Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században

1. Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Készítette: Czinke János

2. Alapfogalmak • Népesség számának alakulása : Három nagy csoportra osztható ezek a születések(fertilitás) a halálozások (mortalitás) és a vándorlások (migráció) • Migráció: egy olyan fogalom amely a lakóhely változtatást,költözést jelenti. Ezek az úgynevezett vándorlások nem csak a népesség számára vannak különböző hatással hanem a szerkezetét is befolyásolják, megváltoztatják. Vannak különböző fajtái: pl. kis csoportok vagy tömegek • Paraszti exodus: ez egy latin eredetű szó jelentése kivonulás.

3. Mit is értettek a kortársak a paraszti exodus alatt? • A közép-kelet-európaiba elvándorlásoknak az első nagy szakaszát paraszti exodusként is szokták nevezni. • Sokféle okot emlegettek,hoztak fel amelyek gyakran változtak a politikai álláspontjuktól függően. (adók,katonáskodás, nemzetiségi gondok) • Tengerentúlon jobbak a lehetőségek(munkabér) • Az emberek megpróbáltak kint egy kis megtakarítást összeszedni amit hazaküldtek majd a kortársak is elismertek • Javuló életkörülmények jobb egészségügyi ellátás, mezőgazdaság fejlődése(vasút) • A vándorlásokban szerepet játszanak az ismert területek, emberek

4. Népesség mozgása • A népesség minden országban a legfontosabb szerepet tölti be, természetesen nem a demográfiai jellemzők határozzák meg hanem a kulturális vonások, illetve a társadalomban meghatározó értékek illetve a képzettségi szint. • A népesség száma növekedésnek indult a javuló életkörülmények miatt, 1800-ban még 100 főnél több lakossal csak 23 város rendelkezett majd a század vége a számuk elérte a 135-öt Európában, tehát túlnépesedés lépett fel amire a gazdaság nem tudod reagálni még a leggazdagabb országokban sem. • A legtöbben csak a közeli városokba mentek de a világon számos helyen állt rendelkezésre ritkán lakott terület. Pl…

5. A tengerentúlra vándorlások első nagy hulláma (1880-1914) • Európából már az 1830-as évektől kezdve vándoroltak de Közép-Kelet-Európa csak az 1880-as évektől csatlakozott. • A kivándorlók háromnegyede férfi volt és ezen belül ismét háromnegyed rétegnek volt igazán esélye a munkavállalásra tehát a 29-40 éves korosztály csak egy nagyon kis réteg 3% tartozott az 50 éven felüliek csoportjába. • A vándorlások folyamata nem egyirányú hanem kétirányú volt. Elmentek de vissza is tértek. 2-5 év múlva minden harmadik ember visszatért. • A vándorlást meghatározták körülmények. Például a munkabérek • Majd bekövetkezett 1907-ben a gazdasági válság majd pedig a világháború.

6. A tengerentúlra vándorló magyar állampolgárok száma, 1871-1913 (Forrás: Puskás 1982. 443-446. Saját szerkesztés)

7. A Migráció 1920-1930 évekbeli alakulása: • Az első világháború végére módosultak a nemzetközi migráció keretszabályai, az eddig legkedveltebb térségnek számító Amerikai Egyesült Államok is szigorított a bevándorlási politikáján. (kvóták,szigorítások) • Ennek eredményeként a két világháború között lecsökkent a vándorlások száma. A vándorlások az olyan országokba irányultak ahol engedékenyebbek voltak. Például Kanada, Dél-Amerika • Európában is megváltoztak a migráció vándorlási útvonalai. (Franciaország, Belgium, Németország,) • Svédország és Németországban kedvező intézkedések amik munkalehetőséget teremtettek( ipar fejlesztése) • Gazdasági világválság majd pedig a fasizmus térnyerése(zsidó lakosság problémái)

8. 1940-1950-es évek korszaka: • A világháborúk után újra növekedni kezd a kivándorlók száma viszont a tengerentúli vándorlások száma csökken a kommunista országok korlátozásai miatt. • Mire véget ért a második világháború az adatok szerint több mint tizenegymillió ember veszítette el az otthonát Európában ezek közül 1947-ig nagyjából olyan nyolc millió embert költöztettek vissza a régi otthonába de az emberekben még élt a régi félelem és másfél millióan nem akartak visszaköltözni a régi otthonukba. • A migrációnak egy újabb nyitánya kezdődött, egyes országokban szigorú bevándorlási feltétek voltak, az USA-ban voltak a legszigorúbb szabályok akik nyilas vagy fasiszta múlttal rendelkeztek azokat nem engedték be az országba de alapvetően bizonyos szakmákban dolgozó emberek érezhettek előnyöket. (Kanada,Dél-Amerika)

9. Közép-Kelet-Európai bevándorlók az Egyesült Államokban 1899-1952 (Forrás: Regio - Kisebbségtudományi Szemle 1991. 2. évf. 4.sz. Saját szerkesztés)

10. Kanadában előnyben részesítették a favágókat,bányászokat míg Ausztráliában két éves szerződés aláírására kötelezték őket. • Az egészségügyi szabályozások viszont szigorúak,akár visszautasították a bevándorlási engedélyt megadását. • 1949-ben IRO statisztikák alapján: 12,5% diplomás míg 12,8% irodai-kereskedelmi munkás 28% kisiparos illetve szakmunkás 22,3% mezőgazdaságban dolgozó és a fennmaradó 11,4%-nak pedig még sohasem volt tapasztalata. • Ez arra utal,hogy bevándorlóknak magas volt az iskolai végzettsége. • A világháborúk után az országhatárokat lezárták az államokat nem lehetett elhagyni csak szigorú feltételű engedélyekkel így a migrációk csak tiltott úton történhetek. • 1956-os magyar forradalom (sok egyetemista,szakmunkás)

11. 1960-1970-es évtizedek folyamatai: • A háború után a migrációt a régi sémához való visszatérés jellemezte tehát a vándormunkás élet lett a megszokott forma. • 1950-es évek gazdasági felvirágozása nagy keresletet teremtet főként Nyugat-Európában a külföldi munkaerő iránt, a migrációnak egy újabb nagy hullámát eredményezte. • Az országok ahonnan a munkás társadalom elindult: Olaszország, Spanyolország,Görögország,Törökország és Jugoszlávia(Ma már Szerbia és Montenegró) • A befogadó országok: Nyugat-Németország,Svájc ,Svédország • Azonban a legtöbb országban tiltották a bevándorlást szigorú és büntető rendszabályokat hoztak létre,hogy az emberek tömegesen ne vállalhassanak külföldön munkát.

12. Legálisan csak Jugoszlávia hozott egy olyan törvényt az 1960-as években ami a népesség számára engedélyezte a külföldi munkavállalást. (különleges kapcsolatok) • 1960-1970-es években a legális és illegális bevándorlók száma nem sokban tért el egymástól addig 1986-hoz közeledve az illegális kivándorlások száma sokkal több mint a legális adatok száma. • Észak és Nyugat-Európában a bevándorlások száma 1973-ig növekedett a befogadó országban úgynevezett „vendégmunkásként” hívták ezeket az embereket. • A kővetkező hullámában a munkavállalásnak a szereplők típusai főként a városi és ipari múlttal rendelkezőek tehát a parasztság háttérbe szorult és előtérbe kerültek a szakképzett munkások a technikusok és az értelmiségiek.

13. A legális és illegális kivándorlók aránya Magyarországon 1947 és 1989 között (Forrás: Tóth 2001, p. 336 Saját szerkesztés)

14. A befogadó országok azt a réteget amely nem rendelkezett elegendő tudással az úgynevezett szakképzetlen munkaerőt csak szezonálisan alkalmazta, ilyen terület volt a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások szektora. • A kedvező konjunktúra utána miután beköszöntött 1973-tól a dekonjunktúra a vendégmunkások lehetőségei rossz irányba tolódtak el Nyugat-Európában. • 1974-ben egyfajta kettőség figyelhető meg míg egyrészt megfigyelhető az,hogy sokan hazatérnek az eredeti otthonukba addig a másik réteg a családját is arra ösztönzi,hogy telepedjenek le az új helyen véglegesen ahol talán jobb életkörülmények várhatnak rájuk.

15. A jelen korszaka • A rendszerváltás majd a politika megváltozása 1980-évtizedtől gyökeresen megváltoztató a vándorlási politikát Kelet-Közép-Európában. • Eltűntek az eddigi menekülésre okot adó feltételek,tényezők mivel megváltozott a politika. • Az új vándorlókat gyakran politikai és gazdasági motivációk hozzák közel egymáshoz és így céljaik összefonódását eredményezik. Ezen motivációk okai a legtöbb esetben az etnikai diszkriminációk és az ebből következő konfliktusok. • A bevándorlások száma növekedésnek indult az 1980-as évek végétől Magyarországon mint az onnan elvándorlók száma

16. A rendszerváltás után történt néhány nagy menekült hullám: • Az első 1989-ben 10 500 NDK állampolgár, próbált Nyugat-Németországba bejutni de számos Romániából kiinduló menekültről is beszélhetünk. • 1991 augusztusában kezdődött Jugoszláviából óriási számban érkeztek menekültek az országunkba a számuk elérte a harmincezer főt. • Korábban már említettem a migráció politikai motivációit de mivel ezek megszűntek ma már inkább a gazdasági okok töltenek be meghatározó szerepet szerepetKelet-Közép-Európában történő vándorlásokban. • A munkáltatók magas szakképzettségű embereket részesítik előnyben

17. Mivel a tömegek akik vándorolnak a nagy részben szakképzetlenek és a fizikai munkásréteg is kiszorul még a szezonális munkalehetőségek piacáról is, a „braindrain” magyarul az „tudás elszívás” lép érvénybe a régióban. • A migrációnak azonban van egy árnyoldala is a befogadások ellenzésében meghatározó szerepet játszanak a gazdasági,munkahelyi félelmek és aggodalmak illetve kulturális problémák az emberek félnek az ismeretlen kultúra,vallás betelepülésétől is. (Ezek nem megalapozottak)

18. Bevándorlás az USA-ba Kelet-Közép-Európából 1931-1975 (Forrás: AnnualReport: Immigration and Naturalization Service. (Washington D. C . 1976), Harvard Encyclopedia of American EthnicGroups. Saját szerkesztés

19. Köszönöma hallgatóság figyelmét!