Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők

1. Az életút alakulását és alakíthatóságát meghatározó és befolyásoló tényezők Bodnár Csilla Gyermek klinikai szakpszichológus http://eszterlánc.uw.hu

2. Intrauterén élet

3. Intrauterén élet - születés • Veleszületett képességek: • Genetikus adottságok. • Temperamentum. • Károsító tényezők: • Genetikai rendellenesség. (Down-kor, szervi fogyatékosság) • Anya nem megfelelő életvezetése a terhesség alatt. (Dohányzás, drog-, alkoholfogyasztás, nem megfelelő táplálkozás stb.) • Anya betegsége a terhesség alatt. Hipoxiás állapotok. (terhességi toxémia, cukorbetegség, magasvérnyomás) • Szülés körüli körülmények. (koraszülés, elhúzódó szülés, májfunkció zavar a babánál stb.)

4. Intrauterén élet - születés • Károsító hatások egy része irreverzibilis (pl. genetikai rendellenesség), a másik része reverzibilis (a születés után kompenzálható), de mindenképpen meghatározzák az életutat, vagy lehet, hogy csak egy életciklust, életperiódust. • A fejlődés azonban mindig adott.

5. Mivel születik a csecsemő? Reflexek. Exploratív drive Veleszületett szociális igény. CSECSEMŐKOR

6. Elakadások csecsemőkorban • Idegrendszeri sérülés (reflex vizsgálatok) • Inger hiányos környezet (Sivár tárgyi és személyi környezet. Magukra hagyott csecsemők. Hospitalizáció.) • Szociális igény nincs vagy nem megfelelően van kielégítve. (Elhanyagoló-, depresszív anyák.) Önérzékelést rontja. (szándék, motiváció, cselekvő értelem) Érzelmek kialakulása. (vitalitás affektusok)

7. Csecsemőkor • „Az alakuló szerveződés e globális mélyen személyes világa az emberi szubjektivitásalapvető tartománya, és mind végig az is marad. A tudaton kívül működik, olyan élmény mátrix gyanánt, amelyből később majd gondolatok és észlelt formák és meghatározható cselekedetek és szavakba önthető érzelmek keletkeznek. Ez az alkotás szíve – lelke. Így bontakozik ki az ön- és mások érzékelése.” • (Daniel Stern)

8. A járás elvágja az anya testhez fűződő kötelékeket. Játék. (szimbolikus játék) Tárgyállandóság. (emlékezet) Beszéd kialakulása. Szobatisztaság. (Akarati funkciók.) Céltudatosság. Szégyen. Kisgyermekkor

9. Erikson: pszichoszociális modell • Autonómia versus szégyen és kétely • A gyerekek megtanulják akarat erejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni. • Megküzdő elkerülő

10. A kisgyermekkor sikeres megoldása mitől függ: • Biztonságot nyújtó anya – gyerek kapcsolat. • Mary Ainsworth és Barbara Witting vizsgálata: • Biztonságos kötödés: Anya jelenlétében biztosan játszik, amikor visszajön gyorsan megnyugszanak. Távozásakor feszült. • Szorongó/elkerülő kötődés: Amikor az anyjuk bent van közömbösek velük. Sírnak vagy nem amikor az anyjuk kimegy. Idegen is meg tudja nyugtatni. Amikor az anyjuk bejön nem mennek oda vigaszt keresni. • Szorongó / ellenálló kötödés:Az anyjuk mellett maradnak és akkor is szoronganak, ha az anyjuk a közelben van. Anyjuk nélkül feldúltak, de visszajötte sem nyugtatja meg. Érintkezést keresnek az anyjukkal, de ellenállnak amikor az vigasztalni próbálja őket. Nem játszanak, hanem aggodalmasan figyelik az anyjukat. • Rendezetlen kötödés: Visít az ajtóban amíg anyja távol van, de amikor visszajön eltávolodik tőle. (Mary Main) (Különösen érzéketlen, bántalmazó szülőnél.)

11. Kisgyermekkor • 2 éves kor után meg akarnak felelni a felnőtt normáknak. Célokat állítanak maguk elé és ezt el is akarják érni. Ekkor kezdenek segítséget kérni, és így jelennek meg a másodlagos érzelmek, mint: zavar, büszkeség, bűntudat, irigység.

12. Személyiség Temperamentum, érzelmek, érdeklődés, szellemi képesség olyan sajátos mintázata, amelyet a gyerek a rokonokkal és a közösséggel való érintkezés folyamán alakít ki a veleszületett hajlamai és képességei formálásával. óvodáskor

13. Két legfontosabb nézet az óvodáskor fejlődését tekintve • Erikson: Kezdeményezés versus bűntudat • A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövessék, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot éreznek. • Freud: A közösségbe való beilleszkedés vagy az ahhoz való alkalmazkodás olyan elengedhetetlen feltételnek tűnik, amelynek előzetes teljesülése nélkül az egyén nem juthat el a boldogsághoz… Mintha az egyén fejlődése két folyamat kölcsönhatásának eredője volna, az egyik a boldogságra való törekvés, amit általában „önzésnek” a másik a többiekkel való közösségbe forrás indítéka, amit „önzetlenségnek” nevezünk.

14. Örömelv Mágikus gondolkodás Egocentrizmus Immanens igazság (Természeti és erkölcsi rend egy; a felnőttnek mindig igaza van.) Realitás elv Realitáson alapuló kauzális gondolkodás. Szempontváltás, másik szempontjának elfogadása. Autonom erkölcs (Szabályokat emberek alkotják.) Óvodáskor változásai

15. Óvodáskor változásai • Változások hajtóereje a szülői értékek és a gyermek egyéni érdeke között létrejövő konfliktus. • Módja az identifikáció. • Gender role-ra ráépülő szex role. • Szex role= Azoknak a szabályoknak és előírásoknak az összességét jelenti, amelyeket egy adott és társadalmilag minősített emberi helyzetben vagy társadalmi pozícióban levő egyén követ más emberekkel való kapcsolataiban.

16. Elakadás óvodáskorban • Realitáselv gyenge volta. Fantázia világ túlhangsúlyos marad a gyermek pszichés működésében. Éretlenség. • Önkontroll funkciók gyengesége. • Ok: • Mentális folyamatok gyengesége. • Felnőtt világ nem nyújt elég biztonságot vagy over protektív a gyermek kezdeményezései tekintetében. • Identifikáció elakad. (Szülő hiánya, agresszivitása stb.)

17. Fentlétük 40%-át kortársakkal töltik. Homlok lebeny mielinizációja felgyorsul. Tervezés. Metakogníció. Nyelv fejlődése. Szerepjáték Szabályjáték. (Fontos elem, hogy minden játékos fontos.) Proszociális viselkedés. Kisiskoláskor

18. Kisiskoláskor legfőbb feladata Piaget szerint • Teljesítmény versus kisebbrendűség. • A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat. • A tervek megvitatása, a nézeteltérések feloldódása, szabályok megalkotása és betartása, valamint az ígéretek megtartása és megszegése révén fejlődik ki annak megértése, hogy a társas szabályok teremtik meg a másokkal való együttműködés lehetőségének kereteit. A tagokat önálló erkölcsi gondolkodás jellemzi. • Instrumentális erkölcs: „Segítek neked, ha te is segítesz nekem.” • 10-11 év: Önérdeket képes háttérbe helyezni.

19. Elakadás kisiskoláskorban • Csoportból való kirekesztés: • Agresszív gyerekek:Túlértékelik saját társas képességeiket és kompetenciájukat. (Agresszív+alacsony szociabilitás+kognitív képesség alacsony) • Bátortalan gyerekek. • Mellőzött gyerekek: Később jobban tudnak szociális pozíciójukon javítani. (Nem aggódik.) • Ellentmondásos gyerekek: Egyszerre nagyon elfogadják és elutasítják. Agressziójukat elviccelik. Társas és kognitív képességeikkel meg akadályozzák az elutasítást. Nem aggódnak a társas sikerek viszonylagos hiánya miatt. Legalább egy gyerek szereti. • Áldozatok: Könnyen elveszítik a fejüket, nehezen irányítják a figyelmüket, éretlenül viselkednek, és függőek. Sokszor bántalmazóval vannak kapcsolatba, mert annak társas információ feldolgozása elég jó, de azt antiszociális irányba használja.

20. Önértékelés elemei és önértékelést segítő szülői magatartás • Kognitív képességek • Testi készségek • Kortársak közötti elfogadottság • Anyai (szülői) elfogadottság • Coopersmith szerint az önértékelést segíti: • Gyermekeik elfogadása: A szülő teteiért szereti. • Korlátok világos meghatározása: önmeghatározásban fontos. • Egyéniség tisztelete: A gyerek szempontjait figyelembe veszi a szülő.

21. „Újjászületés.” A serdülőkor rekapitulálja (megismétli) a gyerek korábbi fejlődési szakaszait. „Úgyszólván kétszer születünk. Egyszer arra, hogy létezzünk, másodszor arra, hogy éljünk. Egyszer a fajunk számára, másodszor a nemünk számára.” Jean-jacques Rousseau Serdülőkor

22. Serdülőkor legfontosabb feladata Piaget pszichoszociális elmélete • Identitás versus szerepkonfúzió • A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben.

23. Identitás kialakításának a színtere a kortársak - barátság Segítséget várnak el egymástól a bizonytalan és gyakran szorongáskeltő helyzetek megértésében és az azokkal való megküzdésben. Akinek nincs barátja annak elégtelen a társas igazódása. Lányok Intenzív Fiúkkal kapcsolatos dolgaikat megbeszélhetik. Fiúk Kevésbé intenzív, kiterjedtebb Megerősítsék a szülőktől és más felnőttektől való függetlenségüket.

24. Társas helyzetek serdülőkorban • Klikk: - kis létszámú • - tagok rendszeresen érintkeznek. • Elsődleges kortárs csoporttá válhat. • Heteroszexuális. • Banda: - Klikkekből, baráti társaságokból alakul. • Hírnév alapú (csövesek, okostójások…) • Heteroszexuális. • Tagjai nem feltétlen barátok. • Szociálisan elfogadott értékek (pl. zenész) • Viselkedésük társadalmilag problémás (drogosok) • A bandához tartozás társadalmi státuszt jelent, mely lehet negatív vagy pozitív. • Ezekből válnak ki a későbbi párkapcsolatok.

25. Elakadás – antiszociális irány • Konformitás társas törvénye. (Társak által jövő nyomás.) • Urie Bronfenbrenner: „Ha a gyerekek csak a saját kortársaikkal érintkeznek, nem lesz lehetőségük az együttműködés és a kölcsönös odafigyelés kulturálisan meghatározott mintáinak elsajátítására.”

26. A túlzott kockázat vállalást szabályozza a felnőttekkel töltött idő. Pozitív oldala (Cynthia Lightfoot) Erősíti a barátok közötti kapcsolatot. Teszteli a felnőtthatalom korlátait Önmagát próbára teszi a serdülő. Kockázat vállalás biológiai alapokon nyugszik.

27. Fejlődési következmények legkedvezőbbek ha: • 1 Egyértelmű viselkedés szabályokat vezetnek be. • 2. Határozottan, de nem kényszerítően tartják be a szabályokat. • 3. Konzisztensen fegyelmezik a gyerekeiket. • 4. Megmagyarázzák döntéseik okát. • 5. Valódi párbeszédet tesznek lehetővé. • 6. Ellenőrzik a serdülők hollétét, de nem viszik túlzásba a féltést. • 7. Meleg családi környezetet biztosítanak. • 8. Információt és segítséget nyújtanak a társas készségek fejlődéséhez. • 9. Rugalmasan viszonyulnak gyerekeik változó állapotaihoz. Grayson Holmbeck és mtsai, 1996)

28. Elakadás – szexuális identitás • Félelem a homoszexualitástól, vagy annak felismerése. • Társas illeszkedés nehézségei jelentkeznek. • Elmagányosodás deviáns csoporthoz • csatlakozás

29. Összefoglalólag • A fejlődés szakaszos (fejlődési krízisek) és folyamatos (egymásra épülő). • Az egész folyamatot áthatja a kultúra. • Az embernek nem csak kötődési, hanem humanizációs igénye is van. (Szinetár Ernő)

30. Intimitás versus izoláció A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy a magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. (Erikson) Fiatal felnőttkor

31. Krízis/feltárás: Aktívan vizsgálják jövőbeni lehetőségeiket, újraértékelik szüleik választásait, és olyan alternatívákat keresnek, amelyeket ők maguk kielégítőnek találnak. Elköteleződés Személyesen tapasztalják meg azokat a célokat, értékeket, nézeteket, amelyeket magukévá tettek, valamint a leendő szakmájukat, és kötődnek ahhoz. Identitásképzés két folyamata

32. Identitásképzés típusai Marcia 1966,1999 • Elért identitás: Aktívan törekszenek céljaik elérésére. „Úgy döntöttem, hogy… • Korai zárás: Olyan identitás mintákat használnak, amit szüleiktől vettek át. „Családunk mindig…” • Moratórium: Átéli az identitásválságot. „Bizonytalan vagyok. Egyik se jobb, mint a másik.” • Diffúz identitás: Nem köteleződtek el. Problémával szemben cinikus. „Feladtam… nem érdekel…”

33. Partnerkapcsolatokban: kötődés, gondoskodás, szexualitás • Bartholomew és Horowitz kötődési mintázatok: • Biztosan kötődők: Saját magáról alkotott pozitív kép (értékes, szeretetreméltó), másokkal pozitív elvárásokkal (elfogadó, megbízható) társul. • Ambivalensen kötődő: Saját magáról alkotott negatív kép (értéktelen, nem szeretetreméltó), másokkal szemben pozitív elvárásokkal társul, akkor a személy a mások általi elfogadáson keresztül próbál eljutni saját maga elfogadásához.

34. Partnerkapcsolatokban: kötődés, gondoskodás, szexualitás • Elkerülő-szorongó: Saját magáról alkotott negatív kép, másokkal kapcsolatos negatív elvárásokkal (megbízhatatlan, elutasító) áll. A személy elkerüli a közeli kapcsolatokat megvédve magát az elutasítástól. • Elkerülő-elutasító: Saját magáról alkotott pozitív kép, másokkal kapcsolatos negatív elvárásokkal társul. Elkerüli a közeli kapcsolatokat, ez által védi meg magát az esetleges kiábrándulástól, megőrzi saját maga önállóságának és sérthetetlenségének érzését.

35. Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások • Endopszichikus konfliktus vágy és morál között. • Ösztönaberáció és etikai instanciák között leginkább paroxizmálisan. • Óhaj, kívánság és képesség között leginkább egész életkorszakon át tartó. • Ellenirányú tendenciák között, pl. elszakadási, összetartozási tendenciák, leginkább krónikusan. • Morál és morál között. (kettős erkölcs) • Képesség és teljesítőképesség között (tehetséges, de tehetetlen, cselekvőképtelen), leginkább állandó jellegűen.

36. Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások • Inkongruencia a vágy, óhaj, kívánság és felkészültség között. • Alkalom-lehetőség és az elhárító racionális, szociális intellektus közötti feszültség. (Állandó alkalom drogozásra és ennek elhárítása.) • Feszült ellenállás a temperamentum és feladattípus, kötelesség- és a végzendő munkatípus között. • Konfliktus vágy, óhaj, kívánság és gyógyíthatatlan krónikus testi bántalom okozta lehetetlenülés között. (Dadogó bemondó.) • Konfliktus az egzisztenciális törekvések és hipobuliás mechanizmusok uralma között.

37. Identitás problémából adódó konfliktusok – elakadások • Konfliktus a személy és a perisztásis között: • Közvetlen perisztásis (család, munkahely, lakótelep, iskola) • Szélesebb perisztásis (kultúrkör, társadalmi osztály, vallás, társadalmi normák • Tágabb perisztásis( faj, nemzet, termelési rend) • Általános emberi perisztásis (egyetemes emberi kultúrkörben elvetett tendenciát realizál (inceszt, rablógyilkosság) • Dr. Szinetár Ernő

38. Elakadás következménye • Cselekvőképesség csökkenése. • Elmagányosodás.

39. Rogersi önaktualizáció • „Sohasem teljesülhetett a bennük rejlő valódi lehetőség, mégis a legnyomorúságosabb körülmények között is küzdöttek azért, hogy „váljék belőlük valami”. • Az élet sohasem adja fel, még akkor sem, ha virágzásra nincs remény.”