SZÓBELI erőszak, LELKI terror

1. SZÓBELI erőszak, LELKI terror

2. „Ha rákiabálunk egy élőlényre, megöljük benne a lelket. A botok és kövek a csontjainkat törik össze, míg a szavak a szívünket…” (Robert Fulghum)

3. A szidalmazás a szóbeli erőszak legnyilvánvalóbb formája. • A szóbeli erőszak kultúránk része. Ma divat mások kritizálása, megfélemlítése, manipulálása, megcáfolása, legyőzése. A párkapcsolatokban való előfordulása is gyakori.

4. „A szóbeli erőszak nem más, mint a másik feletti uralkodás és hatalomgyakorlás eszköze.”

5. A szóbeli erőszak: Támadó vagy sértő szavak, amelyek valótlant állítanak az emberről, és amelyek hatására az ember elhiszi a valótlant. A szóbeli erőszak érzelmi bántalmazásnak minősül. • A szóbeli erőszak célja: hogy az elkövető megszerezze, illetve fenntartsa a másik ember feletti hatalmát, vagy megtorolja annak elvesztését. A szóbelierőszakot alkalmazó férfiak nem tekintik egyenlő félnek a partnerüket, céljuk csupán a nő feletti uralom.

6. A testi erőszak első előfordulását mindig szóbeli bántalmazás előzi meg, mely állandó kísérője a verésig fajuló, bántalmazó kapcsolatoknak. • A párkapcsolatokban a szóbeli erőszak – a testi erőszakhoz hasonlóan – egyértelműen a társadalmi nemi szerepekhez kötődő jelenség. Több évszázados múltja van. • Sokkal több férfi véli úgy, mint nő, hogy egy párkapcsolaton belül elfogadható a másik feletti uralkodás. Ezzel a vélekedéssel függ össze a szóbeli és a fizikai bántalmazás is.

7. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • TITKOLÓZÁS:Aki titkolózik, úgy dönt, hogy minden gondolatát, érzését, reményét és álmát megtartja magának. Partnerével hallgatag és távolságtartó, a lehető legkevesebbet tárja fel önmagából, hűvös közönybe burkolózik. Az ilyen kapcsolat nem működik, mert hiányzik belőle az intimitás.

8. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • ELLENKEZÉS: Sok bántalmazó egyik fő taktikája. Ezek a férfiak ellenfélnek tekintik a partnerüket, zavarja őket, ha barátnőjüknek vagy feleségüknek saját véleménye van, ezért válogatás nélkül ellenkeznek bármivel, amit mond. Igen romboló a párkapcsolat szempontjából, mivel útját állja a megbeszélés minden lehetőségének, következetesen tagadja a társa élményeit, véleményét.

9. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • LESZÓLÁS: A bántalmazó folyamatosan megkérdőjelezi az áldozat észleléseit, érzéseit, gondolatait, azokat értéktelennek, pontatlannak, tévesnek állítja be. Ez is rendkívül hatékony szóbeli bántalmazó technika. • Nem érted a viccet! • Túl komolyan veszed a dolgokat. • Csak képzelődsz! • Csak akkor vagy boldog, ha nyavalyoghatsz • Mindent kiforgatsz! Az áldozat éveket tölthet azzal, hogy megpróbál rájönni mi a baj vele, vagy kommunikációs képességeivel.

10. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • VICCNEK álcázott szóbeli erőszak: A viccnek álcázott lekicsinylő megjegyzések gyakran az áldozat női mivoltára, intellektuális képességeire vagy kompetenciájára vonatkoznak. A bántalmazó győztesként kerül ki a helyzetből. A férfi olyan viccet mond, amely bántja partnerét. - Mi mást lehet várni egy nőtől? - A fejedet is elveszítenéd, ha nem lenne a nyakadhoz nőve.

11. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • A beszélgetés akadályozása:Rendkívül alkalmas a párkapcsolaton belüli kommunikáció megakadályozására. A bántalmazó nem hajlandó kommunikálni, vagy ő szabja meg, hogy miről lehet beszélni, miről nem. Egy beszélgetés akadályozása történhet közvetlenül (felszólítással) vagy közvetetten (a téma elterelésével). • Kérdezett valaki? • Honnan szedted ezt az idióta ötletet? • Ki kíváncsi a véleményedre? • A bántalmazó elsődleges célja, hogy befagyassza a beszélgetést.

12. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • Vádaskodás és hibáztatás:A bántalmazó saját csalódottságáért, dühéért, ingerültségéért vagy bizonytalanságáért a partnerét vádolja. • Ítélkezés és kritizálás: A bántalmazó ítélkezik áldozata fölött, ítéletének kritikai észrevételek formájában ad hangot. - „Az a baj veled, hogy… - Te nem vagy normális! - Buta vagy! Ostoba vagy! Hülye vagy! Ezek a megnyilvánulások nem valami konkrét cselekedetet kritizálnak, amellyel a bántalmazónak baja van, hanem a cselekedet helyett a személyt minősítik.

13. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • Bagatellizálás:Azt üzeni, hogy amit az ember mondott vagy tett, az valójában lényegtelen. A bagatellizálás arra vonatkozik, amikor a férfi a nőnek valamilyen képességét vagy teljesítményét kicsinyli le: - „Valójában nem is téged vettek fel erre a munkahelyre, mert a barátaiddal írattad meg a motivációs leveledet.” • Fenyegetés:A fenyegetés azáltal manipulálja az áldozatot, hogy a legmélyebb félelmeire apellál. A bántalmazó olyasmivel fenyegetőzik, ami az áldozatnak veszteséget, fájdalmat okozna. - Pl: …. „Ha nem csinálod ezt meg azt, …..dühös leszek. Elhagylak. Szeretőt fogok tartani. Elválok tőled…”

14. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • Becsmérlés:A másik szidalmazása a szóbeli bántalmazás egyik legnyíltabb kategóriája. Minden becsmérlő megjegyzés verbális bántalmazásnak tekinthető. Még egy kedveskedő megszólítás (drágám!) is lehet becsmérlő, ha gúnyosan ejtik ki. • Elfelejtés:Ha valaki következetesen elfelejti azokat az eseteket, amikor a másikat megbántotta, az szóbeli erőszak. • Következetesen elfelejti azokat az ígéreteket, amelyek fontosak a partnernek. Partnere számít rá, társa azonban folyamatosan „elfelejti”miben maradtak. - „Nem tudom ezt honnan szedted. Én nem állapodtam meg semmi ilyesmiben. Én nem ígértem semmi ilyesmit…”

15. A szóbeli erőszak lehetséges módjai: • Bántalmazó dühkitörés:A szóbeli bántalmazó viselkedését a düh motiválja és élteti. Dühét vagy rejtetten, finom manipulációval, vagy nyíltan az áldozat ellen irányuló váratlan dühkitörésekkel nyilvánítja ki. Ennek során a partnerét vádolja, hibáztatja valamiért… • Az áldozat, akivel kiabálnak, ordítoznak, fájdalmat és zavarodottságot érez. A támadások kibillentik az egyensúlyából, a lelkébe tipornak. • A bántalmazás sokszor nemcsak az áldozatra van hatással, hanem annak családtagjaira is.

16. A bántalmazó a külvilág számára gyakran másik arcát mutatja. A barátok, rokonok általában „rendes fickónak” tartják. • Ezért a szóban bántalmazott embernek gyakran senkije sincs, aki tanúsítaná a hétköznapi valóságot, és megértené őt.

17. A szóbeli erőszak jellemzői: • A szóbeli erőszakos kapcsolatban az elkövető általában tagadja az erőszakot. • A szóbeli erőszak az esetek többségében zárt ajtók mögött, titokban történik. Ezért csak az áldozat hallja. • A szóbeli erőszak sok arcot, formát ölt. • A szóbeli erőszak következetesen elveszi az áldozattól azt a lehetőséget, hogy áldozatként definiálja önmagát. • A fizikai erőszakot, mindig szóbeli erőszak előzi meg.

18. A szóbeli erőszakot az áldozatnak kell felismernie, mivel az elkövetőnek nem fűződik érdeke a változáshoz!!!!!!!!!! A párkapcsolatában mindenkinek joga van: • - tiszteletre - figyelmességre • - elismerésre - törődésre • - méltóságra - egyenlőségre • - megbecsülésre • - melegségre • - empátiára

19. Milyen a bántalmazó? - Uralkodó viszonyok között nőtt fel. - Nem volt képes felismerni és feldolgozni gyermekkora bizonyos eseményeit. - Nem önmaga ura, ezért az önismerete bizonytalan, nem fogadja el önmagát. - Tehetetlenségét igyekszik orvosolni a partnere fölötti uralkodás révén. - Nem hajlandó elismerni, hogy manipulál és uralkodik. Amint ezt elismerné, szembesülnie kellene érzéseivel. - Elutasítja partnere szeretetét, nyitottságát, hiszen épp ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében ezek a tulajdonságok sérülékenységet jelentenek.

20. A bántalmazó lehetséges vonásai: • 1. Ingerlékeny, lobbanékony • 2. Kitöréseiért vagy tetteiért hajlamos a társát okolni • 3. Kiszámíthatatlan, sohasem lehet tudni, mi dühíti fel • 4. Nem fogadja el társa érzéseit vagy véleményét • 5. Nem mutat melegséget, empátiát • 6. Állandóan versenyez partnerével és annak eredményeivel • 7. Féltékeny • 8. A bírálatokra azonnali visszavágással vagy leszólással reagál • 9. Kritikus • 10. Manipuláló • 11. Ellenséges • 12. Nem mutatja ki az érzéseit.

21. Milyen az áldozat? - Olyan családban nőtt fel, ahol a felnőttek rosszul használták a gyerek fölötti hatalmukat. Ezekben a családokban a másik feletti hatalom és a szóbeli erőszak volt az uralkodó elv. A gyermek érzéseit nem fogadta el a környezete. Úgy nevelték, hogy saját magának köszönheti ha nehézségei, fájdalmai vannak. Az apa általában közömbös volt, kívülállóként nem volt jelen a család életében, vagy maga is dühönségre hajlamos volt. - A gyermek szemében az őt gondozó felnőttek istenszerű lények voltak. Ezért az a vélekedés erősödött meg benne, hogy csak vele lehet valami baj. Később úgy lépett be a felnőtt létbe, hogy nem rendelkezett megfelelő erős önértékeléssel.Még mindig azt hiszi, vele van a baj, hiszen aki azt mondja, hogy szereti, az nem kiabál rá, nem mondja hogy szerencsétlen, ostoba stb. hacsak személyiségével, tehetségével nincs valami baj.

22. Milyen hatással van az áldozatra a szóbeli erőszak? • 1. Nem bízik saját magában • 2. Elveszíti magabiztosságát • 3. Elveszíti a lelkesedését • 4. Egyre inkább kételkedik magában • 5. Bizonytalan abban, hogy értelmezik szavait, tetteit • 6. Aggódik, hogy valami nem stimmel vele • 7. Szorong vagy fél • 8. Szeretne elmenekülni vagy elszökni • 9. Bizonytalan észlelései elfogadásában • 10. Azt hiszi, hogy amiben a legjobb, azt valójában a legrosszabbul csinálja • 11. Hajlamos a jövőben élni (Majd minden rendbe jön, ha…) • 12. Nem bízik jövőbeli sikereiben • 13. Aggasztja, hogy nem olyan boldog, mint amilyen lehetne

23. A szóbeli erőszak pusztítja a lelket. Elszívja az életörömöt és a vitalitást. Az áldozat mégis reménykedik abban, hogy a társa majd egyszer kimutatja,hogy szereti. • Paradoxon: Az áldozat minél inkább megosztja félelmeit a bántalmazóval, elfogadást, és meghittséget remélve, a bántalmazó annál inkább gyengeségnek fogja tekinteni nyitottságát, magasabb rendűnek fogja érezni magát, hűvösebbé válik.

24. A SZÓBELI ERŐSZAK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE • A szóbeli erőszak hatásai minőségi természetűek, nem láthatók úgy, ahogy a fizikai erőszak hatásai. A sérülés mértéke az áldozat által megélt szenvedés intenzitásától függ. 1. lépés: az áldozat már nem önmagában, hanem társában kezd kételkedni. 2. lépés: lassan felébred abból az illúzióból, hogy társa ugyanolyan elvek szerint szemléli a világot, mint ő. Nehéz elhinnie, hogy társa azért bánik így vele, mert uralkodni akar rajta és ellenőrzése alatt akarja tartani.

25. Milyen lépéseket tehet az áldozat? • 1. Szakszerű segítséget keres. • 2. Az áldozat kérheti bántalmazóját, hogy menjen el vele pszichológushoz, vagy családterapeutához. • 3. Határokat kell kijelölni.

26. Minden bántalmazó helyzetben van lehetőség a kilépésre. Mindenki szabad ember!