11. TÉTEL A 3–6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

1. 11. TÉTELA 3–6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői Héregi Ágnes 2-es csoport, páratlan hét csütörtök, 9 óra Forrás: Büky Béla: Az anyanyelvi képességek fejlettsége és továbbfejlesztése életkoronként, 27–38. old. 11. A 3–6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

2. Tartalom I. A 3–6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői • Hangrendszerük kidolgozottsága, hangkapcsolatok • Mondatalkotás fejlettsége ebben a korban • Szupraszegmentális jelenségek • Szövegalkotás • Nem verbális kommunikáció II. Tanácsok a beszéd fejlesztésére 3–6 éveseknél • A szótanulás és annak serkentésének módszerei • A frazeológiai készlet fejlesztése az anyanyelvben • Mondat- és spontán szövegalkotási készségfejlesztés 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

3. I. A 3–6 éves gyermekek beszédtevékenységének jellemzői 11. A 3–6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

4. Hangrendszerük kidolgozottsága, hangkapcsolatok • Sok a hiányosság a 3–6 évesek hangrendszerének kidolgozottságában, valamint gyakoriak a beszédhibák az iskolába lépéskor, amit az iskolaérettségi vizsgálatok bizonyítanak. • A tanulásnak arra kell irányulnia, hogy a gyerek lehetőleg beszédhiba nélkül kerüljön az iskolába. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

5. A két tagból álló jelentéshordozó hangkapcsolatok egy része szerepel a gyermek szókincsében. • Ezek között sok a felkiáltás • Ezekre a hangkapcsolatokra könnyen alapozhatunk, mert könnyen taníthatóak. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

6. Mondatalkotás fejlettsége ebben a korban • Kialakultnak kell lennie az összes igeidő és igemód használatának, ezen belül a tárgyas és tárgyatlan alakok használatának is. • Ha a gyermek mégsem képes összefüggő mondatok alkotására, akkor fejlesztenünk kell készségeit. (Erre sok gyermek rászorul) 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

7. FONTOS! • A nyelvtani szabályok tökéletes ismerete, alkalmazni tudása még nem biztosíték a folyamatos szövegalkotási készségre. • Ki kell emelni azokat a mozzanatokat, melyek a gyermek tudatában megvannak, de különféle gátlások megakadályozzák a szabad használatában. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

8. Szupraszegmentális jelenségek • Mik is azok a szupraszegmentális jelenségek? A mondatfonetikához és a szövegfonetikához tartozó jelenségek. (pl.: hangsúlyozás, hangerő stb.) • A hangsúlyozás még kialakulatlan • Az intenzitás és a hangerő tekintetében végletek között mozognak Pl.: - játszás közben az átlagosnál sokkal hangosabban nyilatkoznak meg. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

9. Közösségben szintén hangosak a helyzet szociálpszichológiai normáit figyelmen kívül hagyják. • Ha idegen kérdez, akkor nagyon halkan beszélnek. • A hanglejtés és a beszéddallam aktív alkalmazása, produkálása csekélyebb fejlettségű, mint a dekódolása. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

10. Az óvodai ritmikus mozgások növelik a gyermekek mozgáskészségét, ritmusérzékét, de ugyanakkor túl is fejleszthetik a ritmusérzéket. Így alakul ki pl. az, hogy a beszédükben is folyamatosan ritmusosságra törekednek. Pl.: Jó napot kí-vánok, melynek helyes ritmusa ez lenne: ― U U ǀ UUU 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

11. Szövegalkotás • CSAK hangos formában, spontán szöveg. • A kisgyermekek viszonylag fejlett, aktív szókészletük ellenére csak kis mértékben képesek összefüggő beszédre. (Peabody-teszt/tematikus képsor alapján) • Gyakoriak az egyszavas válaszok 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

12. Iskolaérettségi vizsgálatok alapján: • Öt-hat éves korban a gyermekek ismerős témát ábrázoló képről összefüggő mondatokban képesek beszélni. (cselekvések, tárgyak kapcsolatát kifejezik) • 2-3 éves gyermekek a képen látható személyeket, tárgyakat felsorolják. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

13. A nyelvi produktivitást szövegtani elemzésekkel mérhetjük: Előforduló képz. száma+ lehetséges képz. száma Előforduló képz. száma Pl.: Ha a gyermeket különböző raghasználatra szólítjuk fel, akkor a raghasználat produktivitását már ilyen korúaknál is vizsgálhatjuk az előző képlet alapján. ( A teljes kihasználtság értéke:2. Annál jobb a teljesítmény, minél közelebb kerülünk ehhez az értékhez.) 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

14. Szöveg valósághoz való viszonya legyen adekvát (egyenlő értékű) • Ha a gyermek a beszédfunkciók szerint beszél, segíti a szöveg valóságviszonyának adekvátságát. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

15. A nem verbális kommunikáció • Metakommunikáció, ki nem mondott, de jelezni kívánt tartalmak kódolása. (Buda Béla) • Többnyire közvetlen • 3–6 éves korban sokkal nagyobb szerepet játszanak ezek a jelzések (Pl.: fintor, mozgásos kommunikációs tevékenységek. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

16. II. Tanácsok a beszéd fejlesztésére 3–6 éves korban 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

17. A szótanulás és annak serkentésének módszerei • A beszédbeidegzésben párhuzamos megismerési menetről van szó: • Fonetika • Szótanulás 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

18. Fontos a szótanulásban az utánzóképesség: • „A gyermek nagyon könnyen utánoz.” • Különösen veszélyes az óvónő hibás, vagy csökkent hatékonyságú beszéde. abban a csoportban több lesz a beszédhibás gyermek. • Ha rossz beszédgyakorlási alapelvből indulunk ki, rossz modellt hozunk létre. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

19. A szótanulás serkentésének módszerei: • Sugárné Kádár Júlia módszere: 4 vizsgálati forma • Ebből a Düss-próbaa leghatékonyabb, majd CAT , végül szabad játszadozás közben alkalmazott beszéd. • Szójelentés-kirakó játék 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

20. A frazeológiai készlet fejlesztése az anyanyelvben. • Frazeológiai készlet:Szókapcsolatok, szólások, közmondások, szállóigék stb. • Fejlesztésére elsősorban idegen nyelv tanításakor fektetnek súlyt, pedig nagy segítség ebben a korban az anyanyelv esetében is. • A régies vonatkozású frazeológiai anyag elavult. • Egyfajta válságot érzékelhetünk. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

21. Milyen frazeológiai anyag marad meg a veszendőben lévők mellett? • Vulgarizált tudományos kifejezések • Technikai szókapcsolatok • Irodalmi, ill. filmvonatkozású szállóigék stb. • Rövidített népies mondások • Az újabb frazeológiai anyag pedig eldurvul az argó óriási hatására, így a gyermekek beszédében is gyakorta előfordulnak „nem oda illő” kifejezések. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

22. Mondat- és spontán szövegalkotási készségfejlesztés • Módszer: • A gyerek feladata egy mese számára ragasztással, vágással elkészíteni a figurákat. A figurákat nem ők mozgatták, hanem végignézték a mesét. • A gyerek azonosult az általa elkészített figurával. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

23. A történet felidézése a későbbiekben sokkal könnyebb volt számukra. • Az eljárás segített a gyerek beszédgátlásait feloldani. FONTOS! : Ügyeljünk arra, hogy a gyerek jellemétől túlságosan eltérő figurát ne készíttessünk, mert árthatunk! 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

24. 2. Módszer: • Poétikai és metanyelvi funkciók fejlesztése: • „Mondd mit akartál ezzel mondani? Beszédszépségre való törekvés fejlesztése. A beszédkészség fejlődésében való siker: monologikus és dialogikus beszédkészség párhuzamos fejlesztése arányosan. 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői

25. Köszönöm a figyelmet! 11. A 3-6 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői