Internetes banki szolgáltatások

2. Internetes banki szolgáltatások

3. Mire való az internetes bankolás? Szerződésünk és a szolgáltató bank rendszerének fejlettsége függvényében: • átutalásra (egyszeri, rendszeres) • egyenleg, számlatörténet lekérdezésére • rendszeres beszedési megbízás beállítására • saját számlák közötti pénzátcsoportosításra • megtakarítások („lekötött betétek”) kezelésére • saját és vállalkozói számla közötti pénzforgalomra • értékpapír műveletekre (pl.: befektetési jegy, részvény vásárlás) • szolgáltatói számlák (FŐTÁV, ELMŰ, stb.) nyomon követésére • vásárlásra (autópálya-matrica, mobil egyenleg feltöltés, …) • bankkártyák aktiválására és letiltására

4. Előnyök • Szabadságot ad • bármikor (folyamatos „nyitvatartás”) • internet hozzáféréssel bárhonnan* • ügyintézői segítség nélkül • Költséghatékony • Az internetes tranzakciók többnyire olcsóbbak, mert kevesebb élő munkaerőt igényelnek. *NAGYONügyeljünk az információbiztonsági szempontokra!!! (ld. később)

5. Mi kell hozzá? • BIZTONSÁGOS PC és internetes hozzáférés • Szerződés a számlavezető bankunkkal, hogy az internetes szolgáltatás igénybe vehetjük • Kiegészítő biztonsági eszköz a bejelentkezési kód fogadásához (bankonként változó) • saját, pl. mobiltelefon vagy e-mail • bank által adott chipkártya leolvasó, kódgenerátor „kulcstartó”, stb.

6. VIGYÁZAT! • Kizárólagolyan számítógépről kezdeményezzünk internetes banki műveletet, amely • a sajátunk, vagy 100%-ig megbízhatunk az üzemeltetőjében, hogy nem vadászik az adatainkra • egyértelműen nem ilyen egy netkávézó vagy nyilvános PC • És csaknem bizonyosan vírusmentes • naponta frissülő ‘real time’ vírusvédelem fut rajta

7. Belépés a virtuális bankba • Csatlakozás • Ellátogatunk a bankunk honlapjára, onnan (vagy már eleve közvetlenül) az internetes banki felületre • Azonosítás • Megadjuk a szükséges adatokat. Ezek többnyire: • felhasználó kódja / neve + titkos (!) jelszó (karaktersor vagy szám) • közvetlenül a belépés előtt kapott másodlagos biztonsági kód (SMS-ben / e-mailben / generátorral) • kezelni kívánt bankszámla száma • egy ügyfélnek több számlaszáma is lehet • SOHA ne hagyjuk ott a számítógépet a bankunkhoz bejelentkezve!

8. Példa – Befizetünk egy telefonszámlát Fontos kellék:a telefontársaságtól kapott fizetési értesítés • Meggyőződünk arról, hogy elég pénz van a számlánkon • Megkeressük az egyszeri belföldi átutalás menüpontot • A kitöltendő mezőkbe beírjuk a bank által kért adatokat (a fizetési értesítő alapján) • kedvezményezett neve ( = a telefontársaság) • címe • bankjának neve, bankszámla száma • utalandó összeg • saját ügyfél azonosítónk • kiegyenlítendő számla azonosítója TIPP: Többnyire elmenthetjük a kedvezményezett adatait sablonként, hogy legközelebb ne kelljen újra begépelnünk őket

9. Példa – Befizetünk egy telefonszámlát Figyelem!!! • Alaposan ellenőrizzük az utalandó összeget és a kedvezményezett bankszámlaszámát. • Az esetleges téves utalásokért saját magunknak kell vállalnunk a felelősséget. • Ha minden rendben, elküldhetjük az utalást. • Az utalás végrehajtása előtt a bank többnyire • ismét kér egy közvetlenül az utalás előtt létrehozott másodlagos biztonsági kódot (SMS / kódgenerátor / e-mail) • még egyszer elkéri a bankszámlánkhoz tartozó jelszavunkat • megerősítteti velünk az utalási adatokat

10. Határidők Bankon belüli átutalások: • a banki rendszer "nyitva tartási idejében" (banki napokon hétfőtől csütörtökig 7:45-18:00, pénteken 07:45-17:00) többnyire azonnal, különben a következő nyitáskor jóváírásra kerülnek Bankon kívüli átutalások: • általában a következő banki munkanapon kerülnek jóváírásra a célszámlákon

11. Szerzők, források • A prezentációt a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Intézetének diákjai bocsátották a Program rendelkezésére Dr. Daruka Magdolna egyetemi docens vezetésével.