjének feladatai Az irányítás szintje: • Intézményei: Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, Könyvvizsgáló (és az Igazgatóság bizottságai) • Feladatköre: Stratégia kidolgozása, a külső társadalmi kapcsolatok szervezése, a tulajdonosi ellenőrzés megvalósítása Vezetés/működés szintje: • Intézményei: Ügyvezetés, közép-vezetés, szevezeti egységek vezetése • Feladatköre: A stratégia végrehajtása, a folyamatos működés szervezése, a végrehajtás ellenőrzése

16. Az irányítás megváltozott szerepe a II. világháború után Egyre nagyobb számú és diverzifikált érdekű tulajdonos birtokolja a szervezeteket, A nagyszámú tulajdonosnak a vagyon-növekedés mellett további érdekei vannak, A szervezeti méret megnő, és túlhangsúlyozódik a igazgatás a tőkemegtérülés rovására, A vállalatok globális tevékenységet folytatnak, és hatásuk a környezetre egyre sokrétűbb lesz, Egyre nagyobb számú és szerteágazóbb érdekű stakeholder veszi körül az üzleti szervezeteket, Egyre fontosabbá válnak az etikai kérdések, és társadalmi felelősség

17. A vállalati-kormányzás szervezeti láncának evolúciója Haszonélvezők Befektetők (nyugdíj alapok) Befektetési alapok Közgyűlés Igazgatóság Ügyvezetés Vezetés Befektetők Közgyűlés Igazgatóság Ügyvezetés Befektetők Közgyűlés Irányító-vezető Ügyvezetés Tulajdonos - vezető 1800 1900 1950 2000

18. A vállalat-irányítás szabályozásának kiinduló elvei A jó vállalatirányítási rendszernek nem létezik egyetlen kizárólagos modellje. Az eltérő jogrendszerek, hagyományok, és intézményi hátterek különféle megközelítések kialakulásához vezettek. Mindegyik rendszerben közös: • A részvényesek érdekeinek nagyfokú figyelembe vételét alapozza meg, és ezeket biztosító intézményeket épít ki, • Tisztában van azzal, hogy fontos az üzleti etika, és a társadalmi érdek tekintetbe vétele, • Nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a globális rendszerben alapvetően fontos a rugalmasabb irányítási rendszer, • Mindegyik rendszer az átláthatóság, a felelősségre vonhatóság, a feddhetetlenség és a jogállamiság erősítését követeli meg

19. Mit tenne Ön, ha… Képzeljük el, hogy Ön egy nagy bank Igazgatóság tagja, és éppen közgyűlésre készülnek. A meghívók már két hete kimentek, a részvényesek és a meghívottak gyülekeznek az előkelő Kongresszusi teremben. A közgyűlés – amelynek fő témája a pénzügyi jelentés jóváhagyása, és az Igazgatóság újraválasztása - fél óra múlva kezdődik. Ön most érkezett, és arról tájékoztatják, az Elnök-Vezérigazgató váratlanul összehívta az Igazgatósági tagokat egy, ahogy fogalmazott „röpgyűlésre”, amelyen az Igazgatósági tagoktól azt kéri hagyják jóvá az új pénzügyi jelentést, amelyet több ponton megváltoztattak, és kiigazítottak. A számok nehezen áttekinthető formában de eltérést mutatnak attól, amit 3 hete megtárgyaltak . Mit tenne Ön?

20. A tőzsdén jegyzett és nem jegyzett társaságok különbségei Tőzsdén jegyzett Tőzsdén nem jegyzett A vállalat néhány magánszemély, és családjaik tulajdonában van, Számos esetben a tulajdonosok meghatározó, és közvetlen irányítási pozíciót töltenek be, A vállalatirányítási elvek nem a tulajdonosok védelmét szolgálja hanem a vállalati folyamatoknak, és viselkedésnek szab keretet, Az ilyen vállalatok nagyobb mozgástérrel rendelkeznek saját irányításuk megszervezésében, Nem rendelkeznek ismeretekkel, és kompetenciával a vállalatirányítási területen • Nagyszámú, kívül-álló, kisebbségi tulajdonos, • Hivatásos menedzserek irányítják, a legtöbb tulajdonos nem vesz részt a döntéshozatalban, • Kidolgozott a vállalati kormányzás intézmény-rendszere, • A kívülálló tulajdonosok hatékony felügyeletét és ellenőrzését támogatja, • A szabályokat és a keretrendszert törvények szabályozzák (a jegyzési követelmények)

21. A tőzsdén jegyzett (TJ) vállalatok vállalatirányítási alapelvei • A részvényesek jogai, • A részvényesek méltányos kezelése, • A tulajdonostársak szerepe a vállalatirányításban, • Közzététel és átláthatóság, • Az igazgatóság kötelezettségei.

22. Az alapelvek fontos következményei A tulajdonosoknak nincs közvetlen hatóköre a vállalat működtetésére, abba nem szólhatnak bele, Egyrészt, a vezető testületek tagjainak megválasztásán és a felmentéseken keresztül gyakorolhatnak befolyást a vállalatra, Másrészt, osztalékra és információra tarthatnak igényt, Harmadrészt, kérdést tehetnek fel, és perelhetik, (saját vállalatukat, és saját menedzsmentjüket), ha úgy látják. Ezeket a „jogokat” az egykor teljhatalmú magántulajdonosok gyengének, és elégtelennek érzik.

23. A vállalati kormányzás fontossága a zártkörű, tőzsdén nem jegyzett (NTV) cégeknél. A tőzsdén nem jegyzett társaságok termelik az európai GDP több mint 75%át. Kulcsszerepet töltenek be a munkahely teremtésben, a foglalkoztatásban, Ennek ellenére az ilyen vállalatok vállalatirányítási problémáinak elemzését és ajánlások megfogalmazását a szakértők általában figyelmen kívül hagyják, Nem figyelnek erre maguk a vállalkozások sem. Döntően azért nem, mert nem ismerik fel a fontosságát, és a tulajdonosok felesleges korlátnak tekintik, Akkor jelenik meg, - és akkor is problémaként – ha: 1. Tőkét akarnak bevonni és látszik, hogy ilyen korlátokba ütköznek, 2. Ha valamilyen válság vagy csődhelyzet lép fel, és a megoldás során ebbe ütköznek.

24. A családi tulajdonból eredő problémák A Parmalat bukásának egyik meghatározó forrása éppen a Tanzi család koncentrált tulajdona, és az abból fakadó döntési egyenlőtlenségek voltak. A család 20%-os tulajdonára támaszkodva tagjait ültette be a fontos döntéshozó testületekbe. Így végső soron, bár egy RT volt, de alapjában véve belső csoport tartotta kézben. Ez arra vezetett, hogy a család úgy kezelte a többi befektető vagyonát, (beleértve a hitelt is) mintha az övé volna, A döntésekbe nem családtag nem, vagy nehezen tudott beleszólni. Lehetőségük volt olyan praktikák folytatására, amellyel a veszteséget elfedték, eszközeiket magasabbra értékelték, alábecsülték a eladósodást, meghamisították a banki dokumentumokat, és saját számlára irányították a vállalati pénzeket.

25. A vállalat-irányítás intézmény-rendszere • A vállalat „legfelső” szerve: a közgyűlés, amely dönt a alap-kérdésekről (osztalék, vezetés, irány) • A stratégiai irányítás jogát (és kötelességét) az Igazgatóságra ruházza át, • Az Igazgatóság és az Ügyvezetés ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot hoz létre • A rendszeres üzleti információk ellenőrzésére független Könyvvizsgálót alkalmaznak

26. A vállalatirányítás mechanizmusai és keretei • A részvényesek jogainak védelme • Az összes részvényes méltányos kezelése • A tulajdonosok törvényes jogainak érvényesítése, • Az tulajdonosok számára fontos információk időbeni, és pontos közzététele, • A stratégiai irányítás biztosítása és megkövetelése, az irányítók és vezetők elszámoltathatósága

27. Az Igazgatóság kötelezettségei • Jóhiszeműen, kellő szorgalommal és megfelelő gondossággal eljárni a vállalat ügyeiben, • Ha a döntés eltérően érinti a különböző részvényeseket, méltányosnak lenni minden csoport iránt, • Őrködni a törvények betartásán, figyelemmel lenni a társadalom elvárásinak érvényesítésén, és tekintettel lenni a részvényesek érdekeire • Az Igazgatóságnak képersnek kell lenni, önállóan ( a menedzsmenttől függetlenül) megítélni a vállalat helyzetét

28. A hatékony irányítás szervezeti megoldásai • Az elnöki, és vezérigazgatói poszt szétválasztása • Világos és egyértelmű kritériumok a vezetés jutalmazására, és a javadalmazás nyilvánossá tételére, • Három éven túli foglalkoztatás csak Közgyűlési felhatalmazással, • A Könyvvizsgálói Bizottság csak külső tagokból állhat, • A vezetés javadalmazására csak külső tagokból álló bizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek, • A Pénzügyi javadalmazást alá kell vetni az összeférhetetlenségi vizsgálatoknak, • A Rendszeresen kibocsátott információkat a Könyvvizsgálóval ellenőriztetni, • A „külső” Igazgatósági tagok számára pénzügyi forrás munkájuk megalapozására

29. Sarbanes-Oxley törvény • Az un. Enron csőd hatására 2002 nyarán fogadják el. • Szigorítja a Könyvvizsgálók tevékenységét, és időnként kötelező őket lecserélni, • Szigorítja a pénzügyi adatok közlésével kapcsolatos felelősséget, • A pénzügyi igazgatók büntetőjogi felelősséggel tartoznak a kibocsátott információkért, • A pénzügyi helyzetben bekövetkezett változásokat azonnal nyilvánosságra kell hozni, • Kizárólag külső tagokból álló un. audit bizottságokat kell létre hozni.

30. Sarbanes-Oxley törvény (1) • A CEO-nak, és CFO-nak büntetőjogi felelősség terhe mellett kell aláírnia társaság beszámolóit, • A CEO és a CFO elvesztik bónuszukat, ha kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban azért kellett módosítani a pénzügyi jelentést mert nem teljesítették a törvényi előírásokat, • A társaság nem nyújthat kölcsönt felső vezetőinek, • Ha egy kibocsátó pénzügyi helyzetében változás áll be, azt azonnal közölni kell.

31. Sarbanes-Oxley törvény (2) • A nyilvános társaságoknak etikai kódexet kell elfogadniuk, • A nyilvános társaságoknak kizárólag külső (független) tagokból álló audit-bizottságot kell létrehozni, • Ki kell alakítani olyan „csatornát”, amelyekkel a visszaélések megelőzhetők, vagy korai szakaszban felfedezhetők, • A könyv-vizsgálók korábbinál gyakoribb, és szigorúbb ellenőrzése, • A könyvvizsgálók nem végezhetnek bizonyos tanácsadási tevékenységet, • A könyvvizsgálót 5 évenként kötelező lecserélni, • A könyvvizsgálótól csak egy év szünet után lehet valakit felvenni a céghez